Egység, 2016 (26-27. évfolyam, 84-91. szám)
2015-04-01 / 84. szám
„A Biblia népének nincs szüksége Auschwitzra saját legitimációjához” – ezt nyilatkozta pár héttel ezelőtt Röhrig Géza Rafael, az Oscar-díjas Saul fia című film főszereplője. Röhrig sok fontos és figyelemreméltó nyilatkozata között is kiemelendő ez az állítás. Sőt, meggyőződésem, érdemes továbbgondolni. A Biblia népé nek nem egyszerűen nincs szüksége Auschwitzra saját legitimációjához, de lassan el is veszti ezt a legitimációs bázist. Az idő előrehaladtával, történelmi távlatból azok a konszenzusok, közpolitikai értékek, amelyek meghatározták az elmúlt 25-70 évet, feledésbe merülnek. A történelem így űz tréfát velünk. Új traumák, új konfliktusok, illetve új konszenzusok, új kiegyezések jönnek, aki pedig ezt nem ismeri fel időben, örökös szélmalomharcra van ítélve. Mit is jelentett Auschwitz az elmúlt 70 évben? Milyen hivatkozási pontokat, legitimációt teremtett a holokauszt felfoghatatlan embertelensége Európának, a keleti és a nyugati blokknak, Izraelnek, a zsidóságnak? A keleti blokk politikai diskurzusában – ha létezett egyáltalán ilyen –, de még inkább propagandájában Auschwitz a fasizmus/imperialista diktatúrák poklának megtestesítője volt. Ezáltal Auschwitz nem mint filozófiai, etikai, történeti jelenség került értelmezésre, hanem az imperialista önkény elleni harc legitimációs hivatkozása lett. A nyugati, liberális demokráciák számára Auschwitz az embertelenség, és úgy általában a diktatúrák szimbólumává vált. Az európai kultúrkörben ma az önkényuralmi rendszerek embertelenségével való szembehelyezkedés szimbolikus aktusa Auschwitz elítélése. Európa, a modern európai gondolat, az Európai Unió alappillére az örök háborúskodás katasztrófáinak megelőzése, az örök konszenzuskeresés, a szenvedők és az elesettek felkarolása. Mindezen értékek megalapozásában pedig központi helyet kapott a II. világháború traumája, azon belül is a holokauszt, mint a „második háború” szimbóluma. Az ehhez kapcsolódó lelkiismeret-furdalás és az állandó jóvátételi kötelesség furcsa érzés. A modern Izrael létének igazolhatóságát is sokak szemében elsősorban az örökké üldözött zsidó képe és az azt szimbólumként megörökítő Auschwitz adta. Nemcsak azért, mert ha nincs Auschwitz, akkor feltehetően nincs a világnak olyan, lelkiismeret-furdalás által táplált felelősségegység | 2016 ÁPRILIS 32 ÉCESZGÉBER ÚJ IDŐK JÖNNEK AUSCHWITZ ÉS A LEGITIMÁCIÓ KÖVES SLOMÓ • Született: Budapest, 1979 • Foglalkozása: vezető rabbi, Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség • Család: házas, négy gyermek édesapja. FOTÓ: ARATÓ ANDRÁS
