Egység, 2017 (27-28. évfolyam, 92-101. szám)

2017-06-01 / 96. szám

2017 JÚNIUS | egység 31 KONYHA | MISPÓHE A világ legnagyobb részén chálá a neve ennek az ünnepi kenyér ­féleségnek. Magyarországon azonban a nyugati­jiddis nyelv szavát, a bárcheszt használják: a IX­X. században, a Rajna­menti német la­kosság hitt a Barchte nevű, fiatal, szőke, fonott hajú folyótündérben. Az asszonyok az ő hajának mintájára készítették fonott kalácsaikat, amit Barchte’s Haar ­nak(Barchte haja) neveztek. A környékbeli zsidók valószínűleg ezektől az asszonyoktól vették át a fonott kalács receptjét és formáját, valamint a nevét is. Az átvételt minden bizonnyal segítet­te, hogy a szó nagyon hasonlít a „bróchesz ” (héberül bráchot ) kifejezésre, mely annyit tesz: „áldások”. LECHEM HÁPÁNIM A szombati kalács a jeruzsálemi Szentélyben állandó áldozatként szol­gáló lechem hápánimra, vagyis színkenyérre is emlékeztet. Ez tizenkét darab, vastag, puha kovásztalan kenyér volt, melyeket a Szentélyben álló, aranyból készült asztalon helyeztek el. Csodálatos tulajdonság­gal bírtak: egy egész héten át frissek maradtak. A kohénok hetente egyszer cserélték ki a kenyereket, és akkor fogyasztották el azokat; a magyarázók szerint ugyanolyan frissek, és melegek voltak egy hét után, mint amikor az asztalra kerültek egyenesen a kemencéből. 1230 és 1660 gramm között áldás nélkül, 1660 grammnál több liszt felhasználása esetén áldással kell chálát venni. A le­választott darab tészta a háláchá szerint fogyasztásra nem alkalmas, ezért meg kell semmisítenünk. Ez két módon le­hetséges, vagy ehetetlenné égetjük a sü tőben (becsomagolva, nehogy bármi más étellel, vagy a sütő bármely részével érintkezzen), vagy dupla csomagolás­ban kidobjuk. Ha a tészta folyékony, pl. süteményeknél, akkor az elkészült étel­ből kell levenni a chálát. A chálá levétele egyike az asszonyok három különleges micvájának, melyeken a zsidó családi élet nyugszik (ha férfi ké­szíti a tésztát, ő is leválaszthatja a chá­lát). Ezek sorban: chálá , nidá (a házasság tisztasága), valamint hádlákát nérot (szom ­bati és ünnepi gyertyagyújtás). Amikor A bárcheszeket áldásmondás előtt kissé bevágjuk szombaton. Egyes magyarázatok szerint így mind a hat szombati kalácsot két részre oszt­juk, ezzel is emlékezve a Szentélyre és a tizenkét színkenyérre. Vannak olyan, kabbalisztikus hagyományokat követő zsidó közösségek, ahol minden ünnepi étkezésnél tizenkét kis kalács kerül az asztalra. CHÁLÁ Még egy kapcsolat van a Szentély és a bárchesz között, ez pedig a chálá – a szó egyaránt jelenthet ünnepi kalácsot és tésztaáldozatot is: az elkészített tésztából levett kis darab, melyet a Szentély fennállása idejében a kohénoknak (a Szentélyben szolgáló papoknak) juttattak. Ez az egyetlen olyan áldozat, melynek fizikai emlékeztetője van ma is, amikor már nem áll a Szentély. Akkor vagyunk kötelesek a chálá levételére, ha a fent említett ötféle gabona valamelyikéből, illetve azok kombinációjából készült lisztet használunk. 1230 gramm liszt felhasználásáig nem kell chálát venni, OLAJBOGYÓS-HAGYMÁS KENYÉR VAGY ZSÖMLÉK párve , tojásmentes e micvák bármelyikét végrehajtjuk, az a pillanat ét rácon – különlegesen alkal ­mas idő kéréseink, imáink elmondására, ilyenkor összekötjük a földi, fizikai va­lóságot Istennel, elismerjük, hogy Ő az, aki a világot teremtette és fenntartja. Így teljesül be a Dvárim könyvének cí ­mében idézett mondata: „Nem egyedül kenyérrel él az ember, hanem mindaz­zal, ami létrejön az Örökkévaló paran­csára” – a kenyér táplálkozásunk alapja, de csak a fent említett cselekedetek által szentelődik meg, emelkedik magasabb szintre, és válik képessé arra, hogy ne csak a testünket, hanem a lelkünket is táplálja. Hozzávalók: 6 pohár teljes kiőrlésű liszt (lehet fehér is); 1 kocka élesztő; más­fél pohár víz; 5 ek. olívaolaj; 2 kk. élesztő; egy csésze lecsöpögtetett és felap­rított konzerv olajbogyó (ízlés szerint fekete, vagy zöld); egy finomra vágott hagyma (ízlés szerint vörös, vagy lila); 2 ek. szezámmag; 1-1 kk. szárított oregano és bazsalikom Elkészítés: A hozzávalókat sorban tálba tesszük, összegyúrjuk, és alaposan megdagasztjuk. Lágy, rugalmas tésztát kell kap­nunk. Szükség esetén adjunk még lisztet a tésztához. Kiolajo­zott tálban, letakarva egy órán át kelesztjük, átgyúrjuk, majd egy újabb félórányi kelesztés után két részre osztjuk a tésztát. Egy­egy kerek, vagy hosszúkás cipót formálunk belőlük, a ci­pókat késsel néhányszor bevágjuk, és újabb félórányi kelesztés után, 180 fokon 35­40 perc alatt megsütjük a kenyereket. Szeletelés előtt hagyjuk kissé kihűlni. Cipók helyett zsömléket is formázhatunk, ezeket elég mintegy 15­20 percen át sütni. KONYHA | MISPÓHE 2017 JÚNIUS | egység 31

Next

/
Thumbnails
Contents