Egység, 2017 (27-28. évfolyam, 92-101. szám)

2017-12-01 / 101. szám

2017 DECEMBER | egység 17 TUDOMÁNY | KILE gokról beszélünk, hanem más síkú dolgokról. Más nézőpontokról. Ez a fő válasz a kérdésre, de van egy másik válaszom is! A zsidó vallásban nem kérdés a hit, hanem a vallásnak a része. Ez a kérdés azonban arra kér tőlem választ, hogy a világ tényleg 5778 éves-e. Sejteti, hogy ha ezt nem hisszük el, hitetlenek, epikureusok vagyunk. Na már most, a modern tudomány szerint a világ több mint 4 milliárd éves. Fiatalkoromban még csak 2 milliárd éves volt. Ezek sze rint 2 milliárd évet öregedtem az óta! De a viccet félretéve, itt sin­csen összeférhetetlenség. A tudo­mány a világ megértése. Maga a megértés egy érdekes szó, és ez már egy harmadik válaszrész, de a mi megértésünkről beszélek. Amit mi gondolunk arról, hogy mi a világ. Ami a fejünkben van. Tehát a tudomány nem objektívan létezik, csak a mi fejünkben van? Pontosan! Hadd illusztráljam: A Föld kerek. Mindenki ezt mond­ja, ugye?! A Talmud bölcsei is ezt mondták. Mit jelent ez? Van a Föld­ben egy pont, melytől a földkéreg minden pontja ugyanolyan távol­ságra van. A kéreg minden pontja ugyanolyan távolságra van ettől a ponttól, amit a Föld középpontjá­nak nevezünk. Ez aztán a nagy igaz­ság, ugye?! De végeredményben ez igen bonyolult dolog. Mivel ez csak egy teória. Nem tény, és nem is ta­lálgatás! Bizonyított teória. Mégis csak a mi fejünkben létezik, hiszen a távolságról szól, amit az ember ta­lált fel. Ezért bonyolult a dolgok le­írása, például az, hogy a Föld kerek. Mert ez egy világlátás. Ez a látás mi vagyunk. Következésképpen, mi fordítjuk le a valóságot magunk­nak. Ezzel nem azt mondom, hogy a 4 milliárd évet lefordítom 5778 évre, hanem azt, hogy a tudomány olyan, mint a művészet. Rembrandt vagy Van Gogh másképp festi meg ugyanazt a témát, mi pedig külön­bözőképpen látjuk az alkotásaikat. Mindenki máshogyan interpretálja a történéseket. Ezt hívják narratívá­nak. A tudomány egyféle narratíva. Mózes első könyve, a Genezis is egy nar ­ratíva. Vannak, akik a teremtés hét napjának értelmezését a geológia tudományához tartozónak látják. Innen már csak egy gondolati ug­rás az, hogy az ember találta fel az időt, az idő is csak a mi fejünkben létezik. A ZSIDÓ VALLÁS GYAKORLATA A JÁTÉKELMÉLETI MUNKÁSSÁG RÉSZE Vallásos családban nőtt fel vagy később vált hívő emberré? Mit szóltak a környezetében, amikor tudományos pályára adta a fejét? A szüleim kora gyerekkoromtól megengedték, hogy bármit csinál­jak. Egy nagyon jó gimnáziumba vettek fel, de egy napot töltöttem csak ott, és inkább jesivába akartam menni. És a szüleim megengedték! 13 éves voltam. Egyszerűen meg­engedték, hogy azt csináljak, amit aka rok. És még örültek is neki. Fel - neveltek, értékrendet adtak, és biz - tosak voltak magukban. A hagyo­mányt átadták, és aztán azt csinál­hattunk a fivéremmel, amit akar­tunk. Hogyhogy 13 évesen ment gimná­ziumba? Mert hamarabb végeztem el az álta­lános iskolát a sikereim miatt. A zsidó kommentárirodalomban megjelenik a játékelméletet, amely az ön szűken vett szakterülete. A Talmudban alkalmazott játékel­méleti levezetéssel sokat foglalko­zott. Igen, a talmudi csődprobléma já­tékelméleti analízise a Talmud egy bo nyolult fejezetét veszi alapul. Két­ségtelenül ez a legjobban ismert mun­kám, nem tudományos körökben, ahol szintén hivatkoznak rá, ha nem általánosan, a nyilvánosság szá mára. Tudományos társaságnak ugyan­úgy tartok róla órákat, mint gim­nazistáknak. Röviden elmondom, miről van szó. Meghal egy ember, akinek adósságai vannak, melyek na­gyobb értékűek a vagyonánál. A kér­dés, hogyan osztják fel az örökösök a vagyonát. Ez egy játékelmé leti kér­dés. Három különböző csődproblé­ma esetén a 2000 éves Babilóniai Tal mud (Kötubot 93a.) olyan megol ­dásokat ír elő, amelyek egyformán előzik meg a megfelelő koalíciós já tékok nukleolitjait. A játékelméle­tektől független megoldások a vita­tott összeg egyenlő elosztásának tal­mudi elvével összhangban adódnak. A modern jog szerint arányosan kell felosztani a vagyont. Ez az indoklás egyedülálló megoldást jelent min­den csődprobléma számára, amely mindig egybeesik a nukleolussal. A másik talmudikus elv alapján két másik okot javasolnak ugyanezen sza bályra. Mondanom sem kell, hogy a szóban forgó szabály nem az arányos felosztás. ©The Nobel Foundation Fotó: Hans Mehlin

Next

/
Thumbnails
Contents