Egység, 2017 (27-28. évfolyam, 92-101. szám)

2017-07-01 / 97. szám

2017 JÚLIUS | egység 9 KITEKINTŐ | HOHMECOLÓ Jobb ismerős ellenségekkel teli vi - lágban élni, mint absztrakt, ne he­zen érthető jelenségek, kö rül mé­­­nyek által irányítottan. A meg fog­ha tóság az ellenőrzés érzését ad ja az embernek, mert a megértés il lú­zióját adja, még akkor is, ha e bi­zo nyosságnak nem sok köze van a va lósághoz. De fontos az is, hogy homályo­sak a kontúrok, mert így sok min­den belevetíthető. Ezért jó magya­rázatok az összeesküvés-elméletek, mert az általános elvek szintjét vetítik a konkrét valóságra, ugyan­azt az összeesküvés-elmélet sémát húzzák rá mindenre. A jelenségek széles körét képesek megmagya­rázni. Az elméletek hívei abban is megengedők, hogy ki pontosan az összeesküvő: több csoport is bele­fér, kapcsolódhat a másikhoz, és a végén szinte bárki megnevezhető, mint az összeesküvés része. Az an­tiszemitizmus esetében is ez igaz. A kortárs antiszemiták zsidófelfogása elég „demokratikus”: bárki lehet zsidó, akivel nem értenek egyet. A történelmi folyamatok befo­lyásolásához egyébként elegendő lenne egy maroknyi összeesküvő? Miért ilyen alacsony az összeeskü­vők létszáma? Magyarországnak elég csak egyetlen ember? A populista narratíva arról szól, hogy a szűk elit uralkodik a népen – s mindez igazságtalan. Az össze­esküvők kisebbségben vannak, de nagyon erősek. Pár száz éve még nem számított meglepetésnek, hogy a királyi család milliós soka­ság felett uralkodik. A mai demok­ratikus gondolkodás azonban ezt nem tekinti igazságosnak. Az, hogy kis létszámúak az összeesküvők, jobban kihangsúlyozza az aszim­metriát: amit akarnak, keveseknek jó – sokaknak rossz. Az is eleme az elméleteknek, hogy az összeesküvők a láthatóság és láthatatlanság elemeit ötvözik. Láthatóak a pajeszos, kaftános tradicionális zsidók, de sokszor még veszélyesebbnek tekintik azt, aki köztünk van: ott dolgozik a bankokban, a kultúrában, mert befészkelte magát mindenhová. Ezt terjesztette a cári titkosrendőr­ség, az Ohrana is (a Cion bölcsei­nek jegyzőkönyvének „szerzője”) amikor már érezte a társadalmi robbanás előszelét a forradalmak korában, hogy elterelje a feszültsé­geket más irányba. Erre ott voltak a zsidók, akikkel szemben a küzde­lem fontos, de soha nem ér véget. A zsidó összeesküvő egy homo oe­conomicus, szuper-racionális, aki a céljait mindig ismerve halad előre, s átlátja a következményeket. Cion Bölcsei közt nincs konfliktus. Ez is a népmesei motívumba illeszkedik. Az ördögi karakterek a tökéletessé­gük miatt transzcendens vonások­kal ruházhatóak fel. Ön egy pár évvel ezelőtti cikké­ben azt állította, hogy Magyaror­szágon az összeesküvés-elmélet leginkább a Jobbik sajátossága. Megváltozott a véleménye? Teljesen. A mai magyar politi­kai valóság rémisztő eleme, hogy mennyire vált a kormányzati main­stream média részévé az összeeskü­vés-elméleti gondolkodás. Már-már bizarr, groteszk formában. Ilyen a demokratikus rezsimekre nem jel­lemző. Minden rossznak Magyar­országon egy éppen aktuális oka van: IMF, Brüsszel, később Soros György, illetve ezek összefogásá­nak különböző kombinációi. Ez leginkább humoros-karikaturiszti­kus megjelenése az összeesküvés-el­méleti gondolkodásnak. Kár, hogy mi ebben élünk. Mindenkinek szíve joga nem szeretni az Európai Uniót, Soros Györgyöt, de a mai kampányokban igenis visszaköszön az antiszemita világ-összeesküvés logikája. Min­den rosszat egy dologgal magyaráz­nak, és kitapintható a koncentrált politikai akarat, hogy a társadalmi indulatokat egy irányba tereljék. De ez egy végtelenül veszélyes já­ték, mert a múlt azt mutatja, hogy ezzel a tűzzel nem lenne szabad ját­szani. S ráadásul ez a magyarázat életszerűtlen hülyeség, amit a kor­mányzaton belül is sokan tudnak. Az ügy leggroteszkebb jellemzője, hogy Soros György összeesküvé­sének minden eleme látható: So­ros publicisztikákban mondja el a gondolatait, Brüsszelben beszédet tart, vannak alapítványai, amelyek támo ga tási politikáját nyilvános­ságra hoz ta, hol van itt az összees­küvés? A kormányzat egyértelműen jelez­te, hogy nem tűri az antiszemitiz­must, s megvédi a támadásoktól a zsidóságot. A zsidó közösségek nyilatkozataik alapján mintha megosztottak lennének abban, hogy az erősen áthallásos „soroso­zás” egyet jelent-e az antiszemitiz­mussal. Ebben van felháborodás és álnai­vi tás is. Összességében talán azt ANTISZEMITIZMUS-E A SOROSOZÁS? „Az elsődleges kérdés az, hogy Soros György, saját identitásválasztása alapján, mint zsidó szerepel-e a nyilvánosságban. A válasz erre egyér­telmű nem. Soros a ’90-es évek óta a globális kapitalizmus szimbóluma. Az elle­ne csatornázott – sok tekintetben összeesküvés elméletekkel felhabosított – gyűlölet nem a zsidókkal szembeni ellenszenv, hanem a nemzetközi kapitalizmus manipulatív jellege elleni ellenszenv. Ha a sorosozást per definiton antiszemitizmusként határozzuk meg, akkor ezzel sok százezer ember szemében igazoljuk a globális tőke és a zsidóság közötti egyen­lőségjelet. És ezzel magunkra húzzuk az azzal szembeni ellenszenvet. Természetesen a világ különböző pontjain, a helyi körülmények függvé­nyében lehetnek áthallások a sorosozás és az antiszemita érzelmek kö­zött, de biztos, hogy helytelen, ha ehhez a nyelvjátékhoz és előítélet-rend­szerhez önként asszisztálunk.”

Next

/
Thumbnails
Contents