Egység, 2017 (27-28. évfolyam, 92-101. szám)
2017-02-01 / 93. szám
KILE | KULTÚRA egység | 2017 FEBRUÁR 28 Az első könyved története nagyon megszólította a holokauszt harmadik generációs tagjait, 30-as, 40-es éveikben járó, a zsidó hittel kapcsolatot kutató generációt. Van a második könyvedben olyan figura, akire rá lehet ismerni a valódi életből? Bár a szereplők a fantáziám termékei, fontosnak tartom elmondani, hogy léteznek ilyen emberek és helyszínek a valóságban is. Például a Szörfös rabbi karakterét egy valódi rabbi, Yom Tov Glaser ihlette, aki ma már nagypapa, de még mindig szuper jófej. Létezik egy Heritage House nevű szálló Jeruzsálem Óvárosában is, ahol tényleg bárki ingyen ehet, alhat, és még Tórát is tanulhat. Aki szeretné megtalálni ezeket az embereket és helyszíneket, rájuk tud bukkanni. A nagypapa figuráját egyébként Klausenberger rebbéről mintáztam. Véletlenül akadt a kezembe angol nyelvű életrajzra a jeruzsálemi albérletemben. Nem is tudtam, hogy Kolozsvár jiddisül Klauzenberg, és hogy egy magyar rebbe történetére leltem. Nagyon megható és inspiráló volt a könyv, egy nap szeretném lefordítani magyarra, ha akad kiadó, akit ez érdekelhet. Kevesen tudják, hogy voltak olyan rabbik, akik csodálatos dolgokat vittek véghez a soá idején és ezrek életét változtatták meg. A rebbének számos igaz történetét beemeltem a regényembe, például azt, hogy a koncentrációs táborban is tudta mindig, hogy milyen ünnep van éppen, és soha nem hagyott ki egy sábátot sem. Volt egy tfilinje, amit rejtegettek a táborban, és sok embernek a légolás (tfilin rakás – a szerk.) adott spirituális köteléket a legnehezebb időkben is. A háború után Brooklynba költözött és fontos szerepet vállalt a magyar haszid közösség újraépítésében. Mikorra készül el az új regényed? Most nyárra szeretnék végezni vele. Az a célom az írással most is, hogy szórakoztassam magamat és az olvasókat, kiírjak magamból néhány lelki problémát, és bemutassak pár gyönyörű haszid tanitást, amelyek reményeim szerint jobbá tehetik az olvasók életét. Említetted, hogy jártál a Columbia Egyetemre. Az elitiskola egyik közeli és kultikus kávézója a Magyar Cukrászda (Hungarian Pastry Shop). Minden magyar, aki arra téved, tud egy történetet a ma már világsztárrá vált Rafiról, Röhrig Gézáról, aki ott törzsvendég volt. Nem tudom elképzelni, hogy ti ne ismernétek egymást. Rafi nekem az egyik példaképem, nagyon kedvelem őt. Még középiskolás koromban lettem rajongója a Huckleberry együttesének, később egyik verseskötetének, a Rebbe tollatépett papagája címűnek a megjelenésekor készíthet tem vele egy interjút a Népszabadságba. A legviccesebb sztorim vele egy feledhetetlen repülős történet: még a pletykálós, csitri koromban egy izraeli hazaút alatt csacsogtunk a barátnőmmel a gépen. Nem nagyon voltunk tekintettel semmire és senkire. Egy nagyon vallásos kinézetű fickó ült mellettünk, fel se tételeztük, hogy tud magyarul, hiszen ilyen figurákat annak idején nem lehetett látni felénk. Csak a landolás után jöttünk rá, hogy a vallásos fizimiskás, általunk teljesen ignorált férfi személyében Rafi köszönt vissza rám. Ma már persze ő sem úgy néz ki, mint régen. Különben mi régebben sokat találkoztunk, családjaink összejártak. Most itt New Yorkban is egy környéken lakunk, és örömmel követem nagyon megérdemelt sikereit. Te újságíróként kolléga is vagy. Írsz izraeli, amerikai és időnként hazai sajtótermékeknek. Még is úgy tudom, az utóbbi években a családod mellett a legfontosabb elfoglaltságod az Art Kibbutz. Mi is ez pontosan? Ez az egyetlen zsidó művésztelep a világon. Olyan írók, képző, és előadóművészek számára hoztam létre egy alkotóközösséget és bemutatóteret, akik művészetükön keresztül szeretnének kapcsolódni a zsidósághoz. Mi nem akarjuk meghatározni, hogy ez kinek mit jelentsen, de bármilyen is az útja, mi támogatjuk az előrehaladásban – hiszen New York a modern kultúra és a zsidóság egyik legfontosabb helyszíne is. Öt év alatt eddig 345 művészt fogadtunk 28 országból és az USA minden részéről. Megfordultak nálunk híres emberek, csak úgy, mint egyetemisták; vallásos emberek csak úgy, mint nem zsidók, akik Elkülönülés; Elka Riva Suvin alkotása New York haszidok és hipszterek lakta Williamsburg negyedéről valamiért szerettek volna kapcsolódni. Hozzánk jöhet az, aki festeni akar egy biztonságos környezetben éppúgy, mintha csak a zsidó misztikával vagy történelemmel szeretne foglalkozni. Sajnos egyre több az olyan amerikai alkotó nálunk, aki például egyetemi oktató vagy hallgató, és napi szinten van kitéve antiszemita megbélyegzésnek az Izraelellenes lobbi által. Ők azért jönnek az Art Kibbutzba, mert egy kis biztonságra vágynak, és arra, hogy ne kelljen minden nap magyarázniuk a bizonyítványukat. Eddig az egyik legkiemelkedőbb New Yorki művészeti helyszínen, a Governors Islanden működött a nyári alkotóműhely, idén viszont, Isten segítségével, két új helyszín megnyitását is tervezzük. Természetesen sok New Yorki magyar is részt vett a programunkban. Az egyik álmom az EMIH munkatársaival létrehozni egy olyan ösztöndíjprogramot, amely támogatná újabb magyar művészek bekapcsolódását az Art Kibbutzba.
