Egység, 2017 (27-28. évfolyam, 92-101. szám)
2017-02-01 / 93. szám
JIDDISKÁJT | HÁLÁCHÁ egység | 2017 FEBRUÁR 16 tárni az autentikus zsidóságot, gazdag hagyományával, kultúrájával, különleges spiritualitásával, isteni útmutatásával. Azt azonban nem hiszem, hogy az ősi hagyomány leverése, megtiprása árán lehetne és kellene megnyerni a zsidóságnak a következő generációt. A SAJÁT OTTHONUNKBAN KELL KERESNI A BOLDOGSÁGOT Férjem gyakorta említ egy történetet, amit mesterétől, Grün wald József (1905–1984) pápai rabbitól hallott a híres krakkói zsi nagógának, az Ájzik ben Jáákov (jid disül: reb Ájzik reb Jékelsz) sűlnek a történetéről1 . Eszerint a 17. század elején élt Krakkóban egy szegény zsidó, bizonyos reb Áj zik. Egy éjjel álmot látott, amiből meg tudta, hogy ha elmegy Prágába és ott az egyik híd lábánál ásni kezd, nagy kincsre fog bukkanni. Reb Áj zik hosszas vívódás után el is utazott Prágába, felkereste a hidat, ám csalódottan EZRÁT NÁSIM – NÕK A ZSINAGÓGÁBAN Utóbbi időben több fórumon bukkant fel az a gondolat, hogy a magyar zsidóság „nem halad eléggé a kor ral”, és itt az ideje, hogy a nők a férfiakkal megegyező módon vegyenek részt a hitéletben. Vagyis a zsinagógában számítsanak be a min jenbe, előimádkozhassanak, stb. A gondolatok megfogalmazói úgy vélik, ezzel szélesebb tömegeket lehet ne visszavonzani a zsidósághoz és elérni, hogy aktív részesei le gyenek a közösségi életnek. Egyetértek az alapgondolattal: nem lehet karba tett kézzel ülni és várni, hogy a százezer főre becsült magyar zsidóság magától találjon vissza a zsinagógába. Hogy is várhatnánk ezt el olyanoktól, akiknek már a nagyszülei se kaptak rendes zsidó nevelést? Valóban ki kell lépnünk a komfortzónánkból, megkeresni a gyökereiket teljesen elvesztett zsidó testvéreinket és eléjük JIDDISKÁJT | HÁLÁCHÁ egység | 2017 FEBRUÁR 16 HAGYOMÁNNYAL A HAGYOMÁNYÉRT Hogyan erősítsük meg a nők helyzetét a zsidóságon belül? A női egyenjogúság kérdése nem kerüli el a zsidóságot sem. Legyen szó családalapításról, munkáról vagy zsinagógai életről, fel kell tennünk magunkban a kérdést: hol van a zsidó nők helye? OBERLANDER BATSHEVA ÍRÁSA
