Egység, 2017 (27-28. évfolyam, 92-101. szám)
2017-12-01 / 101. szám
2017 DECEMBER | egység 13 HÁLÁCHÁ | JIDDISKÁJT Ki az anya? Mindezek megítéléséhez tudnunk kell, hogy a zsidó jog szempontjából ki tekinthető a gyermek édesanyjának: a petesejtet adó biológiai anya, vagy a kihordást „végző” szülőanya. Ez a kérdés több háláchikus pontot érint: kik lesznek a gyerek szülei és rokonai, kivel házasodhat, ki után örököl, zsidó lesz-e egyáltalán, be kell-e térnie stb. A kérdés tulajdonképpen az, mikor válik anyává a nő: a fogantatás vagy a szülés pillanatában? Itt talmudi és háláchikus források értelemszerűen nincsenek, ezért a mai rabbik különböző háláchákkal igye - keznek analógiát teremteni és ebből útmutatást nyerni. Lássuk, ki mivel támasztja alá az érvelését A talmudi bölcsek9 tisztában vol tak vele, hogy a gyerek külső és belső jegyeinek egy részét az apjától, egy részét az anyjától kapja, ennek ellenére a háláchá mindig csak az egyik szülő kapcsán vizsgálja a gyerek származását (pl. zsidóság anya után10 , törzsi hovatartozás az apa után11 stb.). Itt tehát nem magától értetődően a genetika a perdöntő szempont, és más irányból kell vizsgálnunk a kérdést. De ki az anya – aki a genetikát adja vagy aki kihordja? A biológiai anya az anya Támogatók12 : Ávigdor Nebenzahl (született 1935), Jeruzsálem óvárosának főrabbija, Méir Brandsdorfer (1934–2009) jerurzsálemi rabbi. Érvek13 : 1. A Talmud szerint 14 , rabbi Jehuda, a fejedelem és Antoninus vitájának eredménye szerint az ember a fogantatás pillanatában kapja a lelkét. Ebből az következik, hogy fogantatáskor nyeri el az identitását, erre a kihordásnak nincs már befolyása. 2. Kohén nem vehet feleségül elvált nőt15 . Ha mégis elvesz egyet, minden leszármazottja megszentségtelenített kohén, chálál lesz 16 . Ha azonban egy állapotos elvált nőt vesz feleségül, akkor ez – a már tiltott házasság idején születő gyerek – nem kapja meg ezt a státuszt 17. Ebből látjuk, hogy csak a fogantatás számít. Vannak18 – pl. Ovádjá Joszéf főrab bi és Joszéf Sálom Eliashiv (1910–2012) jeruzsálemi rabbi –, akik ugyan emellett az érv mellett állnak, de úgy vélik, a szülőanyát is figyelem be kell venni. A szülőanya az anya Támogatók19 : Mordecháj Elijáhu főrabbi, Waldenberg rabbi, Sául Jiszráéli rabbi. Érvelés20 : 1. Vegyünk egy házas párt, akik betérnek, miközben a nő hogy csoda történjen, Lea és Ráchel magzatai cseréljenek helyet, és Lea szülje meg Dinát, Ráchel pe dig Józsefet, és így Ráchelnek is lehetősége legyen két fiút szülni. Ebből látszik, hogy a kihordás és a megszülés számít az anyaság kritériumának. [Azonban a Talmud 25 szerint a csoda az lett, hogy a lány fiúvá változott, a fiú pedig lánnyá. Ráadásul vannak, akik arra hivatkoznak, hogy sem a csodákat nem lehet háláchák megalapozásához érvként használni26 , sem a Midrás és a Talmud aggadikus részeit27 .] Mindkettő Támogatók28 : Auerbach, Bencion Ábá Sául (1924–1998), Wozner Smuél, Mose Sternbuch, Zálmán Nechemijá Goldberg (született 1931) jeruzsálemi rabbi 29, Áser Weisz (született 1953) rabbik. Érvelés30 : Auerbach rabbi úgy véli, hogy mivel egyik irányban sincsenek meggyőző érvek, mind a két anyát feltételesen anyának kell tekinteni. Ennek alapján a petesejt donációból vagy béranyaságból született gyerek más egyebek mellett egyik anya után sem örököl, semelyik anyától született testvérével nem házasodhat és ha az egyik nem-zsidó, akkor a gyereknek be kell térnie. Egyik sem (ez napjainkban a legin kább elfogadott álláspont.) Támogatók31 : Lévi Yitzchak Halperin és Mose Sternbuch rabbik. Érvelés32 : Az embernek a testrészei addig az övéi, amíg a helyükön vannak. Ha elszakadnak az em bertől, akkor elveszítik az identi tá su kat, nem lehet őket visszavezetni senkihez, teljesen önállóak lesznek33 . Így egy lombikbébinek jogilag nincsen se anyja, se apja. Persze attól, hogy „állítják elő”, mégsem lesz egy gó lem34 , hanem jogilag igazi, hús-vér ember, egy kisgyerek, aki ugyanolyan jogokkal és kötelezettségekkel bír, mintha a hagyományos úton érkezett volna a földre 35. Megszületett gyermekek A mesterséges megtermékenyítéssel fogant gyermekek jogi helyzetéről ISTENFÉLELEM ÉS ISTEN SZERETETE A Rebbe egy levelében az Álter Rebbe tanítását71 idézte, amit egy gyermeketelen haszidnak mondott. „A kabbala szerint az istenszolgálatban a fiú és a lánygyermeket az Isten félelme és Isten szeretete jelképezi. Ezért, ha a haszid tanításokat tanulmányozza, ami az istenfélelmet és -szeretetet erősíti, az segíteni fog abban, hogy fizikailag is legyen fia és lánya... mindenképp figyeljen rá, hogy ne múljon el három nap a haszidizmus tanulása nélkül 72.” ikrekkel állapotos. A betérő a zsidó jog szerint olyan, mint egy újszülött és jogilag nincsenek rokonai egyáltalán21 . Amikor tehát ezek az ikrek megszületnek, apai ágról nem számítanak testvérnek. De mivel az anyjuk betért, már a születésük pillanatától zsidónak számítanak – vagyis a kihordás és a szülés által testvérek, és az anyjuk az anyjuk 22. [Ez az érvelés azért nem teljesen meggyőző, mert ebben az esetben a szülőanya egyben a biológiai anya is.] 2. Egy Midrás szerint 23 Lea ős anyánk a hetedik fiával volt várandós, mikor Ráchel ősanyánk első gyer meke megfogant. Ekkorra Jákobnak, akinek 12 fiúgyermek volt „előirányozva”, már volt két-két to vábbi fia Zilpától és Bilhától24. Így Ráchelnek, aki elsőként lány nyal lett várandós, már csak egy fiú maradt volna. Lea kiimádkozta,
