Egység, 2018 (28-29. évfolyam, 102-113. szám)
2018-06-01 / 107. szám
2018 JÚNIUS | egység 11 EMLÉKEZÉS | HOHMECOLÓ – Balett-táncosból lettél több más állomáson át self branding szakember, aminek nem is tudom, van-e magyar megfelelője. Hogy kerül ebbe bele Izrael? – Talán személyes márkaépítés a használt magyar szó erre. De azért ez ennél többet jelent. Lényegében az újmédia adta lehetőségekhez építek stratégiákat, hogy az üzenet eljusson a célközönséghez és úgy, hogy annak tényleges hatása is legyen. 2012-ig Izrael teljesen periférián volt az életemben. Tudtam, hogy létezik, tudtam, hogy egy érzékeny téma, de ha bármi véleményem volt is, az nem mondható jónak. Hogyan is lehetett volna jó, amikor úgy nőttünk fel, hogy tudtuk a zsidó vicceket, a sztereotípiákat, a konspirációs elméleteket, de mást nemigen. Majd jött a holokauszt témája, amit addig erőszakoltak belénk, hogy ismét csak azt éreztük, a zsidókból elég már. Azt azonban sosem tudtam, hogy találkoztam zsidókkal, hiszen, és ne felejtsük el, hogy ’85-ös születésűként én nem az internet szabad világában nőttem fel, a képek azt sugallták, hogy a zsidók azok a pajeszos, fekete kalapos furaságok a 7. kerületben. Nem mellesleg a balettiskolám is a zsidó negyed közepén volt, így tényleg ennyi jött át ebből a kultúrkörből. Az szerintem még ma sem megy otthon annyira, mint például Amerikában, hogy egy idegentől megkérdezhetem, hogy zsidó-e. Így leélhetünk egy egész életet az előítéleteinkkel, holott lehet, hogy a legjobb barátunk épp zsidó. Ahogy itt válaszolok neked, be kell valljam, minden egyes alkalommal, amikor kimondom, hogy zsidó, akaratlanul is negatív kicsengése lesz a szónak. Érdekes, nem? A 2012-es izraeli utam teljesen megváltoztatta az életemet. Az első utam, amit 15 másik követett az elmúlt 6 év alatt, egy érzelmi reakciót váltott ki belőlem. Maga Izrael, amit bejártam a libanoni határtól a jordániai látképig, teljesen elvarázsolt. De más is volt itt: az a hihetetlen elfogadás és befogadás, ahogy felém fordultak. Az évek során az érzelem mellé tudás is párosult, és ma a klienseim 90%-a zsidó vagy izraeli intézmény, cég, művész, coach vagy épp rabbi, és jövőre diplomázom a manhatteni Touro Egyetem zsidó szakán. – Mit gondolsz az Izrael ellenes bojkottról? Miért olyan népszerű? – Mert PC és mainstream. Miért olyan népszerű a migráns elfogadást nyomó PR Nyugat-Európában? Mert ma mindenki „virág-terápiát” akar alkalmazni. Ez annyit tesz, hogy öleljük és fogadjuk el egymást akkor is, ha a másiknak kés van a kezében. Érdekes dolgok ezek, és hivatkozhatunk emberi jogokra vagy épp a Bibliákra (szándékos a többesszám), egyik sem mondja ki azt, áldozd fel magad. Az Izrael-ellenes bojkott nem újkeletű dolog. Az arabok alkalmazták ezt már jóval a náci propaganda előtt is. Majd jött Hitler, majd Izrael megalakulása után a bojkott jött az ENSZ-es jogszabályokon keresztül. GULYÁS VIRÁG • SZÜLETETT: 1985 • FOGLALKOZÁSA: Branding Strategist NÉVJEGY FELNŐ A BDS GENERÁCIÓ Interjú GULYÁS VIRÁG self branding szakemberrel A Boycott, Divestment, Sanctions Moovment (Bojkott, Pénzkivitel és Szankciók Mozgalom) célja, hogy ellehetetlenítse Izraelt, mely szerintük appartheid állam, elnyomja a palesztinokat. Csakhogy a BDS nem egy egyszerű véleménynyilvánítási fórum, hanem egy hatalmas szervezet, amely az emberségesség álcája mögött a terrort, a pusztítást támogatja, jórészt antiszemita indíttatásból. Gulyás Virág New Yorkban él, és miközben cégeket és művészeket segít abban, hogy jobban meg tudják ismertetni magukat, Izrael szószólója is lett. STEINER ZSÓFIA ÍRÁSA
