Egység, 2016 (26-27. évfolyam, 84-91. szám)
2015-07-01 / 86. szám
JIDDISKÁJT | HÁLÁCHÁ egység | 2016 JÚNIUS-JÚLIUS 20 ÉRUV A FÖLDESÚR KEGYÉBÕL Számos olyan irat maradt ránk, amelyben a zsidók letelepedését és vallásgyakorlását biztosító földesúri menlevelekben és más iratokban privilégiumként szerepel a szombat-zsinór létesítése is. Pápa zsidó közösségének megalakulását gróf Esterházy Pál türelmi rendelete tette lehetővé. Ebben az 1749-ben kiadott rendeletben más egyebek, pl. mészárszék létesítése mellett arra is engedélyt adott, hogy felállítsák a „szombati korlátokat”5 . Pápán az éruv egészen a II. világháborúig folyamato san használatban volt6 . Erről is tanúskodik a Pápa és vidéke új ság az 1942. február 1-i számában megjelent, tréfásnak szánt közleménye is. Ugyancsak földesúri engedvény nyomán volt lehetőség arra, hogy az Óbudai zsinagóga telektömbje körül – a zsinagóga a kor előírásainak megfelelően egy telken állt más zsidó intézményekkel, lakóházakkal és gazdasági épületek-A „SZOMBAT-ZSINÓR” ÉS A BUDAI VÁR SZOMBAT KAPUJA A drót nem más, mint a városrész éruv ja, ami lehetővé teszi, hogy szombaton az ott élő zsidók az utcán is vihessék például imakönyveiket vagy tolhassák a babakocsikat. A héber éruv szó egybekapcsolást jelent, és köznapi érte lemben a közterületeket körbekerítő határokat értjük alatta, amelyek lehetővé teszik a szombati cipelést. Ez ugyanis egyike az Örökkévaló által, a sábáti pihenés biztosítása érdekében hozott tilalmaknak, mely szerint nem szabad semmit szombaton magánterületről közterületre vinni1 . Ha azonban a közterületet megfelelően körülzárják, akkor mondhatni elveszti közterület jellegét és magánterületté válik 2. Magyarországon egykor rengeteg településen volt ilyen szombat-zsinór. „[...] elkísérhettem nagyapámat rendszeres hétköznapi esti sétáján, mely mindig egyfelé, a szomszédos Szentpéter nevű falu és a » Zsidó Telegráf « irányába vezetett. Hogy mi volt a Zsidó Telegráf? [...] a közszáj nevezte így a drótot, amely a város végén két magas pózna között keresztezte az utat...” – így emlékszik vissza Linksz Arthur (1900–1987), világhírű szemészprofesszor a gyermekéveiben még számos helyen megtalálható éruv okról, szombati kerítésekről. 3 Ilyen szombati kerítés emlékét őrzi a Budai Vár egykori Szombat kapujának (később Bécsi kapu) a neve, ami mellett a zsidók a vár 1246 körüli alapításakor megtelepedtek. „A zsidók még a falak és a kapu teljes felépítése előtt telepedtek meg itt, és a kapu vagy a bejárat helyét szombat-zsinórokkal szerelték fel, hogy a szombatot hagyományos módon megtarthassák” 4. Kismartonban, mely egyike volt az Esterházyak birtokain található hét híres hitközségnek, a Sevá Kehilot nak, a mai na pig láthatjuk a láncot, amivel a zsidók szombatonként letelepedésük óta lezárták az utcáikat. (Ahogy a későbbiekben látni fogjuk, kérdéses, hogy ez a lánc megfelelhet-e éruv ként, hisz többek közt a szemöldökfa a kapufélfa teteje alá lóg.) a „zsidó telegráf”, amitől szombaton cipelhetünk Egy manhattani drót tartotta pár napig izgalomban az internet népét: mire szolgálhat a magasban húzódó vezeték, ami körülveszi Manhattan egy részét és aminek, mint kiderült, saját twitter csatornája is van. Az a zsinór azonban, bár rendkívül modernnek tűnik honlapjával, egy ősrégi „trükkje” a vallásos zsidóknak, és egykor Magyarországon is általánosan elterjedt volt. Általában „szombat-zsinór”-nak nevezték. OBERLANDER BÁRUCH RABBI ÍRÁSA ÉRUV: kel – szombat-zsinórt feszíthessenek ki.7 „Mivel a törvé nyeik tiltják, hogy Sábátkor és más számukra ismert ünnepnapokon akár a legkevesebb munkát is végezzék, vagy akár a bizonyos helyekre felhúzandó szokásos Sábáti-zsinóron kívülre lépjenek, így megengedett [számukra], hogy a szükséges cövekeket felállítsák, és az egyiktől a másikig egy afféle zsinórt kihúzzanak. Keresztényeknek a cöveket vagy zsinórt tönkretenni az szigo rúan tilos.” – olvasható az 1776-ban kelt és 1800-ban megerősített védlevélben,
