Egység, 2017 (27-28. évfolyam, 92-101. szám)
2017-02-01 / 93. szám
2017 FEBRUÁR | egység 27 KULTÚRA | KILE dökölni úgy, hogy az összes házimunkát prímán ellátjuk, sábátkor is mi ugrálunk a vendégek körül, és még magánéletünk, hobbink, és humorunk is maradjon. Ez a duplatripla teherviselés teljesen kibírhatatlan, és a nők érzik magukat pocsékul, ha nem tudnak minden egyes területen kiválóan teljesíteni. Steinem idén ismerte be végre, hogy a nők nem lehetnek sikeresek anélkül, hogy az otthoni munkamegosztást, a gyereknevelést, idős és be teggondozást is egyenlően osztanák meg a családtagok. Ad dig is reálisabb, ha a nők életútját nem lineáris pályaként fogjuk fel, hanem türelmesen és szeretettel tekintünk magunkra, akkor is, ha egy pár évre a magánéleti tényezők miatt lassul a karrierünk – nekem is kimaradt négy hosszú év írás nélkül. érdeklődtem, hanem nyíltan elvárás – és stresszmentesen elérhetővé tették számomra az ősi zsidó tanításokat. New Yorkban nagyon aktív haszid közösség él. Van valamiféle kapcsolatod velük? Csak, mint kívülálló, egyfajta titkos rajongó. A férjem modern beállítottságú zenész, aki többek között a Moschiach Oi! haszid punk zenekarban basszusgitározik – a többiek újonnan vallásos neohaszidok a zenekarban és gyakran lépnek fel haszid esküvőkön, rendezvényeken, amikre én is hivatalos vagyok. Sok művész barátunk költözött Crown Heightsbe, a Chabad főhadiszállására, ami az egyik legkifizethetőbb és legmenőbb környék lett New Yorkban, hipszterek és haszidok jól megférnek egymás mellett: trendi kóser éttermek, borozók, progresszív kiállítóhelyek a kis stíbelek mellett, és egyre több a közös program. Mielőtt megszületett a kislányom, csütörtökönként gyakran jártunk a Chulent partira, ami az egyik legérdekesebb buli New Yorkban: nyitottabb, érdeklődőbb haszidokkal, illetve már nem vallásos exhaszidokkal jönnek össze művészek, akik érdeklődnek a zsidóság iránt – koncertek, kiállítások, beszélgetések vannak, meglepő módon a régi Fiatal Művészek Klubjára emlékeztet. A Chulentet is egy magyar származású, szatmári srác, Isaac Schoenfeld szervezi, a finom sóletet is ő maga készíti magyar recept alapján. Mielőtt író lettél volna foglalkoztál kommunikációs tanácsadással is. Önéletrajzod szerint a magyar First Ladynek is dolgoztál. Amerikának is kelet-európai First Ladyje van. Mit ajánlanál Trumpnénak? Biztosan megvannak neki is a tanácsadói, úgyhogy ebbe most nem mennék bele. Szerintem egyébként Trump lánya, Ivanka az érdekesebb a számunkra, neki zsidó férje van, ő pedig betért, egyfajta Eszterként még sokat segíthet a zsidóságnak. Én évekkel ezelőtt részt vettem az ENSZ magyar nőszervezetének alapításában. Mivel a Columbia Egyetem nemzetközi kapcsolatok szakán az ENSZre specializálódtam, örömmel segítettem az akkori magyar miniszterelnök feleségét, de kizárólag, mint nőpolitikai tanácsadó. A feminizmus különben nekem nagyon fontos dolog, aminek a regényemben is hangot adok. Na, akkor a napokban lezajlott nagy Trump-ellenes női felvonulásról is kérdezhetlek. Természetesen én is részt vettem a New Yorki megmozduláson a kislányommal. Nagyon csalódott voltam, amikor rádöbbentem, mennyire haszontalan esemény volt: semmiféle visszhangja nem volt felsőbb körökben. Egyébként szerintem a feminista mozgalom nagyon sok nőt félrevezetett, főként a washingtoni tüntetés egyik fő ideológusára, Gloria Steinemre haragszom. A „nők mindent meg tudnak szerezni” – szlogenje, melyet a hatvanashetvenes években mondott engem teljesen kikészített. Jó és fontos cél, hogy tudjunk karriert csinálni és egyenlő fizetést és lehetőségeket kapjunk, mint a férfiak. De bizony a mai napig lehetetlen karriert építeni, ugyanolyan sikeresnek lenni és egyszerre menedzselni a családot, csinos, egészséges nőként tünTérjünk rá a könyvedre. A 2009-ben már megjelent A zsi dó menyasszony új kiadására miért volt szükség? Az Ulpius kiadó háromszor adta ki a regényt és pár hónap alatt elkapkodták az összes példányt. Amikor az Ulpius bezárta kapuit, a Libri felkért egy újabb kiadásra és a regény folytatására. Szeretném, ha megjelenne a regényem angolul és esetleg héberül is. A könyvedben egy pesti lányról írsz, a második regényedben az ő sorsának folytatása következik? Igen. Majdnem minden korábbi karakterem visszatér az új könyvben, csak évekkel később, amikor már többen egész más egzisztenciális státuszban vannak. A folytatásban Ábrahám egy csodaszép izraeli biofaluból, a magas spirituális rezonanciájú széplelkek mesevilágából a cinikus magyar ateista valóságba költözik Saci után. Most ő lesz „A Más” ebben a környezetben és próba alá kerül az értékrendszere, ízlése, sőt még a hite is. Ebben a regényben Sára saját előítéletei és korlátai is megjelennek, sőt még a hűsége is megkérdőjeleződik. Szeretnék arról is írni egy cikksorozatot vagy elemezni az új regényemben, hogy mennyire nehéz az otthonunk elhagyása, a külföldre költözés. Mindenki nagy árat fizet, ha kitépi a gyökereit, főleg azok a szerető szülők, nagyszülők szenvednek, akik otthon maradnak egyedül, míg a gyermekük szárnyal és kalandozik a nagyvilágban. A Chulent parti néhány állandó vendége: Saul Sudin (összefont karral középen), mellette felesége Elke Reva Sudin és Miriam Lea Droz FOTÓ: ELIZABETH D. HERMAN
