Egység, 2017 (27-28. évfolyam, 92-101. szám)

2017-03-01 / 94. szám

Európában figyelnek arra, hogy mi­nél kisebb legyen a lemorzsolódás, mert az iskola feladata, hogy hasznos adófizető állampolgárokká váljanak a gyerekek. Tőlünk nyugatra évtizedek­kel ezelőtt megfogalmazódott a life long learning-gondolata. Felismerték azt, hogy abban a környezetben, ahol élünk, várhatóan életünk során több­ször kell szakmát váltani, tehát senki nem veszítheti el a tanulás iránti érdek­lődését és szeretetét. Ezért az európai oktatási minisztériumok többsége na gyon nagy pénzt fordít hatékony ok tatási anyagok és olyan környezetet ki alakításához, ahol hatékony és élve­ze tes az oktatás. Ha Angliában egy ta nár felmegy az internetre, megtalálja tan órákra lebontva a tantervet, óra­vázlatokkal, segédanyagokkal, mód­szer tannal. Magyarországon a tanár ma gára van hagyva. Egy tankönyv ma­ximum a harminc százalékban hasz­nálható. Miért ilyen rosszak a tankönyvek? Vannak a piacon monopolhelyzeteben lévő tankönyvek. Akik ezeket írják, ál­talában nem látnak gyereket közelről. De ha mégis látnak, akkor gyakorló iskolában kiválogatott gyerekeket ta­nítanak. Matematikából az amúgy is nagyon elméleti tankönyv eltolódott egy még inkább elméleti irányba. Hatodik-hetedik-nyolcadikban olyan dolgokat tanítunk a gyerekeknek, amelyek egyáltalán nincsenek a cse­lekvés szintjén megalapozva. Tehát az absztrakciós folyamat sérül, hiszen az lenne a normális, hogy a diák a megta­nulandó dolgokkal először tapasztalat szintjén találkozna, utána megpróbál­ja szimbolikusan, ábrán, rajzon megje­leníteni, majd jöhetnek a matematikai jelölések, az absztrakció. Ezt átlépik, a tankönyv rohan, csak a tananyag meny ­nyisége a fontos. Mit tehetnek a tanárok ebben a hely­zetben? A tanító tanárok szintjén nagyon nagy lenne az igény, hogy segítséget kapja­nak, de a szakmai irányítás képviselői csak ülnek az erődítményeikben. Szá­mukra az, hogy a tananyagot hogyan juttatjuk el a gyerekekhez, az a tanár és a gyerek problémája. Ha a gyerek nem tud eleget, akkor a gyerek hülye. A tanárok nem kapnak segítséget. Ren­geteget dolgoznak. Ha egy tanár ered­ményes akar lenni, sok tanítási anyagot kell önállóan kidolgoznia. Sokféle könyvvel jár órára. Hetven százalékban a tanár a tankönyvíró. Nem attól túlter­heltek a tanárok, hogy sok órájuk van, hanem attól, hogy – ha nem akarnak frusztrálódn, hogy a gyerek nem érti a tananyagot – minden egyes órát külön fel kell építeniük. Ehhez nem kapnak segítséget. Mindenki magányosan küzd és ez halálosan kimerítő. Nin­csenek állami tudásmérő tesztek sem, mindenki saját magának állítja össze a kérdéssorait. A háttérsegítség kb. 30 százalékos, 70 százalékban a tanár in­tuíciója, felkészültsége, szakmai tudása adja az oktatást. Mennyire lehet a gyerekeket terhelni? A gyerekek terhelhetők. Persze attól függ, mi történik az iskolában. A bri­teknél sokszor dupla órákat tartanak, és a tanítás reggel fél 9-től délután fél 5-ig tart. A gyerekek nem fáradnak el, ha nem úgy történik az oktatás, hogy áll kint a tanár és magyaráz. Egy hat­van perces matematikaórán nyolc-tíz különböző tevékenység folyik. A szá­megyenesen vagy kifejezetten az erre a célra kialakított 10 x 10-es szőnyegen lépegetve tanulnak összeadni, min­denféle szemléltetés alkalmazásával segítik a fogalmak felépítését, rögzítik a tananyagot. Láttam olyan órát, ame­lyen az összeadást úgy gyakorolták, hogy a gyerekek számokat tettek a fejükre és meg kellett keresni a pár­jukat, akivel együtt húszat alkotnak. Mozgást, zenét visznek az órákba. Ha a gyerek nem unatkozik, életkorának megfelelő az oktatás, fegyelmezni sem kell. Akkor van baj, ha ülnie kell és a tábláról másolni. Milyen lesz a Maimonidész Gimná­zium? Mitől fog kitűnni az oktatási rendszerből? Azért vagyunk nagyon szerencsés hely­zetben, mert megvan a tapasztalatunk, amelyeket az állami és magániskolák­ból hoztunk. Képzett, magas szak­mai színvonalú tanárok jöttek össze. Minden adott ahhoz, hogy az iskola képes legyen megfelelni annak az elvá­rásnak hogy tantárgyi szinten is magas színvonalú tudást adjon át úgy, hogy közben gyerekbarát marad, emellett egyéni fejlesztésre is koncentrál. Ezek­nek a feltételnek csak nagyon magasan képzett tanárok felelnek meg. A gim­názium vallási alapon szerveződik, ez egy nagyon erős morális tartást képes adni a gyerekeknek és az oktatási kör­nyezet minőségét ez nagyon pozitívan tudja befolyásolni. Maimonidész nyílt nap, 2017. március 13. 2017 MÁRCIUS | egység 23 FOTÓ: DEMECS ZSOLT

Next

/
Thumbnails
Contents