Egység, 2016 (26-27. évfolyam, 84-91. szám)

2015-05-01 / 85. szám

egység | 2016 MÁJUS 18 JIDDISKÁJT | HÁLÁCHÁ A filmben is szereplő Sonderkommando tagjait általános megvetés kísérte, hiszen ők dolgoztak a gázkamráknál és a krematóriumok­nál. Azon kevesek, akik túlélték közülük a haláltábort, életük végé­ig megbélyegzettek voltak. Mi a véleménye róluk a zsidó vallásjog­nak? A Sonderkommando kétségtelenül az egyik legérzékenyebb morális kérdésköre a Holokauszt és a haláltáborok történetének. Nem vélet­len, hogy az elmúlt évtizedekben nagyon kevesen érintették ezt a té­mát. A nácik embertelen cinizmusának szimbóluma, ahogy áldozata­ikat tettestárssá tették. Rabbiként is nagyon óvatosan kell a témához nyúlnunk, így mindenekelőtt érdemes leszögezni, hogy amiről beszél­ni fogok, az nem értékítélet és nem személyes vélemény, hanem elmé­leti etikai vizsgálat. Ennek tudatában, amikor a Sonderkommandóról beszélünk, akkor azt kell óvatosan megvizsgálnunk, elméletileg mit lett volna szabad megtenniük és mit nem, és milyen szintig volt meg­engedett együttműködniük a gyilkosaikkal. A kérdés két részre osz­lik: arra, amikor az élőkkel foglalkoztak, és arra, amikor a halottakkal. Kezdjük az élőkkel. Mi volt a dolguk velük a filmbeli Saulnak és való életbeli társainak? A filmen is látjuk, hogy az élőknek mutatják az utat és sürgetik őket, menjenek be a gázkamrába, ahol perceken belül meg fognak halni, vagyis tulajdonképpen segítették, siettették mártírtársaik halálát. A halál siettetését vagy az emberölésben való közreműködést a háláchá tiltja. 1 A gázkamra felé menetelő embereket már halálra ítélték, legfeljebb perceket nyerhettek volna nekik. A Sonderkomandósok tudták, hogy nem menekülhet, akit a gázba küldtek. Még azt is mondhat­nánk, kíméletesek voltak, hogy nem húzták az időt. A háláchá szerint2 az sem megengedett, hogy valaki egy olyan haldok ­ló halálát okozza, akire az orvos azt mondja, amúgy is csak öt perce van hátra. Éppen ezért tilos az aktív eutanázia a zsidóságban. Valójában az életmentés nem csak azt jelenti, hogy valakit meg­mentünk a haláltól, aki utána egészségben-boldogságban éli le a hát­ralevő 20-30 vagy akárhány évét. A Talmudban3 létezik egy fogalom „chájé sáá”, vagyis meghosszabbítani valakinek az életét, ami akkor is életmentésnek számít, ha tudjuk, hogy az illető rövid időn belül még­iscsak meg fog halni. Ausländer Saul rabbija A SAUL FIA CÍMŰ FILM A ZSIDÓ JOG ÉS ETIKA TÜKRÉBEN Az Oscar és Golden Globe díjas Saul fia című filmet számos nézőpontból vizsgálták már. OBERLANDER BÁRUCH rabbival, a Budapesti Ortodox Rabbinátus vezetőjével a film háláchikus kérdéseiről beszél ­gettünk a Vasvári Pál utcai zsinagógában elhangzott előadása kapcsán. STEINER ZSÓFIA ÍRÁSA OBERLANDER BÁRUCH • SZÜLETETT: 1965 • FOGLALKOZÁSA: rabbi, a magyarországi Chábád mozgalom vezetője, a Budapesti Ortodox Rabbinátus feje • CSALÁD: házas, hét gyermek édesapja, egy unoka nagyapja. NÉVJEGY FOTÓ: SIN OLIVÉR, 1FOTO.HU

Next

/
Thumbnails
Contents