Egység, 2017 (27-28. évfolyam, 92-101. szám)

2017-12-01 / 101. szám

JIDDISKÁJT | HÁLÁCHÁ egység | 2017 DECEMBER 14 már szót ejtettünk. Van azonban két terület, amit külön érdemes át­tekinteni. Ezek egyike a szombatra eső brit milá. A körülmetélés alapból szom ­batszegésnek számít, és csak a kü lön tórai előírás miatt kötelező ha lasztás nélkül, az előírt nyolcadik napon elvé­gezni36 . Azoknál a gyere keknél, akik császármetszéssel jöt tek a világra, és szombatra esne a kö rülmetélésük, el­tolják egy nappal a szertartást37 . Míg Ovádjá Joszéf fő rabbi szerint38 az orvosi segítséggel fo gant gyerekeknél is meg lehet csi nálni szombaton a briszt, ad­dig Sternbuch rabbi szerint 39 az in vitro megtermékenyítés esetében el kell tol ni. Auerbach rabbi szerint 40 talán még inszemináció esetében is halasz­tani kell. A másik ilyen kérdés az elsőszü­löttek kiváltása41 . Erre azoknál a ter ­mészetes úton született gyerekeknél kerül sor, akik nem kohénok, lévik vagy az anyjuk nem kohén vagy lévi lánya42 . Ha a szülőanya és a bioló ­giai anya nem egyezik meg, akkor csak azt a babát kell kiváltani, aki „megnyitotta anyja méhét”43 , tehát ő a szülőanya első gyereke, és nem számít, hogy ő a biológiai anya első gyereke vagy nem, még akkor sem, ha elfogadjuk, hogy az ő gyereké­nek számít 44. * * * ÖRÖKBEFOGADOTT ÉS „SZELLEMI” GYERMEKEK Gyermekek a Tóra-tanítás által Eliezer Pápo (1785–1828) a bulgáriai Szilisztra rabbija szerint52 , ha vala ­kinek nem születik saját gye reke, akinek átadhatná a Tóra örök ségét, akkor adja át azt mások gyer me kei­nek: „neveljen egy árva fiút vagy lányt a házában, vagy segítsen egy sze gény családot, hogy a gyerekei­ket tudják taníttatni”. Jó példa erre a purimi történetből ismert Eszter ki rályné, akit nagybáty ja, Morde­cháj lányaként nevelt fel szülei halá­la után 53. A lubavicsi Rebbe az örökbefoga­dás kapcsán ezt írja54 : „rég elfogadott szokás árva gyereket felnevel ni”. Ennek az alapja a talmudi mon - dás55 : „ha valaki árva gyereket nevel a házában, az Írás úgy veszi, mintha megszülte volna.” A kommentárok szerint56 ez nem csak árva gyerek be fogadására vonatkozik, hanem olyan rászoruló család gyermekére is, akinek elvállalta a nevelését egy gyer mektelen pár. A családomban ismert törté­net, hogy a dédnagyanyám öccse, kozóé, aki tanult Tóra-tudó lévén két vaskos kötetben jelentette meg tanításait azzal a céllal – ahogy az előszóban is említi – „Isten hús vér gyereket nem adott, legyen ez az emlék utánam”. A könyv két kiadást ért meg: másodszorra Brooklynban, 1959-ben látott napvilágot, ahol meglepő módon Weisz veje adta ki – ugyanis, ahogy az előszavából kiderül, a második házasságából vé­gül 70 éves korában lánya született. Az örökbefogadott gyermek háláchikus jogállása Zsidó gyerek örökbefogadásakor fontos tudni a vér szerinti család helyzetéről59 : törvényes-e a gyer ­mek, kohén-e, házasodhat-e kohén­nal, vannak-e testvérei, akiket má­sok fogadtak örökbe stb. Fontos, hogy minden fellelhető információ rögzítve legyen, hogy segítse majd a saját családalapításakor. Nagyon fontos, hogy a gyerek tisztában legyen származásával, ne titkolják el előle az örökbefogadás A SÉRTETT EXEK KIENGESZTELÉSE „Utána kéne járni, hogy nem okoz­tak-e sértődést a siduch -hal 73 .” Előfordul, hogy egy pár házassá­gi szándékát már bejelentik, ám végül mégis felbontják az eljegy­zést. Ilyenkor komoly sértődés es­het, ami bölcseink szerint kihathat a jegyességet felbontó fél későbbi gyermekvállalására is. Ezért min­denképp meg kell követni az elha­gyott felet, akár hosszú évekkel, évtizedekkel később is, amíg el nem nyeri a bocsánatát 74. TFILINEK ÉS MEZUZÁK „Helyes lenne, ha ellenőrizné a tfilinjét és a mezuzákat a laká­sukban, hogy minden ajtón rajta van-e, és hogy kóserek-e 70.” tényét, azért, hogy később ne okoz­zon neki e tény lelki törést, illetve a jichud lejjebb írt szabályai miatt. Ha van rá mód, ajánlatos, hogy a hiva­talos okmányokban a biológiai szü­lők maradjanak feltüntetve, vagy válasszák a nyílt örökbefogadást, amikor ismert a biológiai szülők személye, így el lehet kerülni egy későbbi tiltott rokoni házasságot. Ugyanakkor fontos, hogy örökbe­fogadó családjában otthon érezze magát, szülei gyermekükként te­kintsenek rá, szeressék sajátjukként, nevezze szüleinek az örökbefoga­dókat, viselje új családjának veze­téknevét, ezzel is erősítve a kapcso­latot az örökbefogadó szülőkkel 60. A 20. században még gyakran eltitkolták a gyerekek elől, ha nem a vér szerinti családjukban nevel-Grünwald Dávid (1867–1928) szat ­már né meti rabbi nem volt saját gyer­meke. Ezért magához vette test vé re, a huszti Grünwald Jáákov Je hez ki - jáhu rabbinak (1870–1944) egyik leá nyát, és sajátjaként nevelte fel. Ő is házasította ki: mesteremet, Grün ­wald József (1905–1984) pápai rab ­bit, örökbefogadott lányának férjét, vejeként tartotta számon. Könyvek a gyerekek helyett Ha egy Talmud-tudósnak nem szü - letik gyermeke, akkor „szellemi gyer mekekkel”, tórai tárgyú köny­veivel pótolhatja őket: „írjon tórai témájú könyvet, amivel nevet sze­rez magának, és így többen fogják említeni, mint ha gyereke lenne. Igyekezzen, hogy saját gondolato­kat fűzzön a Tórához.” 57. Ahogy Jesájá próféta könyvé­ben58 olvashatjuk: „Adok nekik há ­zam ban és falaim közt emléket és ne vet, jobbat fiaknál és leányoknál, örökké tartó nevet adok neki, mely ki nem írtatik.” Érdekes történet Weisz Mojse Chá ­jim (meghalt 1922) kisvárdai vállal -

Next

/
Thumbnails
Contents