Egység, 2017 (27-28. évfolyam, 92-101. szám)
2017-02-01 / 93. szám
pénzt kell a getet megtagadó férjnek fizetnie mindaddig, amíg nem lesz hajlandó elválni a feleségétől, felszabadítva őt az áginut (águná státusz) alól. Itt fontos kiemelni, hogy ahogy a házasságot is csak a házasulandó felek köthetik meg, ugyanúgy csak ők bonthatják fel azt – a rabbiknak nincs joga arra, hogy létrehozzák, vagy megszüntessék a házastársi kapcsolatokat, csak háláchikus segítséget nyújhatnak mindkét helyzetben. A házasság megkötése, illetve annak felbontása is pusztán az érintett felektől függ. Érdemes megjegyezni, hogy nemritkán az az eset is előfordul, hogy nem a férj tartja vissza a getet, hanem a feleség nem hajlandó elfogadni azt, jelen cikkünkben azonban csak az águnák helyzetével foglalkozunk. Bár napjainkban az águnák között több olyan van, akinek a férje nem hajlandó válólevelet adni, éveken vagy akár évtizedeken keresztül is leláncolva tartva ezzel a feleségét, előfordul olyan eset is, amikor a férj egy katasztrófa során nyom nélkül A rab bik ehhez több, korábbi döntést vettek alapul, és azokat alkalmazták saját helyzetükre. A polgári időszámítás előtti 135132ig tartó Bár Kochbá szabadságharc során a rómaiak hatalmas mészárlást rendeztek egy zsidó településen, Tel Árzában. A Misna elmondja, hogy Rábán Gámliel, talmudi bölcs azt a döntést hozta, hogy Tel Árzá esetében kettő helyett egyetlen tanú is elegendő a férj halálának elismeréséhez. Erre alapozva, hasonló esetekben, egyetlen tanú is elégséges ahhoz, hogy az asszony újra férjhez mehessen. A XVII. századi, lengyelországi Chmelnyickijmészárlás alkalmával további, az újbóli férjhezmenetelt megkönnyítő rendeleteket is hoztak a rabbik. A soá után ezrével fordultak férjüket vesztett asszonyok rabbikhoz, akik – miután végigböngészték a túlélők listáit és nem találták meg a keresett személyt –, egyéb szempontokat is figyelembe véve hozták meg a nagy horderejű döntést: – Ha egy férfit látott valaki bemenni a gázkamrába, a halálát biztosra vették. – Ha a koncentrációs táborba való megér kezéskor a szelekciónál bal oldalra küld ték, az a gázkamrát jelentette, így ha látta valaki, hogy a kérdéses sze méllyel ez történt, halála szintén biz tosra vehető. – Amennyiben egy férfiról tudta valaki, hogy a lágerkórházba került, abban az esetben is feltételezték a halálát. 1944 decemberében, még a háború befejezése előtt levél érkezett a Zsidó Ügy nökséghez egy neves jeruzsálemi rab bitól, Chájim Jehuda Léjb Auer bach tól. Az elismert dáján (vallási bíró) azt akarta megtudni, hogy létezike a So bibór nevű város. Egy túlélő ugyanis sze retett A zsidó jog szerint egy nőnek nem lehet két férje, és ha férjezett asszonyként (akár águnáként is) egy másik férfitól gyermeke születik, a gyermek törvénytelennek számít, azaz mámzer lesz. A mámzerek csak szigorú megszorítások mellett házasodhatnak és státuszuk öröklődik. Érthető tehát, hogy a rabbik megtettek minden tőlük telhetőt, hogy egyetlen zsidó asz szony se kerüljön ilyen helyzetbe. DÁVID KIRÁLY FELTÉTELES VÁLÓLEVELE A babilóniai Talmud (Sábát 56a.) elmondja, hogy a Dávid király hadse regében szolgáló férfiak feltételes vá lólevelet adtak feleségüknek, arra az esetre, ha a háborúban eltűnnének. Ezt a gyakorlatot követték a második világháború során egyes amerikai zsidó katonák is. VALLÁSI „KÖDBÉR” Arra is van precedens – bár sok vélemény szerint ez nem felel meg a háláchának –, hogy a házasság előtti megállapodás keretében a felek előre kikötik, mennyi ÁGUNÁK A LELÁNCOLT ASSZONYOK A zsidóság egyik legösszetettebb jogi kérdése az águnot – a „megkötött, leláncolt” asszonyok témaköre. A rabbik minden időben nagy gondot fordítottak arra, hogy e nők helyzetét minél hamarabb megnyugtatóan rendezzék. Ha egy nőnek nyom nélkül eltűnik a férje és semmi bizonyíték nem áll rendelkezésre annak haláláról, illetve, ha egy férfi szándékosan nem akar, vagy (betegség miatt) nem képes get et (válólevelet) adni a feleségének, az asszony águná vá válik. Mindaddig tilos újraházasodnia, amíg be nem bizonyosodik férje halála, illetve kézbe nem kapja férjétől a válólevelet. D. CH. ÍRÁSA Chájim Jehuda Leib Auerbach levele HOHMECOLÓ | TÖRTÉNELEM eltűnik – nem tér vissza, nem kerül elő, és semmi bizonyíték nem áll rendelkezésre a haláláról, illetve senki sem tudja hitelt érdemlően tanúsítani azt. Ilyen eseteket vizsgálunk most meg. BÁR KOCHBÁ ÉS A CHMELINYCKIJ POGROMOK ÁGUNÁI A holokausztot követő időszakban a legfontosabb háláchikus kérdések közé tartozott az águnák megsegítése.
