Egység, 2016 (26-27. évfolyam, 84-91. szám)
2015-07-01 / 86. szám
2016 JÚNIUS-JÚLIUS | egység 21 HÁLÁCHÁ | JIDDISKÁJT melyet a ma gyar királyi kamara adott ki az óbudai zsidóknak8 . Megjegyzendő, hogy az irat szerkesztője tévedett: a zsi nóron kívülre lépni szabad, csupán azon túlra dolgokat átvinni tilos. Ezzel a védlevéllel teljes egészében megegyezik a szerződés, melyet a kamara 1812-ben a zsámbéki zsidókkal kötött 9. Lovasberényben 1775-ben Cziráky László gróf menlevéllel vette oltalma alá az itt élő zsidókat. Ebben más egyebek mellett az szerepel, hogy a „....A helyi zsidóságnak megengedett a szabad és akadály nélküli Istenszolgálat és vallásgyakorlás... ahogyan az úgynevezett zsinór, amit a szokásaik szerint szükséges helyekre felhelyeznek...”10 . Természetesen, mint annyi más dolog, az éruv sincs ingyen. Cziráky grófnak adó gyanánt: „Zsinagógaért, temetőért, zsinórért 50 rajnai Guldent fizettek félévente” a helyi zsidók 11. A HITKÖZSÉGNEK KÖTELEZÕ ÉRUV OT LÉTREHOZNI Arról, hogy milyen általános dolog volt Magyarországon az éruv használata, mi sem tanúskodik jobban, mint a szü gyi ortodox hitközség alapító okirata, melyben az alábbiak szerepelnek: „Ezen hitközség, mint anyakönyvi kerület, azon czélból alakul meg, hogy mindazon intézményeket életbe hívhassa és fenntarthassa ... melyek a Schulchán Aruch és az állam szabályai értelmében minden orthodox hitközségnek szükségesek, úgyis: a) Synagóga szertartásos berendezéssel; b) Rabbihivatal vagy rabbihelyettes, úgy is, mint anyakönyv vezető, sakter és előimádkozó; c) Kóserhús, metszés és ki mérés; d) Pászka (húsvéti kenyér) készítés; e) Thalmud thora (vallás) tanító, f) Mikva (szertartási fürdő), s Eruv (vagyis szombati zsinór).” 12 1827-ben Schreiber Mózes (1762–1839) pozsonyi rabbi azt írta egy hosszú responsumlevélben13 , hogy kötelező éruv okat létesíteni, mert ezzel megelőzhetjük a véletlenszerű szombatszegést, vagyis az éruv nem csak egy kényelmi szolgáltatás, a szombat könnyítésére, hanem egy vallási kötelezettség. Mivel Magyarországon az ortodox rabbik döntő része a pozsonyi jesivában tanult, nem meglepő, hogy ezután még jobban elszaporodtak az éruv ok, és okunk van feltételez ni, hogy a legtöbb ortodox hitközségben volt éruv. Azonban, az éruvokról nincs és soha nem is volt pontos lista, de a responsum irodalom alapján biztosan elmondható, hogy Bonyhádon14 , Egerben 15 , Pozsonyban 16 , Sopronban 17 és Szat márnémetiben18 , és még sok más településen volt szombatzsinór 19. Érdekes, hogy Pesten nem volt tudomásom szerint éruv. Pedig az Alexandriában látott éruvok hatásárá a Pesti Ortodox Rabbinátus vezetője, Sussman Szofér Fisl rabbi (1867– 1942) azt írta Éle mászé című Erec Jiszráéli útinaplójában 1927. május 17-én20 , hogy szeretne építeni egyet Pesten, és hogy azt tervezi, beszél erről a hitközségi előljáróival. AZ ÉRUVOK HÁLÁCHÁJA Az éruv az egyik legbonyolultabb háláchikus gyakorlati probléma, nem véletlen, hogy a responsum irodalom tele van az ezzel kapcsolatos kérdésekkel. Az alábbiakban csak az éruvok mibenlétének megértéséhez szükséges alapelveket ismertetjük. Bibliai tilalom, hogy nem szabad szombaton magánterületről közterületre hozni és vinni, valamint közterületen egyik helyről a másikra vinni21 . A zsidó jog magánterület alatt egy olyan körbekerített területet jelent, amelyet ott lakás céljából bekerítettek. Az egyéb célból körbekerített földterületek (pl. termőföld, raktár) csak akkor felelnek meg, ha kisebbek mint 33.5 x 33.5 méter22 . Az éruvként szolgáló kerítésnek és a kapuk nak minimum 10 tefách, vagyis 80 cm magasnak kell lennie 23 . A körbekerítés természetesen nem jelent hermetikus elzárást, a kerítésen lehetnek átjáró nyílások vagy kapuk. Az átjáró nyílások legfeljebb 4,7 méter szélesek lehetnek, és nem haladhatják meg a kerítés hosszának 49%-át 24. Kapunak nevezzük azt a nyílást, aminek van curát h á petách ja, vagyis ha a kapunyílás be van építve, van kapufélfája és szemöldökfája. Az elfogadott vélemény szerint akármilyen széles kaput lehet csinálni, és a kapuk mérete meghaladhatja az éruv teljes hosszának 50%-át is 25. A kapu magasságának nincs felső határa 26. A kapufélfák akármilyen vékony anyagból készülhetnek, ami meg tud tartani legalább egy szalmából készült ajtót, míg a szemöldökfa anyagára nincs megkötés, így akár cövekekből és kifeszített 27 zsinórokból is állhat 28. A kapufélfák teteje nem lehet maga sabban, mint a közéjük kifeszített zsinór29 . A cövekek (pl. te lefonpóznák) adják a kapufélfákat, a fölöttük kifeszített zsinór pedig a szemöldökfa. Előfordulhat, (például Manhattan esetében is) hogy a kerítés legnagyobb részét kapuk alkotják. Az éruvot hetente ellenőrzik: a rabbi vagy egy mesgiách kör bejárja és megbizonyosodik róla, hogy érintetlen30 . Ha sá beszkor megsérül, onnantól nem szabad tovább vinni semmit az utcán 31. Remélem, hogy a nem is olyan távoli jövőben Budapest egy részének is lesz éruv ja, hiszen a Duna-parton a rakpart fala önmagában is egy éruv falat jelent. 1 Sulchán áruch , Orách chájim 301:7.; 2 SÁ uo. 345:2.; 3 Linksz Arthur: Harc a harmadik halállal – Ifjúkorom Magyarországon , Magvető Kiadó, 1990, 186. oldal; 4 Magyar Zsidó Lexi kon, szerk. Újvári Péter, 1929, 866. oldal; 5 Uo. 682. oldal. Bár más forrásokból is tudjuk, hogy Pápán már nagyon régen volt éruv , de a pápai zsidó hitközség védlevelé ben (Magyar zsidó szemle 1885. 623–624. oldal) ez nem szerepel. Feltételezhető, hogy később kaptak rá engedélyt.; 6 Tauszig Jiszráél rabbi: Bét Jiszráél hásálém , 8. kötet 199. oldal; Neumann Jáákov Jichák rabbi: Águrá böohálchá – Zichronot 205. oldal; 7 Haraszti György: A százkilencven éves óbudai zsinagóga (Bp. III. Lajos u. 163.) és hívei , in: Múlt és Jövő 3/2010 33. oldal; 8 Magyar zsidó szemle 1891. 300. oldal 13. pont; uo . 1921 22-23. oldal 12. pont; 9 Uo. 1885. 142. oldal 9. pont; 10 Uo. 1930. 41. oldal 1. pont végén; 11 Uo. 47. oldal; 12 Szederjesi Cecília – Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén, Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról , Balassagyarmat – Salgótarján, 2006, 732. ol dal;13 Chátám Szofér responsum, Orách chájim 99. fejezet; 14 MáHRáM Sik responsum, Orách chájim 176. és 178. fejezet; 15 Even jökárá responsum, 3. kötet 83. fejezet; 16 Chátám Szofér responsum uo ; 17 MáHáRI Steif responsum 51. fejezet; 18 Keren l ö Dávid responsum 106. fejezet végén; 19 Lásd még Kol bo ál hilchot Rösujot vöÉruvin , 1. kötet, New York 2000, 126–154. oldal; 20 8. oldal. Lásd még Méros curim 16. oldal (második számozás).; 21 S Á uo. 346:2.; 22 SÁ uo. 358:1.; 23 SÁ uo. 345:2.; 24 SÁ uo. 362:9.; 25 SÁ uo. 10.; 26 Nötivot sábát 19:10.; 27 Lásd Misná brurá 362:66., Nötivot sábát uo. 42.; 28 SÁ uo. 11.; 29 SÁ uo.; 30 Lásd Dovév mésárim responsum 2:28., Bét Jiszráél hásálém uo.; 31 SÁ uo. 374:22. Kismarton Éruv a Golánon FORRÁS: NETHANEL_H FORRÁS: OJM.AT
