Egység, 2017 (27-28. évfolyam, 92-101. szám)
2017-02-01 / 93. szám
egység | 2017 FEBRUÁR 32 ÉCESZGÉBER STEINER ZSÓFIA • SZÜLETETT: 1982 • FOGLALKOZÁSA: újságíró, az Egység és a Gut Sábesz magazin főszerkesztője • CSALÁD: házas, 4 gyermek édesanyja. NÉVJEGY LEVÉL LÁNYAIMNAK az egyenlőségről, az egyformaságról és a zsidó nők különleges küldetéséről STEINER ZSÓFIA ÍRÁSA Valamikor a hónapok első napjai, a Ros Chódesek a zsidó törzseknek voltak szentelve – minden törzsnek adott az Örökkévaló egy-egy újholdat. Ám az egyiptomi kivonulás után nem sokkal a zsidó nép komoly bűnt követett el: nem bíztak az Örökkévalóban, hamis bálványokhoz fordultak és megépítették az aranyborjút. Mitől rendült meg ennyire hitük? Semmi mástól, csupán attól, hogy Mózes nem jött vissza a hegyről azon a napon, amikor számítottak rá. Az arany bálványszoborhoz pedig arany kellett, így a férfiak feleségeikhez fordultak – adnák nekik ékszereiket. Ám a zsidó asszonyok istenhitét egy kis késés nem tudta kikezdeni. Megtagadták ékszereik átadását, és kitartottak az Örökkévaló mellett. És – amint az lenni szokott – nekik lett igazuk, a bálványimádás helytelen útnak bizonyult. Állhatatosságukért és rendíthetetlen hitükért az Örökkévaló nekik szentelte az újholdakat. A hagyomány szerint Ros Chódeskor a nők ünneplőt vettek és nem dolgoztak, emlékeztetőül szent elődeiknek, az egyiptomi rabszolgaság hűséges asszonyainak hősiességére.
