Egység, 2018 (28-29. évfolyam, 102-113. szám)
2018-07-01 / 108. szám
2018 JÚLIUS | egység 19 JUDAPEST ANNO | KILE 1925 májusában nyílt meg dr. Ajtós Emil Imre (1876–1957) alezredes főorvos villájában (Honvéd utca 5.), a korabeli hirdetések szerint a város egyetlen kóser vendéglője, tehát feltételezhető, hogy a „Balaton” vendéglő ekkor már nem létezett, vagy nem állt rituális felügyelet alatt. A ZSIDÓ TANÍTÓK PIHENÕHELYE 1931. június 25-én volt az ünnepélyes megnyitója az Országos Izraelita Tanítóegyesület bauhaus jellegű, modern üdülőjének, melyet Faragó Ferenc műépítész tervezett. A nyaraló az országban zsidó iskolák fáradt dolgozóinak biztosított lehetőséget az olcsó pihenésre. Az üdülő orthodox vallási felügyelet alatt kezdhette meg működését – e tény feletti örömében dr. Deutsch Adolf rabbi, a fővárosi orthodox iskolák igazgatója boldogságának adott hangot, amikor azt mondta, hogy míg eddig a vallásos tanárok, amikor nyaralni mentek, gyakorta el kellett mondaniuk az „Isten gyógyítsa meg testét és bocsássa meg vétkeit, amiket ott elkövetett” imát, addig itt erre nem lesz szükség, mert itt minden kóser! ANTISZEMITA HUMOR? A népes zsidó nyaralótábort persze nem mindenki nézte jó szemmel. 1925-ben Az elveszett Balaton címmel írt kesergőt egy írói vénától forró antiszemita, melyben panaszolta, hogy nemzetközivé lett a tó, hogy a zsidók „ellepik az ős-zengésű pogány magyar nevű helyeket, keleti testüket beledagasztják a magyar tenger vizébe...” Efféle cikkek évente jelentek meg a nyár derekán, ám ezek inkább szórakoztatták, mint sem bosszantották a fürdőközönséget. TEMPLOMBÓL ZSINAGÓGA A 19. század derekán a gyarapodó füredi zsidóknak lehetőségük adódott egyszerű imaszobájukat egy önálló épületre cserélni, de nem is egy akármilyen hétköznapi épületre. A helyi református egyház kínálta ugyanis eladásra az ótemplomát, mely alapjaiban Balatonfüred egyik legrégebbi épülete, az első említése 1267-ből való, abból tudjuk, hogy eredetileg Szent Margit tiszteletére építettek ott kápolnát. A nem mindennapi vásárlást komoly dilemma előzte meg, a füredi zsidók a pozsonyi Ktav Szófer rabbihoz intéztek kérdést, hogy megvehetik-e a templomot. A válasz egyértelmű volt, így 1855. május 30-án a helyi zsidók 2000 ezüstforintért megvásárolták a református egyház ótemplomát, melyet aztán zsinagógává alakítottak. A klasz szicista stílusú Tóraszekrény fölött héber zsoltáridézet állt, melynek fordítása: „Vágyódtam üdvödre, oh Örökkévaló, és tanod az én gyönyörűségem.” (Zsoltárok 119:147.). A FÜREDI BÓHEREK Az 1868/69-es Kongresszus után a helyi hitközség orthodox alapokra szerveződött, mely Talmud-tudós rabbikat választott. A helyi rabbik között találjuk a váci dajan egyik fiát, Avraham Eliezer Eckstein (1738–1908) rabbit, aki néhány évet működött itt, majd 1871-ben az akkor megalakult pesti orthodox hitközség dájánjának hívták meg, ahol komoly eredményeket ért el a kóser élelmiszergyártásban. 1870-től haláláig Avraham Pollak (?–1903 / 5663. ijár 26.) rabbi foglalta el a rabbiszéket, akit fia, Sraga Dovid Pollak (Fülöp; 1876–1910 / 5671. hesván 17.) követett. 1913-tól Ezra Menakhem Goldstein (1886–1942 / 5702. tévét 21.) volt a rabbi, aki a Magyarország egyik legnagyobb Talmud-tudósának, Júda Aszód rabbinak volt a dédunokája. Rav Goldstein 1927-ben egy kisebb jesivát alapított, ahol a szegény családok fiai ingyen, a többiek pedig kedvezményes áron kaptak „egészséges lakást és tápláló kosztot” is. Goldstein rabbi a jesiván kívül nagy gondot fordított a kisebbek vallásos oktatására, nevelésére, később pedig a foglalkoztatásukra is. A Goldstein-rabbicsalád egykori otthona, dacolva az idővel, még a mai napig szinte eredeti formájában áll (Dózsa György út 13.) – itt tanította hímezni, horgolni és kötni Grizella rebecen (szül.: Glück; ?–1944) a kézimunkára fogékony füredi nőket és asszonyokat. VÉSZKORSZAK BALATONFÜREDEN 1920-ban a hitközség létszáma elérte a csúcspontját, ekkor 187 izraelita vallású embert regisztráltak a városban, mely ekkor az összlakosság 7,2%-át jelentette, ezt követően viszont lassú apadásnak indult a közösség. A hitközség utolsó rabbija a korábbi fia, Avraham Goldstein (Árpád; 1918–1942 / 5703. tisri 8.) lett, de tisztségét csak pár hónapig tölthette be, mert munkaszolgálat-Ezra Menakhem Goldstein rabbi sírja, háttérben a füredi Holokauszt-emlékművel FOTÓK: CSEH VIKTOR
