Egység, 2016 (26-27. évfolyam, 84-91. szám)
2015-11-01 / 90. szám
egység | 2016 NOVEMBER 20 laki (pl. nővér), aki a vizsgálat alatt kopogás nélkül beléphet. Egyes vélemények szerint az a legjobb, ha a férj elkíséri az orvoshoz a feleségét és fordítva 35. A Talmud külön megdicséri azt az orvost, aki külön szobát tartott fent a női és a férfi pácienseknek és ha egy nőt vizsgált, akkor a minimálisnál is kevesebb területet fedett fel a nő testéből. FONTOS-E AZ ORVOS HITE? A Talmud azt mondja 36, hogy nem szabad bálványimádó paphoz orvosi kezelésért fordulni, mert rossz hatással járhat. Ez azonban nem vonatkozik arra az esetre, ha az ille-1 2Mózes 7–10. fejezet.; 2 Uo. 15:26. Lásd még 2Krónikák 16:12.; 3 2Mózes 21:19.; 4 3Mózes 19:16.; 5 5Mózes 22:1–3.; 6 Sulchán áruch , Jore déá 336. fejezet Turé záháv 2., Sách 4.; 7 SÁ, Jore déá 336:1.; 8 5Mózes 4:9., 15., 22:8.; S Á , Chosen mispát 427:9–10.; 9 Lásd SÁ, Jore déá uo.; 10 Maimonidész a Misna kom mentárjában, Pszáchim 4:10.; 11 SÁ, Orách chájim 230:4.; Áruch hásulchán uo. 5. Lásd még Talmud, Ávodá zárá 40b.; 12 Például Ros hásáná 22a., Názir 52a., Szánhedrin 33a., Krétot 15b.; 13 Szánhedrin 17b.; Maimonidész, Az emberi magatartás szabályai 4:23. De az nem jó, ha a város vezetője orvos, mert el van foglalva a szakmájával (Pszáchim 113a.).; 14 Bává kámá 85a.; 15 Lásd Julius Preuss: Biblical and Talmudic Medicine , New York, 1978.; 16 Jövámot 64b.; 17 Bává möciá 85b., 113b. A Talmud sok orvosi utasítását idézi, lásd Toldot Tánáim váámoráim 3. kötet 1122–1123. oldal.; 18 Ennek négy köte tes héber nyelvű fordítása megjelent 1957–1965-ben Jeruzsálemben Rámbám – Ktávim röfuijim címmel.; 19 Sut háRáSbÁ 1. kötet 167. fejezet. Lásd még Dávid Márgálit: Cháchmé Jiszráél körofim , Jerzsálem 1962, 130–135. oldal.; 20 Sut háRáSbÁ uo. 120. fejezet; Bét Joszéf, Jore déá 154. fejezet végén a Bedek hábájit ban.; 21 Lásd Yehoshua Mundshine: „ Háchászidim hárofim ” in: Kfár Chábád hetilap 950. szám 20–24. oldal, 951. szám 26–30. oldal.; 22 Igrot kodes Ádmur házákén , New York 2012, 106. fejezet.; 23 Sut Chátám Szofér, Jore déá 160. fejezet eleje.; 24 Ávné cedek responsum, Even háezer 1. feje zet.; 25 Bét hájocér responsum, Even háezer 3. fejezet végén. Lásd még Cházon Ovádjá, Jámim noráim 288. oldal.; 26 Tsuvát Rivá responsum, Orach chájim 10. fejezet.; 27 Chávácelet hásáron responsum, Even háezer 38. fejezet eleje.; 28 Lásd Fred Rosner: Pioneers in Jewish Medical Ethics 69–77. oldal.; 29 Érde mes említeni e témában az Assia – Jewish Medical Ethics folyóiratot, ami héber és angol nyelven jelenik meg 1970 óta. 30 1522-ben máglyán égettek el egy hamburgi orvost, aki női ruhában végignézett egy szülést, hogy tanulmányozhassa annak menetét.; 31 Lásd Immanuel Jakobovits: Jewish Medical Ethics 111–112. oldal.; 32 Lásd Sách, Jore déá 195:20.; Pléti uo. 6. Lásd még Minchát Jichák 7. kötet 73. fejezet.; 33 Orách chájim 330:1.; Jore déá 196:8.; Even háezer 155:15.; Chosen mispát 277:12.; 34 Sévet hálévi 4. kötet 167. fejezet végén; Encyclopedia of Jewish Medical Ethics (héber) 3. kötet 53. ol dal 140. lábjegyzetben; a lubavicsi rebbe: Igrot kodes 14. kötet 100. oldal, Sulchán Menáchem 5. kötet 248. oldal.; 35 Lásd a különböző véleménye ket Encyclopedia uo. 53–57. oldal.; 36 Ávodá zárá 27b. Lásd még uo. 17a. (Mindez a Talmud nem cenz ú rázott kiadásaiban.) SÁ, Jore déá 155:1. vé gén.;37 Sichot kodes 5737 1. kötet 341–343. oldal.; 38 Igrot kodes 11. kötet 127. oldal.; 39 Steinmetz Cvi Hirs: „Michtávé Cvi lácádik ” in: Tsurá-Kohén 5776 támuz 4. 60. oldal.; 40 Lásd Talmud Sábát 128b. végén.; 41 Jesájá 55:8.; 42 Lásd Talmud Bráchot 60b., T áánit 21a.; 43 Tánjá – Igeret hákodes 11. levél.; 44 Lásd róla Cháchmé Jiszráél körofim uo. 201–206. oldal, http://www.jewishgen.org/yizkor/Piotrkow/pit063.html. tő nem papként, hanem orvosként dolgozik csak. A lubavicsi Rebbe (1902–1994) azt a kérdést tárgyalta 37 , hogyha van két, szakmailag egy szinten álló orvos, de az egyikük hívő a másikuk nem hívő, akkor kell-e preferálni a hí vő orvost? Ennek kapcsán idézte Soloveitchik Jichák Zeév (1886–1959) brisz ki rabbi meglepő válaszát, mi szerint nem kell előnyt élveznie a hívőnek a másikkal szemben. A Rebbe magyarázata szerint, ha szem pontként vesszük figyelembe az orvos vallásosságát, akkor fé lő, hogy az ember előbb-utóbb a val lá sos ságot a szakmai szempontok elé he lyezi. A Rebbe szerint38 ha sonló a válasz akkor UDVARI ORVOSBÓL CSODATEVŐ HÁSZID Hayim David Bernard professzor (1758–1858), lengyel orvos Dzialoszyce-ben született Issachar Falkensohn Behr költő és orvos fiaként. Tizennégy éves korában költözött Berlinbe, majd Erfurtban szerzett orvosi diplomát. II. Frigyes Vilmos király liberális politikájának köszönhetően zsidó származása ellenére igen magas pozícióba kerülhetett: Potsdamban udvari orvos lett, valamint a porosz hadsereg tisztiorvosa. Miután Napóleon elfoglalta Lengyelországot, Bernardot a Varsói Hercegség nyugati régiójának egészségügyi felügyelőjévé nevezték ki (1807–1815). A zsidó felvilágosodás tipikus alakjaként Bernard eleinte sajnos nagyon távol tartotta magát a lengyel zsidóságtól. Azonban egyik páciense, akit ő halálos betegként diagnosztizált, meggyógyult a Dávid Biderman (1746–1814) lelowi csodarabbi áldásától. Ennek hatására Bernard doktor maga is felkereste a lelowi rabbit, aki megismertette őt az ő mesterével, J áákov Jichák H á L é vi Horowitz-cal (1745–1815), a lublini látnokkal. Ez a találkozó megfordította Bernard életét: megtért és a lublini látnok hászidjaként szigor úan vallásos életet élt ezután. Megnövesztette a szakállát, de továbbra is nyugatias ruhákat hordott és sosem tanult meg jiddisül. A varsói zsidó levéltár adatai szerint befolyásos alakja lett a közösségi életnek, és neki magának is számos követője volt. Páciensei, zsidók és nem zsidók egyaránt, szentéletűként tisztelték. Élete hátralévő részét Piotrk ó wban töltötte a helyi kórház vezetőjeként. Csodatevő hírében állt és feljegyezték róla, hogy receptjei mellé meg is áldotta a betegeket – sokan a receptre ügyet sem vetettek, csak az áldásában bíztak, ami bosszantotta az orvoshászidot. Sírja, melyet leszármazottai tartanak karban, zarándokhely 44. is, ha zsidó és nem zsi dó között kell vá lasztani. Ebben a témában érdemes még említe ni, amit feleségem nagyapja leírt39 Teitelbaum Chájim Cvi (1880–1926) má ramarosszigeti rabbiról, hogy az or vosa egy kitért zsidó, bi zonyos Ná dor doktor volt. Ugyanakkor figyelembe kell venni azt, hogy a páciens jobban bízik-e egy vallásos, vagy egy zsidó orvosban. Ugyanis a háláchá40 nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a betegnek bizalommal kell lennie az orvosa és kezelése iránt. A cikk 2. részében olyan orvosi etikai kérdésekkel foglalkozunk, mint az abortusz, az eutanázia vagy az orvosi marihuána. JIDDISKÁJT | HÁLÁCHÁ FORRÁS: JEWISHGERN.ORG
