Egység, 2018 (28-29. évfolyam, 102-113. szám)
2018-07-01 / 108. szám
egység | 2018 JÚLIUS 14 HOHMECOLÓ | KÖZÉLET levonni: láthatjuk, hogy lényegesen több ember számára fontosabb a hagyomány személyes tartása, mint korábban”. Természetesen felmerül a kérdés, hogy a megkérdezettek közül hányan tartoztak a hagyományhoz szorosabban ragaszkodó irányzatok hívei közé. A kutatás antiszemitizmus növekedéséhez vezethet. Az igazság azonban az, hogy a zsidó hagyomány ilyen nyilvános demonstrálása éppen ellenkező eredményt ér el: a zsidók büszkék lehetnek zsidóságukra, és a többségi társadalom előtt is be lehet mutatni, miről is szól közösségünk”. Köves rabbi hasonlóan az EMIH nyitottságának sikerét látja a tényben, hogy egyre többen térnek vissza a zsidósághoz az olyan személyek közül, akik korábban teljesen elveszettnek tűnhettek a közösség számára. Az antiszemitizmus kérdésére rátérve: a megkérdezettek személyesen – a szomszédságban, a munkahelyen, az utcán – kevesebbet találkoznak konkrét személyekre irányuló antiszemita megnyilvánulásokkal, mint 18 éve, ellenben meglepően sokan állítják, hogy szerint a válaszadók 16%-a tartozott az EMIH, 9%-a Mazsihisz ortodoxia kötelékébe, míg a maradék más, progresszívebb irányzatok hívei közé tartozott (60% Mazsihisz neológia, 6% reform, 7% egyéb, 2% adathiányos). Azonban a tény, hogy az ortodoxia arányához képest talán bizonyos mértékben nagyobb szót kapott, nem jelenti, hogy az adatok ne mutatnának valóban a hagyományhoz való visszatérésre. Kovács András úgy értékeli, hogy a vallási-kulturális hagyományhoz való kötődés erősödését főleg az az adat mutatja, miszerint a találkoztak antiszemita beszéddel. Amennyiben ezt összevetjük a Tett és Védelem Alapítvány 2017-es évre vonatkozó magyarországi felmérésével, akár eltérésnek is tűnhetne a két adat: ahhoz képest, hogy kiemelkedően alacsony az antiszemita atrocitások vagy szóbeli inzultusok száma Magyarországon, a megkérdezett zsidók jelentős részbe mégis úgy vélte, hogy találkozott antiszemita szövegekkel. Kovács szerint ugyan itt nincsen szó eltérésről – mivel az első esetben konkrét személyekre irányult a megnyilvánulás, a második esetben pedig a szöveg a zsidókról általában szólt –, abban viszont bizonyos, hogy ennek oka részben az internet világa: „A megkérdezett zsidók nagy része diplomás, akinek van internete, és használja is. Az internetes fórumok világában pedig sokkal könnyebben találkozni antiszemita hozzászólásokkal, mint a személyes kommunikáció során. válaszadó gyerekkori családjához képest mai családjába a kérdezett tíz hagyományos vallási-kulturális gyakorlat közül szinte mindegyik nagyobb arányban van jelen. Mi lehet az oka ennek a változásnak? Köves rabbi egyértelműen az EMIH sikerének látja például a hanuka megtartásának növekedését: mint elmondta, mikor először felállították a köztéri menórát a Nyugati téren, ijedt reakciók érkeztek a zsidó közösségből, ám mára láthatóan sikereket ért el az akció a zsidóságon belül is: „Akkoriban féltek tőle, hogy a menóra felállítása az
