Egység, 2017 (27-28. évfolyam, 92-101. szám)
2017-02-01 / 93. szám
2017 FEBRUÁR | egység 17 HÁLÁCHÁ | JIDDISKÁJT látta, hogy állandóan őrök járkálnak a környéken. Napokig leskelődött, hátha ki tudja figyelni, mikor tudna észrevétlenül nekifogni az ásásnak – addig, mígnem az egyik őrnek feltűnt, hogy ál landóan ott lábatlankodik egy rongyos zsidó. Elkapta Ájzikot és ki kérdezte, mit keres ott. Nem volt mit tenni, reb Ájzik elmondta, hogy mit álmodott. Erre az őr nagyot nevetett, és azt mondta: „micsoda ostobaság, én meg azt álmodtam, hogy egy bizonyos krakkói reb Ájzik reb Jékelsz kályhája alatt kéne ásnom, hogy kincsre leljek.” Reb Áj zik erre már indult is haza, és cso dák csodájára a saját kályhája alatt valóban kincsre bukkant. Az im már meggazdagodott zsidó egy egész zsinagógát építtetett a kincsből, ami a mai napig viseli a nevét Krakkóban. Ebből a történetből azt a tanulságot vonta le Grünwald rabbi, hogy az ember sokszor kergeti a boldogságot, ahelyett, hogy a saját otthonában fedezné fel azt. Így van ez a mi esetünkben is. Nem idegen, külső szokásokkal kell a zsidóságot érdekessé tenni, hiszen megvannak benne azok az értékek, amik megfognák a mai modern embereket is, csak fel kell tárni és be kell mutatni ezeket. Így van remény, hogy ez az útkereső generáció a saját ősei kultúrájában fogja megtalálni, amire szüksége van. HÁTTÉRBE SZORULNAK-E A FÉRFIAK Nem azért nem lelkesedem az ötletért, hogy a nők és a férfiak egyforma szerepkörben vegyenek részt a zsinagógai életben, mert attól félek, hogy a férfiak háttérbe fognak szorulni, vagy mert ne tudnék örülni más örömének – itt egy háláchikus elvről van szó. A Talmud2 több oldalon keresz tül sorolja azokat a bibliai utasításokat, amikben a nők kötelezettségei és a kifejezetten rájuk vonatkozó tilalmak szerepelnek. Ebből kiderül, hogy a nőkre ugyanazok a tilalmak vonatkoznak, mint a férfiakra, de fel vannak mentve az időhöz kötött tevőleges parancsolatok alól. Miért menti fel az Örökkévaló a nőket egy sor micva alól, miközben a férfiak sosem kapnak engedményt? Azért, hogy a nők jobban ráérjenek a család gondozására és a gyereknevelésre3 . Például ne forduljon elő, hogy amikor a gyerek felkel, nincs otthon az anyukája, mert a minjenbe kellett mennie imádkozni4 . Ezzel Isten kinyilvánítja, mennyire fontos érték a család és a következő generáció megteremtése, felnevelése – fontosabb, mint a minjenben való imádkozás. Emellett, ha valaki valamely parancsolat alól fel van mentve, akkor ugyanazt a parancsolatot nem teljesítheti mások nevében5 – pl. ha nem kell részt vennie a Tóraolvasáson 6, akkor nem is olvashat a közösség nevében. ÁSSUK KI A KEMENCE ALÓL A BEVÁLT MÓDSZEREKET Most három olyan ősi zsidó értéket szeretnék bemutatni, amelyek napjaink társadalmában is segítenének a nők és férfiak együttélésében és abban, hogy a nők megkapják a minden embert megillető tiszteletet és egyenlő bánásmódot. Ugyanis na gyon fontos, hogy a nők státuszán javítani tudjunk, csak épp úgy gondolom, rossz irányba haladunk azzal, ha teljesen lebontjuk a nők és a férfiak közti elválasztó vonalakat. Ezt látjuk a hírekben, a reklámokban, a mindennapi életben: a társadalom minden szintjén visszaélnek a nők helyzetével, zaklatják őket, életeket és családokat döntve romba. Ha a nők helyzetén szeretnénk tehát segíteni, akkor ássuk ki a kemence alól a bevált módszereket és ezzel biztosítsuk, hogy a nők ne kerüljenek kiszolgáltatott helyzetbe sem otthonuk falain belül, sem pedig azon kívül. JICHUD – A KÍSÉRTÉS ELKERÜLÉSÉÉRT Míg az elszakadt zsidók visszagyűjtése közben le kell vernünk a „falakat” és ki kell mennünk a tömegekhez, a nők és férfiak esetében pont fordítva, meg kell erősítenünk a falakat, hogy mindenkinek meglegyen a saját „térfele”, amin biztonsággal mozoghat. A zsidóság évezredes válasza erre a jichud törvénye7 , miszerint egy fér fi és egy nő, akik nem közvetlen ro konok és nem házasok, nem lehetnek kettesben egy zárt szobában kí sértésnek téve ki ezzel magukat, még akkor sem, ha pl. egy irodában dolgoznak. De miért akarnánk elke rülni a kísértést? Nem nagyobb do log, ha az ember hősként megküzd a különböző kihívásokkal? A zsidóság szerint nem: inkább ne kockáztassunk olyan dolgokat, ami ben könnyen megbukhatnunk, magunknak és másoknak is csak ár tunk vele, felesleges kihívnunk ma gunk ellen a sorsot. Ahogy a min dennapi reggeli imában is mond juk: „ne vígy minket se bűnbe, se kí sértésbe...”8 , vagy József Attilát idéz ve, „nem muszáj hősnek lenni” 9. CNIUT – A KELLEMETLENSÉGEK ELKERÜLÉSÉÉRT A cniut, amit magyarra leginkább il lendőségnek, visszafogottságnak tu dunk fordítani, részint az öltözködési, részint a viselkedési normákra vo natkozik. Olyan normarendszert ta kar, mely életünk minden napját át szövi és segít meghúzni a határainkat. A cniut szerinti öltözködés 10 nem azt jelenti, hogy egy nőnek ne lehet ne szépen, divatosan, kedve sze rint öltöznie, csupán azt, hogy mások előtt ne a teste intimitásának szép ségével, hanem a személyiségével mutatkozzon meg. Az illendő vi selkedés normáinak betartása ugyan akkor azt biztosítja, hogy az olyan közegben, ahol férfiak és nők együtt vannak, ne érjen senkit verbális inzultus. Gyakran tapasztalhatjuk, hogy nem megfelelő a visel kedés a vegyes társaságokban és emiatt kellemetlen helyzetbe
