Egység, 2017 (27-28. évfolyam, 92-101. szám)

2017-07-01 / 97. szám

2017 JÚLIUS | egység 15 KULTÚRA | JIDDISKÁJT A TALMUD TANULÁSA STÁTUSZSZIMBÓLUM A Talmud mindennek az alapja: nem véletlen, hogy azelőtt a rabbivizsgá­kon nem is volt külön Talmudvizsga. Aki nem tudja a Talmudot, az semmi másból nem tud levizsgázni. Hogy mit jelent a talmudtanulás szeretete, azt mesteremtől, Grünwald József (1905– 1984) pápai rabbitól tanultam meg, aki gyakran mesélte, hogy amikor munka­szolgálatban volt, egy este, munkáról visszatérve a földön talált egy talmudi oldalt. Visszavitte magával a szállásuk­ra, és az egésznapos rettenetes munka után titokban a tanítványaival arról az oldalról tanult, és olyan boldogok vol­tak ettől, mint még soha. Van magyar nyelvű talmudfordítás már? Nem, nem jelent meg ilyen. Annak idején, aki Talmudot akart tanulni, az tudott héberül, arámiul. Aki nem tudott, az nem is tanult. Vannak gyűj­temények, amik rövid talmudi anek­dotákat tartalmaznak, de azok nem alkalmasak arra, hogy megismertessék az olvasót a talmudi gondolkodással. Az IMIT-nek is volt egy próbálkozá­sa, egy próbaoldal jelent meg belőle, de sajnos nem volt rá érdeklődés. Mostanra viszont sokan vannak, akik magasabb szinten szeretnék tanulni a zsidóságot, túllépni a folklór juda­isztika szintjén, de nem tudják egyik nyelvet sem hozzá. Mennyire elterjedtek a világon a tal­mudfordítások? Az első komplett fordítást Lazarus Goldschmit (1871–1950) készítette németül, ez 1897 és 1935 között je­lent meg. A Talmud iránti szeretettől hajtva fordította le, igazi igény még ekkor nem volt rá. Az első teljes angol fordítást a ’30-as években kezdték el megjelentetni és 1952-re lett kész. Pár éve Mesorah Publications egy újabb teljes fordítást fejezett be 73 kötetben (megjelent 1930–2012 között), ami egyértelműen mutatja, hogy ugyan­úgy, mint Magyarországon, sokan akartak-akarnak tanulni, de nem tud­tak a nyelvvel, a logikával megbirkóz­ni. Érdekes, hogy 2012-ben megjelent Jordániában egy teljes talmudfordítás arabul, 90 kutató hat éves munkájá­nak eredményeként. Össze tudná röviden foglalni, mi az, ami most megjelent? Egy kétkötetes, ezer oldalas gyűjte­ményt adunk közre, ami 18 talmudi vitát vagy eszmecserét, un. szugjá t tar ­talmaz, különböző traktátusokból. Egy-egy ilyen szugjá átlagosan három tal mudi lapból áll – a Talmudban min dig dáfimról, lapokról beszélünk, egy lap az valójában egy oldalpár. Ilyen gyűjtemény magyarul még soha nem jelent meg. A kötet a talmudi szövegen kívül magyarázatokat is tar­talmaz és kiegészül egy 200 oldalas fo galomtárral, ami segít a talmudi nyel vezetben eligazodni. Mi a jelentősége ennek a kiadvány­nak? Lehetőséget ad a héberül és arámiul nem tudó magyar zsidóknak, hogy be­tekintést nyerjenek a Talmud tanulásá­nak gyönyörűségébe. A talmudtanulás a zsidóságban egy szint, mondhatni egy státuszszimbólum. A talmudta­nulással az ember elsajátít egy sajátos zsidó gondolkodásmódot, és meglátja a hihetetlen mélységet minden egyes törvény minden egyes részletében. Taub Ájzik (1744–1821), a nagykállói cádik sírjára más rabbikkal ellentétben nincs sok írva, csak annyi: „Tudott Tal­mudot tanulni”. Ezzel dicsérik a nagy­kállói rebbét, ezt a hatalmas cádikot, aki Szabolcs megye főrabbija is volt. OBERLANDER BÁRUCH • SZÜLETETT: 1965 • FOGLALKOZÁSA: rabbi, a magyarországi Chábád mozgalom vezetője, a Budapesti Ortodox Rabbinátus feje • CSALÁD: Házas, hét gyermek édesapja, egy unoka nagyapja. NÉVJEGY A CHÁBÁD MEGJELENTETTE AZ ELSÕ MAGYAR NYELVÛ TALMUD-KÖTETET Ünnepélyes keretek között mutatták be a Chábád Lubavics Zsidó Oktatási és Nevelési Alapítvány és az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség gondozásában megjelentetett kétkötetes, magyar nyelvű talmudfordítást. OBERLANDER BÁRUCH rabbival, a kiadvány szerkesztőjével beszélgettünk. STEINER ZSÓFIA ÍRÁSA KULTÚRA | JIDDISKÁJT 2017 JÚLIUS | egység 15

Next

/
Thumbnails
Contents