Egység, 2018 (28-29. évfolyam, 102-113. szám)
2018-07-01 / 108. szám
JIDDISKÁJT | HÁLÁCHÁ egység | 2018 JÚLIUS 16 ne kelljen dolgozniuk. Mi volt a dilemma? Általában a szombati munkatilalom súlyosabb, mint a jom kipuri, ezért fontosabb, hogy szombaton ne dolgozzanak. Jom kipurkor viszont, ha a böjt mellett dolgozniuk is kell, könnyen rosszul lehet valaki annyira, hogy meg kell szegnie a böjtöt. Lemberger rabbi nagyjából 20 sorban foglalja össze az érvelését 3. Először idézi azt a rabbinikus vitát4 , amely a bebörtönzött ember esetét boncolgatja, akinek összesen egyszer van lehetősége kijutni és a közösséggel imádkozni. Kérdés, hogy rögtön az első lehetőségnél menjen-e, vagy inkább valami fontosabb napra tartogassa a kimenőjét. Azonban a rabbi szerint az ő esetükben egy másik oldalról kell megközelíteni a kérdést. Arra jutott, hogy egyes vélemények szerint a kényszermunka nem számít tórai szombatszegésnek, csak rabbinikusnak5 : hisz szombaton az a mun ka tilos, aminek van szándéka és célja (möláchá hácárichá lögufá ) 6 , már pedig az ő munkájuknak számukra nincsen célja. „Ha nem számít igazi szombatszegésnek, akkor inkább legyen jom kipur az a nap, amikor nem dolgozunk.” Ugyanis ennek az érvelésnek a mentén a szombati kényszermunka tilalma már nem tórai tilalom, így a jom kipuri böjt tórai tilalma erősebb és így elsőbbséget élvez. Ezért inkább aznap ne dolgozzanak, nehogy valakinek a munka miatt kelljen megszegnie a böjtöt. „Remélem, hogy nem hibáztam most.” – írja Lemberger rabbi utalva rá, hogy nincsenek könyvei, amiben utánanézhetne a véleményeknek. KENYÉRKERESÕ MUNKA SÁBESZKOR Novemberben már állandóan bombáztak és leállt a fakitermelés is. A tél beköszöntével új munkát kaptak a rabok. A férfiakat a lerombolt házakban megmaradt értékek elszállítására vezényelték ki, a nők pedig a közelben található Ankerbrotfabrik nevű péküzemben robotoltak, ami másfél utcával arrébb volt. A férfiak munkája rendkívül kimerítő volt, ahogy a rabbi írja7 , volt, hogy azt hitték, nem jutnak el élve a földszintre a rengeteg teherrel, amit rájuk pakoltak. Egy alkalommal azonban különleges kincsre bukkantak, épp hanuka előtt. Egy negyedik emeleti műteremből kellett lehurcolkodniuk, és már talán A kényszermunkára hurcolt zsidók hozzá fordultak útmutatásért, hogy hogyan tarthatnák meg a zsidóság szabályait a kegyetlen körülmények ellenére is. A rabbi visszaemlékezéseiben leírta, hogy mindösszesen egy imakönyv és egy egykötetes Chok Chumás (talmudi részletekkel és háláchá válogatással bővített Mózes öt könyve az év minden napjához) állt rendelkezésére, amit magával hozott otthonról, ebből minden nap tanított munka után 1. Mindezekből kitűnik, hogy a válaszaiban idézett forrásokat jobbára fejből idézte. SZOMBATI MUNKA A JOM KIPURI PIHENÉSÉRT Az előzőekből megtudtuk, hogy a Strasshofba hurcoltakat elsőre a Bécs közeli erdőkbe vitték fát vágni. Noha korábban sosem foglalkoztak ilyesmivel, mégis olyan hatékonynak bizonyultak a favágásban, hogy egy idő után az idősebbek a táborban maradhattak, majd már szombatonként sem kellett dolgozniuk 2. Amikor azonban eljött jom kipur, felmerült a kérdés, nem volna-e jobb elcserélni a szombati szabadnapjukat, hogy a hosszúnap idején STRASSHOF HÁLÁCHÁI Cikkünk előző részében megismerkedtünk a makói Lemberger rabbival, a strasshofi zsidók vallási vezetőjével. Láthattuk, hogy a Schrankenberggasse iskolaépületébe összezsúfolt rabok mindent megtettek annak érdekében, hogy megőrizhessék vallási hagyományaikat. A most megjelenő második részben a rabbi által megválaszolt háláchikus kérdésekből válogattunk. OBERLANDER BÁRUCH RABBI ÍRÁSA JIDDISKÁJT | HÁLÁCHÁ
