Egység, 2017 (27-28. évfolyam, 92-101. szám)
2017-07-01 / 97. szám
egység | 2017 JÚLIUS 18 volt, aki bátyjával Mose Bevenisti rabbival (1606–1677) levelezve arra az elhatározásra jutott, hogy nem hozza nyilvánosságra felfedezését, mivel a zsidóságban sok a zavar az akkoriban lebukott álmessiás, Sábtáj Cvi működése nyomán. Fridländer felfedezése gyakorlatilag bombaként robbant, mintha egy alkimista jelentette volna be, hogy megtalálta a bölcsek kövét. A XIXXX. században alig akadt judaisztikával foglalkozó komoly tudós, aki ne jelentetett volna meg valamilyen középkori, vagy ókori kéziratot. Elképzelhetjük, micsoda felbolydulás támadt a hírre, hogy egy elveszett talmudi traktátus bukkant fel: rabbinikus és tudományos körökben egyaránt izgatott figyelem kísérte a nem mindennapi felfedezést és várták a kötetek kiadását. A hatalmas költséggel járó nyomdai munkákhoz Friedländer támogatókat keresett. Legnagyobb mecénását a kor neves tudósa a New York-ban élő Solomon Schechter profes z szor (1847–1915) személyében találta meg. Schechter, az értékes középkori iratokat rejtő kairói gnizá (elhaszná SLOMÓ JEHUDÁ ÁLGÁZI SZÍNRE LÉP Valamivel több, mint száz éve élt Erdélyben, Szatmárnémeti városában egy titokzatos ember, egy szefárd bölcs, aki magát Slomó Jehudá Álgázinak (1864?–1924) nevezte, és aki Friedländer néven vált ismertté. Saját bevallása szerint Törökországban született. Szülőhazájából felnőttként költözött Franciaországba, ahonnan Erdélybe vándorolt, majd Vácra, végül Szatmárnémetiben telepedett le. Szefárd zsidóként nem beszélt jiddisül, a rabbikkal csak héberül kommunikált. Friedländer 1906 januárjában egy egészen elképesztő hírrel állt elő. Kiáltvány című egyoldalas írásában elbeszélte, hogy „kezébe jutott” a Jeruzsálemi talmud addig elveszettnek tartott ötödik, Kodásim rendje (ami főleg az áldozatokra és a Szentélyre vonatkozó törvényeket tárgyalja), amit ő le is másolt. Állítása szerint fivére, „a Tóratudós és kutató, Élijáhu SZáT Algázi..., aki kereskedelmi tevékenysége folytán él Izmirben” bukkant rá a kéziratra „egyik Tóratudós barátjával, Jáákov Kobi SZáT-tal2 egye temben...”. A lelet valódiságát két benne talált, 1688-ban kelt levél szavatolta. Ennek szerzője a Jeruzsálemi Talmud híres kommentátora, Jehosuá Bevenisti rabbi (1590?–1665?) A NAGY TALMUD-HAMISÍTÁS MAGYARORSZÁGON A tudományos vagy művészi értékkel bíró alkotások hamisítása mindig is elterjedt vállalkozás volt, és ma is az minden olyan társadalomban, amely értékeli a régiségeket és foglalkozik a múlt feltárásával. Mindig voltak emberek, akik könnyen akartak meggazdagodni, és ehhez a régiségek hamisítása csábítónak tűnt számukra. Nincs ez másként a ritkaságnak számító zsidó kéziratokkal sem. Most egy kivételesen nagy vihart kavart hamisítás történetét ismerhetjük meg. Kalauzul a téma világszerte elismert szakértőjének, OBERLANDER BÁRUCH rabbinak az erről írt doktori disszer tációját1 választottuk. STEINER ZSÓFIA ÖSSZEÁLLÍTÁSA A TALMUD ÉS A TALMUDI IRODALOM ÁTTEKINTÉSE A Talmud, ami több száz évnyi, az izraeli és babilóniai tanházak bölcseihez köthető tanulás és diskurzus eredményét összegzi egészen a korai kö zépkorig, több szempontból is a zsidó kultúra legfontosabb könyve. Egy háláchikus szabálygyűjteményből, a héber nyelvű Misn ából és en nek értelmezéséből, a vegyes arámi-héber nyelven írt Gömárá ból áll. A Misna értelmezésének két központja volt, ami két Talmud születéséhez vezetett: a III. és IV. század között Izrael földjén élt bölcsek gondolatait tartalmazó, a 370-es években szerkesztett Jeruzsálemi Talmudéhoz, illetve az ettől nyelvezetében, stílusában sok mindenben eltérő, a III. és V. század között Babilóniában élt bölcsek gondolatait leíró Babilóniai Talmudéhoz. A két Talmud ma rendelkezésünkre álló szövege nem teljes, a Misna hat részének, „rendjének” nem minden traktátusához létezik Gömárá rész. Így a Jeruzsálemi Talmudból hiányzik a zömmel az áldozatokra és a Szentélyre vonatkozó törvényeket tárgyaló ötödik, Misna rend (Kodá sim – Szentségek) magyarázata. 1 Doktori (PhD) értekezés: Mitől hamis a hamis? A zsidó történelem hírhedt hamisítványainak megítélése a szatmári Slomó Jehudá Friedländer talmudhamisítása példáján – Történetfeltáró munka új dokumentumok alapján, a századik évforduló alkalmából (1907–1909; 2009), Oberlander Báruch, Debreceni Egyetem Btk. 2009; 2 Ennek a szefárádi rabbik aláírása iban elterjedt mozaikszónak az egyik jelentése: sz fárádi t áhor, vagyis „tiszta szefárádi”.
