Egység, 2017 (27-28. évfolyam, 92-101. szám)
2017-12-01 / 101. szám
KILE | JUDAPEST ANNO egység | 2017 DECEMBER 26 FOHÁSZOK, ILLEGÁLIS ÉS LEGÁLIS IMAHELYEK Zsidók már jó ideje szerettek volna Pestre betelepedni, legutóbb ezzel 1762-ben próbálkoztak, de köszönhetően egy 1703-ban keletkezett rendeletnek és többek között a zsidóbarátnak enyhén sem nevezhető esztergomi érsek ráhatásának: ezzel még jó ideig várniuk kellett. Az érsek összeköttetéseinek bevetése mellett fohászra szólította fel a pesti lakosságot, hogy könyörögjenek azért, hogy zsidók semmiképp ne te lepedhessenek közéjük – és, úgy lát szik, jól könyörögtek, ugyanis a kö vetkező 20 évben zsidó nem igazán lakhatott Pesten. „Nem igazán”, azaz kivételek ak - kor is voltak: az 1770-es évek vé gétől – amikor lazulni kezdett a til tás és talán kevesebben is fohászkodtak – néhány, úgynevezett „megtűrt zsidó” tűnt fel a pesti ut cákon. Sőt az egyik, Sachsel Már kus (?–1819) lakásán már alkalmi jelleggel imádkozni is összegyűltek a vá sárok idején (egy évben négy szer) itt tartózkodók – de azért en nek a hatóságok hamar a végét vet ték. 1783. március 31. hozta el az iga zi áttörést, amikor II. József rendelete elgördítette az addigi akadályokat a zsidók elől, amikortól nem hatott többé az érseki fohász sem. A törvénycikk engedélyezte a zsi dók beköltözését a szabad királyi városokba. Már a „zsidó magvetés” évében imaház vert gyökeret a mai Király utcában álló Häusler-féle majorsági épület egy bérleményében. Az imaház alapterülete, mely nem volt nagyobb egy kisebb teremnél, az akkoriban használatos „öl, láb és hüvelyk” átszámítása után sem ad ki többet 37 nm-nél, nem meglepő hát, hogy az hamar szűknek bizonyult, és bővíteni kellett (mintegy 41 nm-rel). Mint rendesen ebben az időben, a nők és a férfiak szigorúan el voltak szeparálva egymástól, külön-külön helyiségben imád koztak. ÁRMÁNYOK ÉS VISZÁLYOK A PESTI RABBISZÉK KÖRÜL MÜNZ, BOSKOWITZ ÉS WAHRMANN RABBIK A PESTI HITKÖZSÉG ÉLETÉBEN A pesti zsidó közösség kialakulása viharokkal teli majd’ két évtizedet ölel fel. Ezek a viharok viszont nem is annyira kintről, mint a közösségen belülről támadtak: rabbik versenyeztek és próbálták meg legyűrni a másikat, hogy megkaparinthassák a pesti rabbiszéket, mely abszurd módon eleinte a valóságban nem is, csak a képzeletekben létezett. A viszályok időnként ármányokkal párosultak és szappanoperákba illő jeleneteket idéztek elő... A pesti hitközség kialakulásának történetét meséljük el az első pesti rabbi(k) szemszögéből. CSEH VIKTOR ÍRÁSA KILE | JUDAPEST ANNO
