Egység, 2018 (28-29. évfolyam, 102-113. szám)
2018-06-01 / 107. szám
2018 JÚNIUS | egység 13 KÖZÉLET | HOHMECOLÓ – Nincs. Ebből látszik, hogy meny nyire szervezett az egész mozgalom. Tudják, hogy csak egy részt támadni semmit nem ér, de ha mindenhol támadok, akkor van esélyem. Minden szegmensnek és azok szereplőinek ugyanúgy fáj a bojkott. Mindegy, hogy focista, balettművész vagy a SABRA humusz CEO-ja kapja a bojkottot. De őszintén... Izrael anno megnyerte a ’67-es hatnapos, többfrontos háborút, akkor majd ma épp a BDS-től fog megijedni? – Ezek szerint nem tudnak a bojkottal valódi kárt okozni Izraelnek? – Gazdaságilag nem igen érezhető. Csak meg kell nézni a legutóbbi turisztikai mutatókat: 3,6 milliárdos bevétellel Izrael egyik legnagyobb bevételi forrása a turizmusból jön. Persze vannak BDS győzelmek, mint a Soda Stream gyár bezárása, de ez megint egy morális hazugság, hogy ezzel ők győztek. Miért? Mert a saját embereik vesztették el a munkájukat és megélhetésüket. Izrael ma elég erős ahhoz, hogy gazdaságilag ne inogjon meg a BDS miatt. De, és ez egy nagyon fontos de, Izrael PR-ja, brandingje iszonyatosan sérül. És a legnagyobb veszély, hogy most egy generáció nő fel a BDS hatása alatt, ami semmi máshoz nem vezet, mint Izrael-elleneséghez és zsidógyűlölethez. Ez az igazi veszély. – Kedvelt antiszemita toposz a médiát uraló zsidó összeesküvés. Ennek ellenére Izrael láthatóan vesztésre áll a közösségi médiában éppúgy, mint a hivatalos sajtóban. Mi ennek az oka? – Szerintem az, hogy rosszul közelítjük meg a dolgot. A BDS nem válogat abban, hogy kit hódítson meg, így az üzenete univerzális. Minden, amit ők publikálnak az emberi jogok brandingjébe bújtatott propaganda. Ők a jelenre és a jövőre koncentrálnak, és humanizálják még a Hamaszt is. A másik oldalon viszont a legtöbb közösségimédia-anyag zsidóktól szól zsidóknak. Mit értek ezalatt? Ha nem vagyok zsidó, az a mondat, hogy 3000 évvel ezelőtt Palesztina a zsidóké volt, és most beteljesítjük a Bibliát a visszatéréssel, nem fog megérinteni. És ezt most semmiképpen ne értelmezzük negatívan. De kicsit hátra kellene lépni és nem-zsidó fejjel gondolkodni. Hiszen a potenciális támogatottságot a nem-zsidó körből kell megszerezni. Lényegében tényekkel és morális helyreigazításokkal próbálunk egy olyan háborúban nyerni, ahol a másik fél semmi másra nem játszik, mint a legalapvetőbb emberi érzelemre: a sajnálatra. Másik ok még szerintem, hogy az Izrael melletti oldalaknak azért sokszor eltérő célkitűzése van, sokszor egymással versenyeznek, és nincs egy nagy közös kampány. A Hászbárá-kampány (helyzetmagyarázó – a szerk.) sem egységes. A BDS-nek egy célkitűzése van: Izrael illegitimmé tétele. Ehhez pedig mindenki keres egy eszközt, de a cél ugyanaz. – Képzeljük el, hogy Izrael egy brand, és a „tulajdonosai”, mondjuk a zsidó nép, segítséget kérnek tőled, hogy javítsák a megítélését! Milyen tanácsokkal látnád el őket? Meg lehetne fordítani valahogy ezt a médiaháborút? – Ezt nem is kell elképzelni, ez így van. Minden ország egy imázs, egy brand. Tehát, az, hogy Izraelnek imázs építésen kell dolgoznia, az nem egy kivételes helyzet, ahogy Magyarország is dolgozik ezen. Csak ugye az ellenszél erőssége a kérdés. Bár, erről sokszor beszélek, valójában Magyarország és Izrael túl sok mindenben hasonlít... Amit én látok, azt összefoglalnám három pontban: – Izrael PR-ja (csakúgy, mint Magyarországé) védekező politika. Miért? Miért van az, hogy ma az Izrael-palesztin kérdést feszegető cikkek, tanulmányok, mind-mind a palesztinok által lefektetett narratívákra építenek. Miért nem adjuk mi a zsargont? Miért csak reagálunk? – Csakúgy, mint ahogy a céges, vagy művész klienseimnek mondom, ma az emberek éhesek az őszinte történetmesélésre. Úgy gondolom, engem azért keresnek meg lapoktól, egyetemekről és máshonnan, mert őszintén beszélek arról, hogy miért és hogy lettem cionista. Így, akinek nincs elképzelése Izraelről, kap egy nagyon humánus, emberközeli történetet, ami érzelmileg megérintheti. És ez nem egy nagy feladat például a Hászbárá mozgalomba beépíteni, hiszen nincs olyan izraeli, akinek ne lenne egy – legtöbbször – szívszorító személyes története. – A legtöbb pozitív PR üzenet zsidó lapokban jön le, míg az Izrael-ellenesség utat nyer a legnagyobb mainstream médiumokban. Ilyen helyzetből nehéz nyerni. Ezért kell az üzenetnek, támogatói rendszernek a zsidó körökön kívül is erősödniük. – Tehetünk valamit akár mi, a gálutban élők Izraelért – túl azon, hogy imádkozunk? – Természetesen. Tudjátok azt, hogy mindent, amit tesztek, Izraelt reprezentálja. Olyan ez, mint, amikor magyarként elmegyünk külföldre nyaralni, és bármit teszünk, az egész országunkat általunk ítélik meg. Így a diaszpórában élő zsidók, ha szeretnék, hogy az embereknek változzon a véleményük Izraelről, ez a felelősségteljes feladatuk van! Legyél olyan szerethető, mint amilyen Izrael, és ezzel elindítasz egy dominót.
