Egység, 2016 (26-27. évfolyam, 84-91. szám)
2015-11-01 / 90. szám
2016 NOVEMBER | egység 5 REBBE | REBBE ERŐ A VILÁGREND MÖGÖTT TERMÉSZETTUDOMÁNYOS KUTATÁS ÉS VALLÁS mény a szabad akarat, hogy ne legyen kényszer. Ahol viszont a háláchá bizonyos cselekedeteket előír bizonyos módon, ott szabad kényszert alkalmazni, míg a vonakodó azt nem mondja: „Kész vagyok rá”, s a cselekedete így már érvényes és önkéntesnek számít. Itt nyilvánvaló ellentmondás látszik lenni: ha egyszer szabad kényszert alkalmazni, miért kell az érintettnek még azt is kinyilvánítania, hogy „kész” rá? S ha a kényszer hatására elvégzett cselekmény nem érvényes magában, mire jó a kényszer hatására kimondott „készen állok”? Itt következik a Rámbám érvelésének lényege: minden emberben, tekintet nélkül az életben elfoglalt helyére és állapotára, megvan az akarat, hogy azt tegye, amit neki a Tóra parancsol. De a jécer hárá (gonosz ösztön) időnként mégis úrrá lesz rajta tulajdon jobb lelkiismerete ellenére, és nem engedi, hogy megtegye, amit a Tóra szerint tennie kellene. Ha tehát a bét din kényszeríti az embert, hogy tegyen valamit, az nem azért van, hogy új akarat szülessék az érintettben, hanem hogy felszabaduljon a gonosz ösztön jelentette kényszer alól, amely megbénította akaratát, s így képes legyen kifejezni igaz lényegét. Ezen körülmények közt mikor azt mondja: „készen állok”, az őszinte és a valóságnak megfelelő nyilatkozat. A fentieket kortárs összefüggésbe helyezve: az embert olyan külső hatások érhetik, amelynek hatására tudatában és viselkedésében a tudatalatti tartalommal, amely az igazi lénye, ellentétes dolgok jelennek meg. Mikor a külső kényszerítő erőt eltávolítják, az nem okoz változást a lényegi természetében, sem átalakulást, hanem éppen ellenkezőleg, pusztán igazi és vele született karaktere erősödik meg. Az ön hátterével nem szükséges külön megjegyeznem, hogy a fentiekben egyetlen olyan mozzanat sincs, amely a freudi elmélet egyéb aspektusainak megerősítésére szolgálna, azaz hogy az emberi pszichét elsősorban a libidó, a szexuális vágy hajtja stb. Az ilyen eszme ellenkezik a Tórával, amely szerint az emberi természet lényegében jó (ahogy a Maimonidész is mondja, fentebb). Az egyetlen hasonlóság az az eszme, hogy az emberi természet összetett valóság, rétegei vannak, és a rétegek alatt magja, központja van, mint fentebb mondtuk. A hagyományos áldással szeretném zárni, amit Mose Feller rabbi útján már küldtem önnek: hogy fogadja a Tórát örömmel, bensőséges szeretettel az év minden egyes napján. Áldás/aláírás B. H. 5725. sziván 21. Brooklyn, New York Béke és áldás! Köszönettel nyugtázom május 9-én kelt levelét, illetve a tudományos kutatás terén végzett munkáját. Értékelem a figyelmességet és fáradozást, amellyel számomra hozzáférhetővé tette az anyagot. A téma ugyan számomra teljességgel idegen, azt remélem, bizonyos általános képre mégis szert tehettem az Ön írásaiból, és talán egyes részletekbe is betekintést nyerhettem. Megkockáztatom, hogy esetleg „tudománytalannak” tűnjék Önnek, amit mondok, mindazáltal szeretném kifejezni reményemet, hogy Ön a kutatómunkáját az Örökkévaló szolgálatában is hasznosítani fogja, összhangban az elvvel: „Ismerd meg őt minden utaidban.” Bizony, a természettudományok terén tett új felfedezések friss fényt bocsátanak a teremtés csodáira, s korunk trendje egyértelműen a természet különféle jelenségei mögötti egység elismerése és felismerése felé mutat. A világ felfedezésében tett minden előrehaladás egyre világosabban mutatja a fizikai világ mögötti egyesítő tényező létét, olyannyira, hogy a természettudományok ma kimondottan törekszenek annak az átfogó elméletnek a megalkotására, amely a fizikai világ minden jelenségét képes volna összekötni. Némi kutakodás árán be lehet látni, hogy a természetben meglévő egység visszatükröződése az igazi egyistenhitnek, a maga zsidó felfogásában. Mert, ahogy mi zsidók fogjuk fel az egyistenhitet, az nem csupán azt tartja, hogy egyetlen Isten van, hanem hogy ennek az egyetlen Istennek az egyetlen egysége meghaladja a fizikai világot, tehát nincsen más valóság rajta kívül, az Örökkévalón kívül. De mivel a teremtésnek része minden lélek stb., a természetben sokaság és változatosság is van – ami magukat a teremtményeket illeti, anélkül, hogy ez hatással volna a Teremtőre, azaz változást idézne benne elő, amint azt a hászid tanítás hosszan kifejti. Azt kérte tőlem, fejtsem ki bővebben az utalásomat Maimonidész egy passzusára, ahol lényegében a modern pszichológia „tudat” és „tudatalatti” fogalmairól beszél, bár ő más szavakkal mondja. Nos, a Misné Torá Hilchot gerusin 2. fejezet végére gondoltam. A szakasz lényege a következő: a haláchában bizonyos micvák teljesítése során fontos követel-Velvel Greene professzor az egyik legismertebb vallásához visszatérő, báál tsuvá volt. A Minnesota Egyetem és a Ben-Gurion Egyetem professzoraként úttörő volt a bakterológia kutatásában. Részt vett a NASA űrpogramjában is. Már felnőttként került kapcsolatba a minnesota-i Chábáddal, és lett a Rebbe, Menáchem Mendel Schneerson rabbi követője. Az alábbiakban a Rebbe neki szóló levelét közöljük. A 2015-ös évre vonatkozó 1%-os SZJA felajánlások eredményei kapcsán Köves Slomó vezető rabbi a zsido.com-nak elmondta: az EMIH eddig soha nem látott mértékben, közel 1000 fővel növelte a támogatói számát egy év alatt, ami 50% feletti teljesítményt jelent. Tavaly 9.200 körül volt a zsidó felekezetek számára felajánlók szá ma, idén ez megközelítette a 10.500-as létszámot, vagyis az új felajánlók 80%-a az EMIH mellett tette le a voksát. Idén a CEDEK szeretetszolgálat munkájára: ételosztásra, és állami gyermekotthonok támogatására fordítják a befolyt összeget. „Az adakozás a zsidó vallás legfontosabb micvái közé tartozik, és az EMIH meggyőződése szerint a segítség egyetemes parancsa vonatkozik mindenkire, zsidókra és nem zsidókra egyaránt.” – mondta Köves rabbi.
