Egység, 2017 (27-28. évfolyam, 92-101. szám)

2017-12-01 / 101. szám

KILE | TÖRTÉNELEM egység | 2017 DECEMBER 24 je), Péter Gábor és Házi Árpád (belügy ­miniszter). Az égető lakáshiányt azzal akarták orvosolni, hogy a ko­ráb bi „elit” családokat vidékre köl­töztetik. igaz gatás, bankrendszer és a keres­kedelem képviselői is. Az 1951 nya­­­rán elkészült jelentések adatai sze rint a kitelepítési listára felkerült 6.644 csa lád közül 5.893 család vette át a Budapest elhagyására 48 órás fel - készülést adó „véghatározatot”. Kö - zülük 5.182 családot (12.704 fő) te­lepítettek ki 1. MENEKÜLÉSI ÚTVONALAK A kiköltözésre utasítottak hatalmas erőfeszítéseket tettek azért, hogy megpróbálják a végzés visszavoná­sát elérni, illetve össze kellett készíte­niük a magukkal vihető holmijaikat. Egy családfő 500, egy-egy családtag 250 kg-ot vihetett magával vidékre (ebbe beleszámítottak a bútorok is). A lakás hivatalos lepecsételés­re, később új lakónak átadásra; az ingóságok kiárusításra kerültek, és az értékesebb tárgyak múzeumokba jutottak. Mentesítve 692 család lett, 2.276 fő. Megszökött 13 család és öngyilkosságot kísérelt meg (sajnos többnyire sikerrel) 6 család. A mentesítések nagy száma mu­tatja, hogy a kitelepítés előkészítése slendrián módon történt. Az ere­deti névsorból 4.646-an már a kite­lepítés idejére lekerültek a listáról, leginkább téves adatok miatt. Ezen túl ott voltak azok, akik megfelelő összeköttetésekkel rendelkeztek ah­­­hoz, hogy kiszabaduljanak a jövő-EGY KUTATÁS CSALÁDTÖRTÉNETE A XX. század zsidó múltját végig­élt, tájékozott, idősebb embereknek is újdonság az 1951-es kitelepí­tés-történet zsidó olvasata, amely nekem azért volt ismerős, mert ott lapul a családtörténetemben. Csa­ládi történelmünk Jahrzeit-tábláin sorakozik az első világháború, a fehérterror, a zsidótörvények, mun­kaszolgálat, csillagos ház és gettó és a vidéki rokonok elvesztése. 1951-ben osztályellenséggé elő­léptetett, „államosított nagykereske­dő” nagyapát Mezőberénybe de por­­­tálták. Pedig nagyapa, amint hí rét vet te a kitelepítések előkészületei­nek, kétszobás lakását leadva a ta - nács lakásosztályán, a családdal együtt (a legkisebb fiú volt apám) a Pak si Autonóm Orthodox Izraelita Hit község védőszárnyai alá mene­kült. Onnan kényszerültek mégis Mezőberénybe, ahol első hónapjai­kat a zsinagóga egyik helyiségében töl tötték. Csak az 1953-as amnesztia után térhettek vissza Budapestre. A KITELEPÍTÉS POLITIKAI HÁTTERE ÉS VÉGREHAJTÁSA A döntést, hogy kitelepítik az „osz­tályellenséget” és az „ellenséges ele­meket” Budapestről, 1951. május 5-én hozta meg Rákosi Mátyás , Gerő Ernő, Friss István (az MDP KV Ál ­lamgazdasági Osztályának vezető-ZSIDÓK DEPORTÁLÁSA BUDAPESTRŐL 1951-BEN Az 1951-es budapesti kitelepítés az egyik olyan történelmi eseményünk, amit ma alig őriz a köztörténelem. Cikkünkben a zsidó kitelepítettek sorsát feltáró kutatás eredményeibe tekintünk be. DOMBI GÁBOR ÍRÁSA 1951 elején megkezdődött a vég - rehajtás előkészítése – a végső dön­tés előtt. Négyoldalas kérdőívvel rend őrök járták végig a kiválasztott címeket, s a házmesterektől, ház - bizalmiktól, de nem egyszer a kite­lepítésre szánt áldozattól gyűjtöt­ték be az információkat. A kitele pí - tet tek névsorába belekerültek a volt arisztokrácia, hadvezetés, állam-Deutsch Sándor felesége, Winter Ibolya, Tibor és Gyurika 1948 körül FOTÓK: DOMBI (DEUTSCH) CSALÁD FOTÓI Deutsch (Dombi) György és Tibor: A békeévek boldogsága

Next

/
Thumbnails
Contents