Egység, 2017 (27-28. évfolyam, 92-101. szám)
2017-11-01 / 100. szám
2017 NOVEMBER | egység 33 KITEKINTŐ | KILE tott az antiszemitizmussal szembeni „zéró tolerancia” alapelvéhez. Példaértékűnek tartjuk, hogy zsidó reneszánszról beszélhetünk Budapesten, hogy bárki bármikor békességben, fenyegetettség nélkül élheti meg személyes vallási identitását. A rengeteg tematikus fesztivál sikere közös siker, és jó ma Európában olyan zsidó eseményekről beszélni, ahol a biztonsághoz nem kellenek fegyveres őrök sem. Ennek a közös sikertörténetnek az egyik letéteményese alighanem az egykori pesti lakos, Herzl Tivadar lehetett. Amikor a TEVA-nak dolgoztam, nekem mindig jó érzés volt Izraelben magyarul beszélő munkatársakkal találkozni. Sokkal több minden összeköt bennünket, mint ami elválasztana. Magyarország és az Egyesült Államok Izrael-politikája nagyon hasonlít. Mi is kiálltunk az ENSZ-ben az Izrael-ellenes politikák ellen. Izraelnek nagyon fontos szerepe van univerzálisan is. Ha egy kis nemzet komolyabb természeti erőforrások nélkül ilyen sokra képes, ez példaértékű. Magyarország nagyon hasonló helyzetben van: nincs saját energiaforrásunk, nincsenek tengereink, nincsenek komoly gázlelőhelyeink. Innováció val kell továbblépnünk. – Kína, Új-Zéland, Wales, Anglia, Ausztria, Amerika. Ön egy vi lágot látott ember, komoly feladatkörökben tevékenykedhetett más-más kultúrák között. Mi a tapasztalata, nekünk, magyaroknak miben kellene fejlődnünk, előrébb jutnunk? Ön, mint egykori sebészorvos, milyen nemzeti karaktereket operálna ki belőlünk? Vagy éppen milyen transzplantációra lenne szükségünk? – Jó volna megszabadulnunk a kishitűségtől. A panaszkodást, mint nemzeti sportot is fel kellene számolnunk. Eddig nagyon jók voltunk abban, hogy mit és miért nem le het megcsinálnunk. Amerika – akár csak Izrael – ebben sokkal jobb: mer nek nagyot álmodni, és mernek hibázni is. Aktívak, nem várnak sokat, cselekednek, ha úgy érzik, érde mes. Mindezt azzal a tudattal, hogy egy start-up cég esetében is 10 al kalomból nyolc próbálkozás nem lesz sikeres. Ellenben a tapasztalatból mindenki építhet. Ez a fajta optimista mentalitás természetszerűen megvan az Amerikában felnőtt magyarokban is. Mi azt szeretnénk elérni, ha ők az óhazával fenntartott kapcsolataikban mindezt a szemléletet át tudnák plántálni belénk is, otthoni magyarokba. Én azt látom, hogy az elmúlt években az emberek egyre optimistábbak Magyarországon. Így lehet még több hozzáadott értéket teremteni. Éppen ezért ma már a „Made in Hungary” kategóriából mi az „Invented in Hungary” kategóriába pályázunk. 2010-ben a kormányváltáskor Magyarországon 12%-os volt a munkanélküliség, így a kormány egyik legfontosabb feladata az volt, hogy munkalehetőséget biztosítson az embereknek. Ma a munkanélküliség mindössze 4%, vagyis közelítünk a teljes foglalkoztatottsághoz: aki ma Magyarországon dolgozni szeretne, az talál munkát. Jelenleg tehát a célunk az, hogy olyan vállalkozásokat csábítsunk Magyarországra, amelyek nemcsak a termelésüket, hanem a fejlesztéseiket is nálunk végzik, természetesen a már hazánkban tevékenykedő vállalkozásokat is erre ösztönözzük. A lényeg, hogy magyar hozzáadott érték jöhessen létre, legyen az radarrendszer, drónelhárítás vagy éppen űrtechnológia kidolgozása. Erre a mi nemzetünk szellemi kapacitása predesztinálhat bennünket. – Mint a legnagyobb olvasóközönség gel rendelkező magyar zsidó hír ügynökség munkatársa kérdezem: Ön ki tud igazodni Donald Trump elnök zsidókkal és Izraellel kapcsolatos ambivalens megíté lésén? Milyen segítséget adna zsi - dó honfitársainak? Ön már ta lálkozott Trump elnökkel. Sőt, mint maga, ő is az üzleti életből csöppent a politikába. Mi a benyomása? Az elnök általában üzletemberekre jellemző módon tartja fenn ezt a sajátságos imázst, hogy egyesek nácibarátnak, mások túlzott zsidópártinak gondolják. – Szerintem Donald Trump elnök Iz raellel kapcsolatos politikája jóval pozitívabb, mint a korábbi kor mányoké volt. Az ENSZ és az UNESCO példája mindezt jól mutatja. Ez egy fontos és előremutató dolog, amivel a magyar kormány is tud azonosulni. Úgy érzem, hogy az Izrael pártján álló magyar zsidók többsége ez alapján le tudja vonni a megfelelő következtetéseket. – Ha már a zsidóknál tartunk, a Fried man Endreként született Ro bert Capa mondta egyszer: „Nem elég sikeresnek lenni, de ma gyarnak is kell lenni”. Maga sze rint ezzel a brand imázzsal Magyarországnak ma milyen esélyei vannak a világban? – Az, hogy ez a háborúk és véres forradalmak által áztatott nemzet fenn tudott maradni egy ilyen etnikai olvasztótégelyben fészkelő Közép-Kelet-Európában, és meg tudta őrizni kultúráját, már önmagában fantasztikus dolog. Minderre illik büszkének lennünk. Nekem Jeruzsálemben járva ugyanez jutott eszembe: ez a büszke nép is képes volt annyi szenvedés és megpróbáltatás után is ilyen ragyogó formában megmaradni és fejlődni. Mindezek miatt van bennem egy erős dac, amikor azt hogy mi, magyarok idegengyűlölők vagyunk. Szerintem igenis nyitottak vagyunk, csak szeretnénk a kultúránkat, történelmünket, nyelvünket olyan módon megőrizni, amelyet saját magunk választunk. Meg kell teremtenünk közösen annak a feltételrendszerét, hogy a magyar tehetségek és sikerek Magyarországon bontakozhassanak ki. Remek dolog, hogy 13 Nobel-díjast adtunk a világnak, de sajnos a többségüket külföldön találta meg az elismerés. Igazán szívmelengető hallani arról, hogy hatalmas magyar tehetségek jutnak lehetőséghez a világ összes pontján, azonban én annak sokkal jobban örülnék, ha ezek a sikerek Magyarországon valósulhatnának meg.
