Egység, 2017 (27-28. évfolyam, 92-101. szám)
2017-07-01 / 97. szám
egység | 2017 JÚLIUS 10 HOHMECOLÓ | KITEKINTŐ egység | 2017 JÚLIUS 10 mond hatjuk: az antiszemita Soros-ellenes, de nem minden Soros-ellenes antiszemita. Ha az Iz raeli jobboldal sorosozik, abban nincs antiszemitizmus, ahogy az ame rikai republikánusok oldalán sem. De ők nem is gondolják azt, hogy a világ minden problémájáért So ros György a felelős, a menekültválság tól a rossz időjárásig. Totális vi - lágmagyarázattá az összeesküvés-elmélet főleg a posztszovjet és posztkommunista országokban vált: pél - dául Oroszországban, Ma ce dó niában, Azerbajdzsánban és Ma gyaror szágon. És ezekben az or szá gokban úgy használják a vi lág-soros el méleteket, hogy mi nimum tudják, hogy ezeknek an ti szemita áthallása van, és nem tesz nek ellene semmit. A mondatokban nem hangzik el a zsidó szó. De a nem antiszemita so rosozás, könnyen átcsúszhat antisze mita sorosozásba, s nem minden ki érzi a finom különbségeket. A néhai Lakatos László állította, hogy a kulcsprobléma valójában a modernizáció. „A vesztesek, akik gyengének érzik magukat, azt gondolják, hogy mások biztosan nagyon erősek. (...) Nem tudnak együttműködni, szövetkezni, elszigeteltnek érzik magukat, tehát feltételezik, hogy másoknak éppen az együttműködésben rejlik az erejük. A saját szorongásaikból építik fel a virtuális ellenséget. Tulajdonképpen a modernizáció az ellenség, csak meg kell személyesíteni, hogy legalább virtuálisan-szimbolikusan ütni lehessen rajta.” Erről a tézisről mi a véleménye? Ez egy jellemző képlet. De az ösz szeesküvés-elmélet mai terjesztői, sokszor a politikai és kormányzati elit, nem tekinthetők gyengének. A szociológiai kutatások megmutatják, hogy a szegénység, az elszigeteltség, a kisebbségi pozíció hajlamosíthat az összeesküvés-elméletek elfogadására. De sokszor az elit köreiben, a magasabb iskolázottságúak, a magas jövedelműek körében is erős lehet az összeesküvés-elmélet. A politikai antiszemitizmust tekintve általában igaz, hogy a közép- és felsőbb osztály között tud virulens lenni. A kutatási eredmények alapján a pszichológiai magyarázatokat erősebbnek érzem az összeesküvés-elmélet tárgyában. Lakatos is azt mondja, hogy azok élnek ezzel az eszközzel, akik vesztesnek „érzik” magukat – de akár félhetnek is attól, hogy elvesztik győztes pozíciójukat. Ki lehet-e kerülni az összeesküvés-elméleti médiahullámból, vagy esetleg átcsaphat a virtuális antiszemitizmusból egy fizikai formába is? Ha valaki, társadalmi ellentéteket szít, akkor tudnia kell, hogy az indulat könnyen kicsúszhat az ellenőrzés alól. A kommunikációban a Gonosz veszélyét egyre nagyobb állításokkal kell fenntartani, és ez akár eszkalációhoz vezethet. Ilyen rendszerszintű összeesküvés-elmélet a rendszerváltás óta még nem volt. A dinamika az erősödés irányába hat, és én nem látom a kormányzati szándékot, ami meg akarná fékezni. Sőt. Közben többen is megfogalmazzák, hogy fel lehet lépni a nemzet ellenségeivel szemben tettleg is. Ezért veszélyes játék. Nem látom, hogy ebből vissza lehet jönni. A magyar kormánynak érdekesen komplex viszonya van a zsidó A KÖZÖSSÉGEK FELELŐSSÉGE „Kelet-Európa nemzetállamaiban hiányzik az a központi kohéziós érték, amely a sokszínű társadalom és a politikai hatalom közötti kölcsönös egymásra utaltság rendszerét megteremtené. A hatalom önkénye az, ami a társadalmat egyben tartja, a társadalom pedig feladja önalakításának felelősségét és minden társadalmi folyamatért a hatalmat kéri számon. Fel kellene végre ismerni a saját egyedi személyes felelősségünket és az értékközösségek felelősségét, amely az egyes ember és az egyes közösség szintjén tud változást hozni. Ez a változás nem csak negatív, hanem pozitív irányba is sokkal hamarabb be tud következni, mint gondolnánk. Egyik kedvenc mondásom Jordan Petersontól, hogy minden ember körülbelül ezer emberrel tud személyes viszonyt tartani. Egy ember pozitív változása és ez alapján történő társas interakciója ezer ember életét tudja megváltoztatni. Ennek az ezer embernek pedig fejenként ugyancsak ezer kapcsolata van, tehát igen hamar milliós nagyságrendben tudunk hatást elérni.” szervezetekkel, de alapvetően nagyon jó kapcsolatot ápol velük és Izrael Állammal. Érdekes módon ezzel összefér egy olyan összeesküvés-elméleti gondolkodás, ami épít a társadalomban megbúvó antiszemita érzületekre, még ha nem is zsidókról beszél. Ha megnézzük Bayer és Bencsik nyilatkozatait, ott megjelenik a leplezetlen antiszemitizmus, és ezt a rendszer tűri. A kormány hivatalos szinten fontosnak tartja a jó viszonyt a zsidóssággal, mind nemzetközi megítélése szempontjából, mind őszinte jószándékból. Ez lehet a garanciája, hogy a hazai felpiszkált antiszemitizmus nem fog átcsapni nyílt erőszakba. Az utalgatásos antiszemitizmus nem a tettekről, hanem egy absztrakt világképről szól. Ez egy ópium, amivel lehet a népet kábítani. Ez éppen olyan ellentmondásos, mint az összeesküvés-elméletek maguk is. Belefér az antiszemitizmus és a filoszemitizmus, a zsidó szervezetekkel való jó kapcsolat és a Soros Györggyel szembeni táma dás, amelyeknek gyakran van an tiszemita íze. A kormány nem folytat antiszemita propagandát, ám olyan ellenségképet kreál, ami épít erre a nyelvre és gondolkodásra. Ellentmondásos hely zet, de az összeesküvés-elméle teknek éppen az ellentmondásosság a természete.
