Egység, 2016 (26-27. évfolyam, 84-91. szám)
2015-07-01 / 86. szám
egység | 2016 JÚNIUS-JÚLIUS 16 HOHMECOLÓ | NAGYVILÁG Az évek során valóban nemzetközi ismertségre szert tevő intézmény 1990 nyarán nyílt meg, ifjúsági táborként. Ma már az egykori diák táborozók gyerekei járnak vissza. – A zsidó közösségi életben megannyi szervezet és kreatív kezdeményezés mondhat magáénak olyan vezetőket, akik a Szarvasi Táborban tanulták meg a zsidó közösség iránti elkötelezettséget és a zsidó hagyományok fenntartásának fontosságát – olvasható a tábor honlapján, ami jól mutatja, hogy a kezdeményezés milyen fontos szerepet játszik abban a folyamatban, amit zsidó újjászületésnek nevezünk. Negev, Galil, Golán, Hermon – akik ismerik Szarvast tudják, hogy az izraeli földrajzi egységek nevei korcsoportokat jelölnek. A legkisebbekké, azaz a 7-10 éveseké a Negev, a Galil a 11-13 éveseké, a Golánba a 14-16 évesek tartoznak, míg a Hermonba a 17-18 évesek kerülnek. A tábor vezetője Friedman Sasha 1996-ban volt első táborozó. Aztán madrich lett, később korcsoportvezető, másfél évig pedig programkoordinátor, 2006 óta ő a tábor vezetője. Az ő vezetősége alatt Szarvas túlnőtt a „sima” nyári ifjúsági táboron, ma már (két turnusban) mű– Ha megkérdeztél valakit 15 éve, hogy mit jelent számára Szarvas, azt mondta volna, hogy gyerektábort. Ma már attól függ, kit kérdezel. Mindenki mást fog mondani – illusztrálja Sasha a sokféle programkínálatot. Arra a kérdésre, hogy szerinte mi ködik családi tábor, szenior tábor a holokauszt-túlélőknek, egy hetes kikapcsolódás Down-szindrómás gyerekeknek és felnőtteknek, valamint alumni tábor, olyan „exdiákoknak”, akik már kinőttek az ifjúsági korosztályokból, de még nem családosok. TAVASZ SZARVAS ŐSZ TÉL Ha bárhol a világon zsidó közösségben kimondod a szót: Szarvas, nagy valószínűséggel tudni fogják, hogy a JDC – Lauder Nemzetközi Zsidó Ifjúsági Táborról beszélsz. Szarvas egy intézmény. Egy fogalom. ÓNODY-MOLNÁR DÓRA ÍRÁSA Dénes Anna, az Egység magazin munkatársa az alapí tás utáni második évben volt először Szarvason, 17 éves kora után mádrichként, majd 19 éves korától korcsoport-vezetőként vett részt a tábor életében. Programkoordinátorként is dolgozott, tematikus foglalkozásokat és mádrichképzést is tartott. Itt ismerkedett meg férjével is, és még kisgyerekes szülőkként is dolgoztak a táborban. A házaspár tíz éve alijázott, és hét gyermekükkel Micpe Jerichóban élnek. Baráti társaságuk nagy részét is Szarvasról ismerik. Annának nem szakadt meg a kapcsolata a táborral: tíz éve fordítja a szarvasi programkönyvet magyarra. „Az embert megfogja a társaság, az ének, a táncok, a folyamatos elfoglaltság. A tábornak minden évben van egy témája, melyen keresztül a zsidóság különböző aspektusait ismerhetik meg a táborozók. Szarvas közelebb hozza a résztvevőket a gyökereikhez.” – magyarázza Anna – „A tábor a rendszerváltás után, abban az inspiratív időszakban jött létre, amikor a zsidó közösségi élet virágozni kezdett Magyarországon. Aki volt ott, az tudja igazán, mit jelent, amikor kimondom azt a szót, hogy Szarvas. Második otthonának fogta fel az ember. Az egyik legmeghatározóbb helyszíne volt az életemnek. A szarvasi programok, valamint a mádrichképzés szervezése és lebonyolítása során olyan készségekre tettem szert, amelyeket nem lehet elfelejteni.” Néhány éve visszalátogattak gyerekeikkel Szarvasra, amikor a tóraavatást tartották az egykori legendás táborvezető, Jickó (Jichák Cháim Roth) emlékére. „Jó volt visszamenni, jó volt ott lenni. Az emlékeim folyamatosan élnek.” FOTÓK: SZARVAS ARCHÍVUM
