Egység, 2017 (27-28. évfolyam, 92-101. szám)
2017-12-01 / 101. szám
egység | 2017 DECEMBER 18 KILE | TUDOMÁNY KISZÁMOLHATÓ-E A BÉKE? Alkalmazható a játékelmélet az öszetett közel-keleti problémarendszer kezelésében? Segíthetnek az Ön által kidolgozott mód - szerek mondjuk Izrael Irán-politikájának alakításában, netán az ország arab szomszédaival való viszonyának rendezésében? Igen. Olyan értelemben, hogy a játékelméleti tételeket lehet alkalmazni, de a játékelmélet soha nem ad választ ebben a témában. Választ a játékelmélet csak bizonyos esetekben ad. Például választásokkor vagy az autóforgalomban. Ámbátor, a játékelméleti módszerek akár pontosan rámutathatnak arra, hogy mit kell tenni. De a Közel-Kelet, Irán, arab szomszédok tárgykörben a játékelmélet nem pontos választ ad, hanem alapelméleteket. És a fő elmélet az, hogy az emberek ösztönösen cselekszenek. Ez a mögöttes igazság! A béke erőltetése nem ösztönzi az embereket. Tudniillik lehet, hogy ők pont nem békét akarnak. Vagy ha békét akarnak, akkor is lehet, hogy speciális módon szeretnék azt elérni. Érthető, hogy nem a békét kell propagálni! A háborút kell megérteni, ami nem várt ösztönöket hoz ki a felekből. Vegyük a rákbetegséget. Emberöltők óta velünk van a rák, ez a nagyon megérteni, hogy meg tudják ölni, ki tudják irtani a rákot! Én azt mondom, hogy mielőtt békeközpontokat alapítunk, háborúkutató intézményeket kell létrehozni. Azért, mert nem akarunk háborút! Nem az egyes, már megtörtént dolgokat kell megértenünk, hanem a háborút általában. Az emberi mechanizmusok többé-kevésbé ugyanolyanok. Példaként, amikor lerobban a kocsim, elviszem a szervizbe, és a szerelő megpróbálja megtalálni a meghibásodás okozóját. Ő általában ismeri a hibákat, az én autómat nem ismeri, mégis megjavítja. A játékelmélet a társadalomtudományokban is gyakran alkalmazott módszer. Mit gondol ebből a szemszögből az izraeli társadalom előtt álló kihívásokról? Sokak szerint az összetett és számos érdekellentéttel terhelt izraeli társadalom óhatatlanul katasztrófa felé halad. Valós ez a vízió, illetve amennyiben igen, elkerülhető-e Ön szerint a tragikus végkifejlet? Majdnem 50 éve élek Izraelben, és nem látom a helyzetet katasztrofálisnak. Azonban, ha nem teszünk meg bizonyos lépéseket, akkor igen, akár katasztrófa is bekövetkezhet. Van-e játékelméleti megközelítésből magyarázat a zsidó nép 3300 éves, töretlen létezésére vagy az isteni gondviselés az egyedüli oka a fennmaradásunknak? súlyos probléma, amit meg kell oldani. Meg kell értenünk a betegséget ahhoz, hogy gyógyítani tudjuk. A tudomány, az orvostudomány először megpróbálja megérteni a rákot, aztán próbálja meggyógyítani. A béketeremtésre irányuló erőfeszítések mindig kompromisszumot próbálnak találni, amit ugye el kell fogadnia minden félnek. Ahogyan például itt az egyetemen van a Harry Truman Békeközpont vagy Jaffón a Simon Peres Békeközpont, úgy vannak rákkutató központok is. Nem azért foglalkoznak rákkutatással, mert szeretnének rákosak lenni, ugye? Azért kutatják, akarják JÁTÉKELMÉLET A TALMUDBAN „Egy problémát részletesen megtárgyaltak a Talmudban, amelyet úgy hívtak, hogy házasságiszerződés-probléma: egy férfinak 3 felesége van, akiknek a házassági szerződés előírja, hogy abban az esetben, ha a férj meghalna, külön-külön megkapnak 100, 200, ill. 300 részegységet. A Talmud kétségtelenül egymásnak ellentmondó előírásokat ad. Ott, ahol a férj 100 egységnyi vagyont hátrahagyva hal meg, a Talmud egyenlő felosztást javasol. A 300 egységnyi vagyonnál arányfelosztást javasol (50, 100, 150), míg a 200 egységnyi vagyonnál a javaslat 50, 75, 75, ami teljes rejtély. Ez a különös Misna összezavarta a Talmud tudósait két évezreden át. Felismerték, hogy a Talmud előrevetíti a modern együttműködő játékelméletet. Mindegyik megoldás megfelel egy meghatározott játék középpontjának.” (Mészáros József: A játékelmélet története ) [utalás a Kötubot 93a-ra] FOTÓK: VADÁSZ ÉVA
