Egység, 2017 (27-28. évfolyam, 92-101. szám)
2017-06-01 / 96. szám
egység | 2017 JÚNIUS 30 MISPÓHE | KONYHA KENYERÜNK JAVA A kenyér története egyidős az ember történetével. Ádám és Chává (Éva) történetében olvashatjuk, hogy „Arcod verejtékével edd a kenyeret...” (1Mózes 3:19.) nem sokkal később a Tóra azt is el meséli, hogy Noách (Noé) találta fel az ekét, megkönnyítve ezzel az emberek számára a szántást és a vetést. Ettől fogva rendszeresen hallunk a kenyérről, legyen az az ősapák vagy az egyiptomi fogság története. És ahogy a magyar nyelv, úgy a bibliai héber is gyakran használja a kenyér szót az étel szinonimájaként. DÉNES ANNA ÍRÁSA „HÁMOCI LECHEM MIN HÁÁREC” – „AKI KENYERET AD A FÖLDBÕL” Bölcseink meghatározása szerint az a tésztaféle minősül kenyérnek, amelyik az öt gabona (búza, árpa, rozs, tönköly, illetve zab) valamelyikének lisztjéből készült, folyékony összetevői közt több a víz, mint bármilyen más folyadék, és sütőben sütötték meg. Bölcseink szerint az a legjobb, ha csak zsidók által sütött kenyeret (pát jiszráel) fogyasztunk. Kenyérevés előtt háromszor leöntjük a jobb, majd háromszor a bal kezünket – ez a netilát jádájim –, áldást mondunk a kézmosásra és a kenyérre is, és csak ezután fogunk hozzá az étkezéshez. A megtört kenyeret sóba mártjuk, mielőtt megízleljük, ezzel emlékezve a jeruzsálemi Szentélyre, ahol minden áldozathoz sót adtak. A kenyérre mondott áldás minden mást is magában foglal, ezért nem szükséges utána minden egyes ételfaj tára különkülön áldást mondani. A ke nyeret is tartalmazó étkezés után a birkát hámázont, vagyis az asztali áldást kell elmondani. függően a macesz lehet fehér lisztből készült, teljes kiőrlésű, vagy akár gluténmentes (zablisztből) is. A Rebbe nagyon fontosnak tartotta, hogy hívei kézzel készült smurá mácát egyenek. Először 1954ben beszélt az autentikus kézi macesz fogyasztásának fontosságáról. Arra biztatta híveit, hogy adjanak belőle minden zsidónak, akivel találkoznak. Ahogyan egyre bővült a chábád küldöttek köre, úgy vált egyre ismertebbé és nagyobb szabásúvá a maceszosztás, és azok a zsidók, akik korábban szinte nem is hallottak a mácá smurá ról („őrzött macesz” – az aratástól egészen a termék elkészültéig felügyelt macesz), természetesnek vették, hogy csak ilyet fogyasztanak az ünnepen. ÉGI KENYÉR A kivonulás után a zsidók a pusztában egy teljes hónapon át a magukkal hozott maceszt fogyasztották. Ijár hó 15. napjának reggelén fogyott el a táplálékuk, ekkor fordultak Istenhez, hogy adjon nekik enni. E napon fogyasztották először a „nyomorúság kenyere” helyett az égi kenyeret, a mannát (héberül: mán): „És zúgolódott Izrael fiainak egész közössége Mózes és Áron ellen ... és mondták nekik Izrael fiai: Vajha meghaltunk volna az Örökké való keze által Egyiptom országában, midőn ültünk a húsos fazék mellett, midőn ehettünk kenyeret a jóllakásig;... És mondta az Örök kévaló Mózesnek: Íme, én hullatok nektek kenyeret az égből ; menjen ki a nép és szedje a napravalót a maga napján... És lesz a hetedik napon... lesz kétszerese annak, amit naponként szednek.” (2Mózes 16:1 6.) Az égi kenyér negyven éven át hullott nap mint nap az égből a zsidók számára. Mindenkinek egyformán jutott belőle, akármennyit is szedtek; „Nem egyedül kenyérrel él az ember, hanem mindazzal, ami létrejön az Örökkévaló parancsára” ( 5Mózes 8:3.) ha pedig megpróbáltak eltenni belőle másnapra, az megférgesedett. Pénteken dupla adag manna hullott, hogy szombatra is legyen belőle. A SZOMBATI KALÁCS Amikor áldott emlékű bölcseink megfogalmazták a szombati előírásokat, többek közt azt is előírták, hogy a három szombati étkezés alkalmával a dupla adag manna emlékére kétkét kalács kerüljön az asztalra: ez a bárchesz, az ünnepi lakomák alapját, az ünnepnapot megszentelő kidus egyik fontos eleme (a bor mellett). A háláchá sze rint ha valakinek nincs pénze borra és bárcheszre, akkor elhagyhatja a bort, és a bárchesz fölött kell elmondania a kidust. A bárcheszek jelképezik a szombattal kapcsolatos két alapvető parancsolatot is: sámor vezáchor – őrizd meg a szombatot és emlékezz meg róla. „LECHEM ONI” – A NYOMORÚSÁG KENYERE Közismert történet, hogy a zsidók olyan sietve hagyták el a kivonulás éjszakáján Egyiptomot, hogy a tésztának nem volt ideje megkelni – ennek emlékére esszük peszáchkor a kovásztalan kenyeret, a mácát, vagy jiddis szóval maceszt. Bár minden macesz két összetevőből, lisztből és vízből áll, többféle módon (kézzel, vagy géppel) készülhet, és a kósersága is többféle lehet (egyszerű, vagy szigorúbb felügyelet alatt készült). A liszt fajtájától MISPÓHE | KONYHA egység | 2017 JÚNIUS 30
