Egység, 2018 (28-29. évfolyam, 102-113. szám)
2018-07-01 / 108. szám
2018 JÚLIUS | egység 15 KÖZÉLET | HOHMECOLÓ Ezzel Köves Slomó is egyetért: szerinte ismert tény, hogy ki sebb sé gek nagyobbnak tudják érzékel ni a rájuk leselkedő veszélyt, mint amennyire azt az empirikus tapasztalatok valósnak mutatják. Mind azonáltal Köves rabbi nem mon daná, hogy „nagyobb a füstje, mint a lángja”, ugyanis „nem jó, ha a zsidók úgy érzik, hogy nagy az antiszemitizmus. Azon túl, hogy az antiszemitizmust kezelni kell, érdemes elgondolkodni, hogy mi az oka ennek az érzésnek, lehet-e rajta változtatni, és miért nem jó a zsidóság közérzete”. A rabbi szerint is a közösségi média „buborékvilágának” lehet köze a túlzó antiszemitizmus-érzékeléshez. A felmérés következő érdekes eredménye a politikai preferenciákra mutatott. Ugyan a felmérés jóval a 2018-as választások előtt készült – azaz a Momentum Mozgalom például nem is szerepelt rajta –, valamint egy éven át tartott, ami alatt bőven változhattak a megkérdezettek pártszimpátiái, mégis érdekes látni, hogy míg a Kétfarkú Kutyapárt a teljes népesség körében 0%-os támogatást élvez, addig a zsidóság körében a legnépszerűbb párt (18%), s míg a Fidesz a teljes népesség körében a legmagasabb, 30%-os támogatást élvezve, addig a zsidóságnál csak a Jobbik népszerűtlenebb az 1%-on álló Fidesznél. Kovács András és Köves Slomó is a pártokból való kiábrándultság jeleként értelmezi a Kétfarkúak vezetését, s Kovács még arra is rámutat, liberális álláspontot képvisel olyan témákban, mint a bevándorlás vagy a halálbüntetés, addig 14%-a támogatná a halálbüntetés kiszabását súlyosabb esetekben, illetve szigorítana a bevándorláson. Ez a 14% azonban nem jelentkezik a jobboldali pártok választói között, azaz Kovács András szerint elmondható, hogy a jobboldali pártok nem voltak képesek megszólítani a konzervatív zsidóságot. Véleménye szerint ez azért is érdekes, mert például az Egyesült Államokban a republikánus párt számíthat egy stabil zsidó szavazói tömbre, még akkor is, ha az amerikai zsidóság többsége szintúgy a baloldali demokratákat részesíti előnyben. Hasonlóan érdekfeszítő adatokat olvashatunk a kutatásban a zsidóság Izraelhez való viszonyáról. Egyre több magyar zsidó látogat Izraelbe, ám az a tény is kiviláglott az eredményekből, hogy a 25-34 éves zsidók között valamennyire többségben vannak az Izraellel kapcsolatban inkább kritikus vélemények. Noha első látásra meglepő lehet, hogy nem a 18-24 évesek a kritikusabbak a zsidó állammal szemben, Kovács András szerint ennek oka lehet, hogy ez a korosztály még nem annyira foglalkozik politikával, mint a következő. A fiatal, politika iránt érdeklődő zsidók Izrael-kritikus hangvételére pedig okot adhat a baloldali irányultság, illetve az univerzális értékekbe vetett hit. Hasonló értelmezését adja az adatoknak Köves Slomó is: szerinte ebben a korosztályban a baloldali értékek dominálnak, „Izrael pedig a zsidóságról szól, és nem a társadalmi igazságról”. Eközben az is lehetséges, hogy a baloldali médiafogyasztásnak is köze van a fiatal zsidók ilyetén nézeteihez. A TEV egyik friss kutatása utalt arra, hogy a baloldali, fiatalos médiumok az utóbbi időben markánsan Izrael-ellenes hangra váltottak. Célzott kutatási eredmények nélkül ez azonban csak találgatás – véli Kovács András. Köves Slomó ehhez azt is hozzátette, hogy a ku tatás eredményei szerint az Izrael-barátabb jobboldali médiumokat nagyon kevés zsidó olvassa. Így tehát míg a zsidóságra már nem áll az az állítás, hogy általában baloldaliak lennének, azt sem lehet elmondani, hogy a zsidóság immár jobboldali lenne. hogy a pártot választani nem tudók aránya 20%-os volt. „Mivel a Kétfarkú Kutyapárt is egyfajta protest-párt, a kiábrándultak aránya majdnem 40%-os”. Köves rabbi szerint mindez azt is mutatja, hogy már nem igaz az állítás, hogy a magyar zsidóság általában baloldali lenne. Ráadásul, mivel a liberális politikában való részvétel régen a zsidóság egyfajta ki nem mondott megélését is jelentette, a politikából való kiábrándultság szintúgy a zsidó identitás megélésében való újítás igényére mutathat. Különösen sokat mondó, ha a fenti, pártválasztási eredményt összevetjük a világnézeti szimpátiákat mérő táblázattal. E szerint a zsidóság nagy része alapvetően
