Egység, 2017 (27-28. évfolyam, 92-101. szám)
2017-11-01 / 100. szám
JIDDISKÁJT | HÁLÁCHÁ egység | 2017 NOVEMBER 18 kell-e vásárolnia a mintát. A rabbi azonban ehelyett azt tanácsolta 35, hogy kérelmezze, hogy a mintát kutatási célokra használják csak fel, hogy ne születhessen belőle gyerek. Mivel a spermabankokra szigorú titoktartási előírások vonatkoznak, ilyenkor az apa ismeretlen, a születendő gyerek státusza is kérdéses. Nem tudhatjuk pl. hogy törvénytelen zsidó-e, kohén-e stb. Általában, amikor egy gyerek apja ismeretlen, stuki-nak nevezi a rabbinikus szak irodalom, számolva azzal a lehetőséggel, hogy a gyerek lehet, hogy törvénytelen36 . Azonban a legtöbb rabbi azon a véleményen van, hogy a spermabankból fogant gyermek nem kapja ezt a státuszt, mivel nem is biztos, hogy zsidó, és ha az is, mivel a zsidók többsége nem törvénytelen, ez a gyerek is „kóser” 37. DONOR ESETÉBEN KI A GYEREK APJA? A spermabankon keresztüli donáció esetén is felmerül, hogy a donor leszármazottjának számít-e a születendő gyermek. Menáchem Káser rabbi (1895–1983) szerint44 talán a bankba adástól kezdve kvázi gazdátlannak számít, de ez az érvelés nagyon nem meggyőző. Az biztos, hogy háláchikusan a házaspár férfi tagja nem számít a gyerek apjának, ám, ha beleegyezett az eljárásba, akkor kötelessége a gyereket eltartani 45. A SZÜLETENDÕ GYERMEK NEMÉNEK MEGHATÁROZÁSA Mesterséges megtermékenyítés ese - tén elvileg lehetőség van arra, hogy megválasszuk a születendő gyermek nemét, a spermák szétválogatásával. Ilyenkor a sejtek DNS állománya alap ján különítik el az X és az Y kro moszómájúakat. Slomo Zálmán Auerbach (1910– 1995) jeruzsálemi rabbi szerint46 ez háláchikusan tilos, mert a spermák egy része eleve nem lesz felhasználva, így az az onanizáció tilalmába ütközik. Mordecháj Elijáhu (1929– 2101) volt izraeli szfárádi főrabbi azonban abban az esetben, ha csak azonos nemű gyerekek vannak a családban, és a szülők mindenképpen szeretnének ellenkező neműt, hogy teljesíthessék a micvát, vagy, ha az édesanya már idősebb, akkor megengedi 47. Abban az esetben, ha nemhez kötött genetikai betegséget akarnak elkerülni, akkor mindenképen megengedett a spermák nemek szerinti szűrése 48. INSZEMINÁCIÓ SPECIÁLIS ESETEKBEN Bár a férj spermájával történő inszemináció a fentiek értelmében megengedett, ha nincs más lehetőség, érdemes néhány speciális esetet is megvizsgálnunk. Kemoterápia Egyes orvosi kezelések, így például a kemoterápia is, meddőséghez vezethet. Kérdés, hogy egy olyan férfinak, aki még nem teljesítette a sokasodjatok és szaporodjatok micváját, kell-e a kezelés előtt gondoskodnia arról, hogy eltárolják a spermáját. Elijáhu Báksi-Doron (született 1941) volt izra eli szfárádi főrabbi úgy véli49 , a még nem házas férfiakra technikailag nem vonatkozik a micva, ezért tilos neki ezt megtenni, az onanizálási tilalma miatt. Jáákov Áriel főrabbi sze rint50 , mivel a házasodás számukra is micva, azért is tennie kell, hogy lehessen gyereke. Auerbach rabbi sze rint51 azonban a micva egyáltalan nem kötelezi még a házas embert se ilyen szélsőséges lépésekre. Háláchikus meddőség A háláchikus meddőségnek nevezett állapot ugyancsak komoly kérdés elé állathatja a párokat. A kifejezés arra a helyzetre utal, amikor az ovuláció még a nidá idején törté nik, olyan korán, hogy mire mikvé be megy a nő, már nem lehetséges a fogantatás. Megengedett, vagy éppen kötelező-e ilyenkor az inszeminációt választani? Mivel a nidá idején csak a házastársi együttlét tiltott, nem pedig a teherbeesés, általában ezt az eljárást Feinstein rabbi52 és mások53 elfogadják, azonban Chá noch Dov Padwa (1908–2000) londoni rabbi54 és mások 55 úgy vélik, semmi képp nem szabad kifejezetten a nidá idejére időzíteni a teherbe esést. Nem házas nő Előfordul, hogy egy nem házas nő szeretne spermabankon keresztül egyedül gyermeket vállalni, pl. azért, mert nem talál párt és fél, hogy megöregszik, mielőtt gyermeke születhetne. Ezt – bár nagyon megindító és szomorú helyzet –, mégis több ok miatt tiltja Auer bach rab bi56. Egyrészt, ahogy fentebb lát tuk, spermadonortól történő fogan tatás eleve tiltott. Másrészt a há - zasság intézményét gyengítené, és ab ba a gyanúba keveredne, hogy há zasságon kívüli kapcsolata van57. A születendő gyereknek sem lenne jó, ha eleve csak egy szülője lenne. Báksi-Doron főrabbi azt mondta erről58 , hogy a „fák miatt nem tekint he tünk el az erdőtől”, vagyis bármennyire sajnáljuk az ilyen helyzetbe került nőket, a közösséget – itt a család erejét –, nem gyengíthetjük az egyén fájdalmát, és az anya öröméért nem okozhatunk fájdalmat a születendő gyereknek. Azonban van lehetőség arra, hogy az idősödő lányok petesejtet tároljanak el a későbbiekre – természetesen kóser felügyelet mellett, azonban még orvosi szempontból sem szabad erre hagyatkozva elhalasztani a gyerekvállalást 59. * * * IN VITRO MEGTERMÉKENYÍTÉS (IVF) – LOMBIKPROGRAM 1978-ban zajlott a világ első in vitro megtermékenyítése, melynek során egy angol pár gyermeke laboratóriumi körülmények között, lombiban fogant, és a megtermékenyített petesejtet ültették vissza az édesanya testébe. JIDDISKÁJT | HÁLÁCHÁ HÁZASSÁGSZERZÉS „Azt írják, hogy maguk segítettek a siduch -ban, ennek jutalmát nem lehet eléggé hangsúlyozni, különösen szívük kívánságnak kapcsán, hogy hamarosan saját gyerekük legyen 74.”
