Egység, 2016 (26-27. évfolyam, 84-91. szám)
2015-07-01 / 86. szám
2016 JÚNIUS-JÚLIUS | egység 17 ITTHON | HOHMECOLÓ a tábor legfontosabb alapértéke, azt mondja: a nyitottság. – Mi soha nem kérdezünk senkit, honnan jön, milyen vallási irányzathoz tartozik. Van, detése a tábornak. Ez részben a kelet-európai örökség miatt alakult így: a szülők, nagyszülők közül sokan próbálták származásukat eltitkolni a vagy az, hogy ha zsidó valaki, akkor kipában közlekedik. Ők nem értik, milyen károkat okozott a náci és a kommunista rezsim a zsidó identiaki ortodox és van, aki csak annyit tud, hogy zsidó származású, de nem tudja, hogy ez mit jelent. A pluralista szemlélet sokat segít abban, hogy befogadók maradjunk, így könnyebben belépnek azok is, akik amúgy nem jönnének. Szarvas a zsidó identitás építéséről szól – fejti ki. Sokan, aki kisgyerekkorban itt táboroztak, ma már a gyerekeiket hozzák el. Friedman Sasha azt mondja, 90 százalékos a visszatérés, ha valaki egyszer már belekóstolt a szarvasi tábor életébe. Olyannyira nagy a népszerűsége a helynek, hogy amikor megnyílik a jelentkezési felület az interneten, néhány perc alatt betelnek a turnusok. – Befogadhatóvá tesszük a zsidóságot: világi és vallási aspektusokból világítjuk meg. Nem kötelező az ima, de van rá lehetőség. Régi tábori hagyomány, hogy elénekeljük az étkezés utáni áldást. Turnus közben elmondjuk, miért énekeljük. Szülői visszajelzésekből tudjuk, hogy a gyerekek otthon is eléneklik, viszik tovább az életükben, amit itt megtanultak – mondja büszkén. – Reggel a Mifkád találkozón két imát éneklünk, a gyerekek szépen lassan megtanulják. A táborból hazaérkezve gyakran a gyerekek inspirálják a szülőket, hogy járjanak „zsinibe”. Ez gyakran látszik is, a nagyünnepeken főleg, amikor a szülők háttérbe vonulnak, a gyerekek viszont elöl állnak, tudják, hogy szól az ima, hol kell tartani az imakönyvben – mondja. A zsidó identitás felfedezése külgyerek elől, így Szarvas az identitásépítésben, zsidó közösségépítésben óriási szerepet vállalt magára. – Megpróbáljuk visszahozni a tüzet, hogy az emberek büszkék legyenek a zsidóságukra – fejti ki. Szarvasnak az identitásépítés mellett van egy, a zsidóságtól független küldetése is. A vezetők azt szeretnék, hogy a gyerekek, fiatalok felfedezzék önmagukat: érezzenek rá, mihez értenek, miben tehetségesek. Ezért a foglalkozásokon olyan feladatokat kapnak, ami segíti őket saját maguk megismerésében. A szervezők nagy hangsúlyt fektetnek a nemzetköziségre is. – A zsidó tudat globális. 30 országból jönnek fiatalok hozzánk, akik mindenféle irányzatot képviselnek és a történeteinken keresztül megismerjük egymást – osztja meg Friedman Sasha. Azt is elárulja, hogy az Egyesült Államokból érkező fiatalok gyakran azzal köszönnek el, amikor hazamennek, hogy „tanultunk tőletek”. – Pedig ott természetes sok minden. Például az, hogy ötven zsinagóga található a városban, ahol élnek, tásban. Amikor az amerikai diákok találkoznak nálunk olyan szerb zsidó fiatallal, akinek az egész városában az övé az egyetlen zsidó család, akkor azt látjuk, hogy a szerencsésebb országokból érkező fiatalok értékelni kezdik, amijük van, mert az különleges, amire vigyázni kell. Az egyik legmeghatóbb élmény a sze nior táborban érte Friedman Sashát – A szenior táborba Holokauszttúl élők jöttek. Nehéz volt a programot megszervezni, sokan dolgoztunk raj ta. Azt tapasztaltuk, hogy ez a korosz tály nagyon élvezi a szabadidős prog ramokat. Nagyon jól sikerült az egész. Az tán utolsó este Gerendás Pé ter adott koncertet, tábortűz mellett. Azt ja vasolta, hogy a koncert végén énekeljék el közösen Izrael Állam him nu szát. És akkor egymás után felállt a 150 Holokauszt-túlélő és együtt éne kelték az izraeli himnuszt. Nagyon elérzékenyültem. Szarvas a zsidó újraéledés, a folytonosság szimbólu ma. An nak, hogy az élet megy to vább, a közösség erősödik. Ilyen mo men tumok adják az erőt a munkához.
