Egység, 2017 (27-28. évfolyam, 92-101. szám)

2017-02-01 / 93. szám

2017 FEBRUÁR | egység 11 TÖRTÉNELEM | HOHMECOLÓ jelentek meg az újkorban is a zsidó női szellemi veze­tők. Időben kissé visszalépve, a XVII. századból ki­emelhetjük Ászenát Bárzáni t, aki az iraki Moszulban élt. Őt tartják a zsidó történelem első női rabbijának és egyben az első női kurd vezetőnek. Akárcsak Rási lá­nyai, ő is fiútestvér nélkül nőtt fel tóratudós apja, Smu­el ben Netánel Hálévi Bárzáni házában, és vált apja szellemi örökösévé. Férje mellett az apja által alapított moszuli jesivában tanított, és férje halála után ő vette át a jesiva vezetését. A környék legnagyobb tóratudó­saként tartották számon, emellett, apja tanítása révén, a Kabalának is mestere volt, és csodatevőként is ismer­ték. Úgy gondolta, hogy nőként nem illik utazgatnia, hogy adományokat gyűjtsön az intézmény számára, ezért nagy szegénységben halt meg. Egyedülálló különlegesség a női szellemi vezetők közt Hannah Rachel Verbermacher , a XIX. század ­ban élt „ludmiri szűz”, a haszid mozgalom egyetlen női rebbéje. A mai Ukrajna területén található Lud­mir ban született és élt, elkötelezett híve volt a cser­no bili mágidnak, Mordecháj Twersky rabbinak. Ti­zen évesen kezdett komoly tóratanulmányokba, és ha marosan csodatevőként tartották számon, audien­ciákat tartott, kvitliket (kívánságcédula) fogadott el, és tist (hászid összejövetelt) vezetett, mint a többi rebbe. Szemérmességből mindig egy függöny mögött ült, azon keresztül kommunikált híveivel. A csernobi li mágid kérésére egy időre felfüggesztette ugyan a te vé­kenységét, és férjhez is ment, de valószínűleg hama ro­san elvált, és a Szentföldre költözött, ahol kis közössé­get épített maga köré. A hagyományos zsidóság elutasítja a nők rabbivá avatásának lehetőségét. Rabbinikus cím nélkül is lehet­nek azonban nők szellemi vezetők. A XX. századból két alakot emelünk ki: Sarah Schenirert és a közelmúlt­ban elhunyt Esther Jungreis rebecent. Az 1880­as évek Lengyelországában született Sarah Schenirer, a vallásos zsidó lányok oktatásának úttörő ­je, a Bét Jáákov iskolák ősének megalapítója. A Tóra és a zsidó vallás iránti elkötelezettsége már gyermekkorá­ban megnyilvánult. Fiatal lányként ismerte fel, hogy a zsidó lányoknak is képzésre, tanulásra van szükségük ahhoz, hogy a Tóra törvényei szerint tudjanak élni. Ebből az elhatározásból előbb óvoda született, ahol a gyermekekbe a Tóra szeretetét plántálta, majd mega­lapította az első Bét Jáákov iskolát, melyből egy, má ra több száz tagintézménnyel büszkélkedő, vallásos lá­nyo kat nevelő iskolalánc nőtt ki. A szegedi születésű Esther Jungreis rebecen a Kast ­ner­vonaton menekült meg a soá poklától. Életét a fizi­kai holokausztot követő amerikai szellemi holokauszt elleni küzdelemnek szentelte. Ennek jegyében alapítot­ta meg Amerikában a Hineni nevű mozgalmat 1973­ban, mely az autentikus, hagyományhoz hű zsidóságot képviseli és hirdeti előadásokon, szemináriumokon keresztül. RABBIK FELESÉGE „Még éjjel van, s fölkel ételt adni háznépének, munkát cselédeinek... Férje ismert a városkapukban, hol az ország vénei közt ül.” Utolsóként említjük a „kol kvudá bát melech pnimá ” – a király lányának minden dicsősége a bensőjéből fakad – koncepció megtestesítőit, a rabbik, rebbék, tóratudó­sok háttérben tevékenykedő feleségeit. Már a Talmud is beszámol Rabbi Akiva feleségéről, Ráchel ről, aki nemcsak lemondott az örökségéről, hogy férjével élhes­sen, de 24 éven keresztül élt magányosan azért, hogy férje teljes egészében a tóratanulásnak szentelhesse ma­gát. Több ezer évvel később ugyanennek az ideálnak a megtestesülését láthatjuk Chájá Muská Schneerson rebecen, a Rebbe, Menachem Mendel Schneerson fe­leségének életében, aki soha nem állt rivaldafényben, mindig szemérmesen a háttérben maradt, segítve és támogatva férje munkáját. A Bét Jáákov lányiskola végzős növendéke 1934, Lodz FORRÁS: JEWISH WOMEN’S ARCHIVE

Next

/
Thumbnails
Contents