Egység, 2016 (26-27. évfolyam, 84-91. szám)
2015-04-01 / 84. szám
és úgy alakult, hogy ezeknek én lettem a felelőse. 2012-ig tulajdonképpen gazdátlan volt a zsinagóga, akkor az EMIH lett a vagyonkezelő, és azóta mindig én közvetítettem a zsinagóga ügyé-KILE | KULTÚRA FRANK MARIANN • Született: 1972 • Foglalkozása: Csodarabik útja, projektvezető • Család: házas, három gyermek édesanyja NÉVJEGY ben. Így kerültem kapcsolatba Köves Slomó rabbival, akivel 2014-ben a Fesztiválzenekar mádi koncertjén ismerkedtünk meg személyesen. Hamar jött a felismerés, hogy sokat tudok segíteni, nehéz lett volna Budapestről delegálni valakit. Ráadásul beszélek héberül és angolul is. Milyen feladata lett a projektben? Megyeri András Jonatán mellett lettem projektvezető. Részt vettem az építkezés szervezésében és a kiállítás tartalmi részének kialakításában. Feladatom volt megkeresni és összefogni azt a szakmai csapatot, amely a részfeladatokat elvégzi. Szükség volt kutatóra, berendezőre, marketingesre, kivitelezőre, kiállítás-szervezőre és turisztikai szakértőre is. Amikor ez már ment, akkor ki kellett találni, hogy fogjuk az egész komplexumot üzemeltetni. Ezek szerint az ön munkája most már véget ért? Nem, gőzerővel dolgozunk tovább. Az építkezési szakasz tulajdonképpen lezárult, a kiállítás berendezve, de egy ekkora projektet nem lehet 8 hónap alatt felépíteni. Az alap kész, és folyamatos fejlesztést igényel. Emellett a két helyszín, a mádi rabbiház és az Csodarabbik útján HOL VANNAK A MÁDI ZSIDÓK? Ott vagyok, ahol a mádi zsidó – mondjuk, ha hiába dolgoztunk, nem kerültünk előrébb. De hol járnak ma a mádi zsidók? STEINER ZSÓFIA IRÁSA FOTÓ: EMIH ARCHÍV egység | 2016 ÁPRILIS 22 Mád utolsó, ottani születésű zsidó lakója 1994-ben hunyt el. Az egykori híres mádi rabbi dinasztia élő leszármazottai, Ehrenreich rabbi és családja Brooklynban él. A közösség, ami egykor a lakosság 15 százalékát tette ki, az emlékekből újra előlép. A Tokaj-Hegyalja régió egyik vallási központja volt Mád, 18. századi, párját ritkítóan szép barokk zsinagógájával és messzeföldön híres jesivájával, ami nem egy nagy rabbit adott Magyarországnak. A bortermelőkből és kereskedőkből álló zsidó közösség egészen az 1940-es évekig békében élt a keresztény lakossággal, jó szomszédi viszonyban. A világháború azonban elsöpörte a mádi zsidó közösséget is. A háború poklából alig negyvenen tértek vissza, és ők is hiába igyekeztek újjáalakítani közösségüket. 1956-ra megszűnt a mádi zsidó közösség. Gyönyörű zsinagógájuk és a rabbiház is pusztulásnak indult. Ám 2000-ben a folyamatot megállították, és megkezdődött a zsinagóga felújítása. Az épületet, amelyet Europa Nostra Díjjal is jutalmaztak, beválasztották a világ 100 legszebb zsinagógája közé. A zsinagóga vagyonkezelője 2012-ben az Egységes Magyarországi Izraelit Hitközség lett. Innentől kezdődik a mádi zsidóság emlékezetének új fejezete: az észak-magyarországi zarándokút projekt második fázisaként, a Csodarabbik útja néven indult új projekt központjává vált Mád. A rabbiház megújításáról, a környék zsidóságáról és a Csodarabbik útjáról a program egyik vezetőjét, az „új mádi zsidót”, Frank Mariann t kérdeztük. Hogy került kapcsolatba Máddal és a Csodarabbik útja projekttel? Budapesti vagyok, a párom mádi származású, és mindig szeretett volna visszamenni. Így öt évvel ezelőtt úgy döntöttünk, családilag odaköltözünk. Azelőtt is kulturális rendezvényszervezéssel foglalkoztam, így kezdetektől részt vettem a mádi rendezvények szervezésében. Több kulturális program volt a zsinagógában,
