Egység, 2016 (26-27. évfolyam, 84-91. szám)

2015-10-01 / 89. szám

2016 OKTÓBER | egység 23 Jacobson rabbi említi többek kö­zött David Sifrin (meghalt 1943) ese ­tét, aki a század elején Lubavicsba lá­togatott a Rebbéhez, és azt mondta: „Rebbe, elutazom Amerikába. Nem azért jöttem , hogy megkérdezzem a Rebbétől, utazzak-e, már megvan a jegyem. Csak nem szeretnék olyan lenni, mint az a diák, aki elszökik az iskolából, és nem mondja meg a ta­nárának, hova megy ...” 13 REFORM-KONZERVATÍV-ORTODOX: A ZSIDÓ IRÁNYZATOK FEJLÕDÉSE AZ USÁ-BAN Amikor a reformmozgalom szele megérkezett Amerikába a 19. szá­zad derekán, jó táptalajra lelt a val­lástól eltávolodott zsidók között. Az egyik első reform rabbi Isaac Ma ­yer Wise (1819–1900) 1846-ban ér ­kezett Csehországból az USÁ-ba. Albany-ban lett rabbi, ahol rögtön elkezdte bevezetni reform szokáso­kat14 . Negyed századdal Weiss megér­kezése után a reformmozgalom tel­jesen meghódította az Egyesült Ál­lamok zsidóságát – és nem mellesleg a továbbiakban nem nemzetként ha­tározzuk meg, hanem vallási cso­portként, így nem fo gadjuk el sem a Palesztinába való visszatérést..., sem bármilyen, a zsidó állam hely­reállítását szolgáló törvény meg­újítását”15 . Ez a határozat alapozta meg későbbi erős anticionista hoz­záállásukat is. [Ezeket a tételeket csak évtizedekkel később kezdte el megváltoztatni a reformmozgalom, felismerve azok hibás vol tát. A fo­lyamat már az 1937-es plat formon megkezdődött, de csak az 1999-es újabb „Pittsburgh platform” korri­gálta azokat mélyebben16 .] Éppen a Pittsburgh platformnak köszönhetően szerveződött meg a kon zervatív zsidóság azokból, akik ra gaszkodtak a hagyományosabb val­lási élethez. 1886-ban alapították meg rabbiképzőjükként a The Jewish Theo lo­gical Seminary-t New Yorkban, ami ver ­senyre kelt az ohioi Cincinattiban működő reform Hebrew Union College -al. A konzervatív rabbiképző egyik ala­pí tója, és legmeghatározóbb tanára volt dr. Kohut Sándor (1842–1894) Szé ­kesfehérvár és Pécs neológ rabbija 17. 1902-ben lett az intézmény vezetője Solomon Schechter (1847–1915) 18 moldá ­viai származású cambridge-i profesz ­szor, aki a konzervatív zsidóság meg­határozó alakja volt. Közben kisebb létszámban szer­veződött az ortodox zsidóság is, azokból a rabbikból és követőik­ből, akik továbbra is ragaszkodtak az „óhazában” megszokott vallá­si színvonalhoz. Megszervezték a harmadik rabbiképzőt, ami Rabbi Isaac Elchanan Theological Seminary né ­ven nyitotta meg kapuit 1897-ben. Ebből nőtt ki a híres manhattani Yeshiva University, ahonnan a mai modern ortodoxia rabbijainak leg­nagyobb része kikerül. 1917-ben jött létre a Yeshiva Torah Vodaas , ami a kelet-európai jesivák mintájára működött. Hosszú éveken keresz­tül volt ennek vezetője Mendlowitz Shraga Feivel (1886–1948) Magyaror ­szágról érkezett haszid rabbi, a fent említett huszti rabbi tanítványa, aki 1913-ban érkezett az USÁ-ba. A II. világháború után nagy szám­ban érkeztek Kelet-Európából orto­dox zsidók az Egyesült Államokba, ami megerősítette és tömegmozga­lommá tette az ortodox mozgalmat. KITILTÁS ÉS TELJES SZAKÍTÁS A KONZERVATÍV MOZGALOMMAL A II. világháborúig a gyakorlatban nem volt nagyon feltűnő az ortodox TÖRTÉNELEM | JIDDISKÁJT Joszéf Jichák Schneerson rabbi érkezése az USÁ-ba, 1940 Az amerikai zsidóságot felmérő sta­tisztikák szerint jelenleg a reform és a konzervatív mozgalom rendelkezik a legnagyobb taglétszámmal, azonban mindkét irányzat gyorsuló ütemben veszít támogatottságából. Egyedül az ortodox közösség létszáma mutat jelentős növekedést, ahol erős a hit­elvekhez való ragaszkodás, magas a gyermeklétszám és szinte ismeretlen fogalom a vegyes házasság. KI NYER MA? 69 81 98 87 62 55 30 98 69 13 52 9 96 43 4 házasságban élők aránya (%) azon szülők részaránya, akik zsidó nappali iskolába, vagy jesivába járatják gyermeküket (%) a zsidóságukra büszkék részaránya (%) azok részaránya, akik számára nagyon fontos a zsidóságuk (%) vallási szertartásokon legalább heti rendszerességgel részt vevők aránya (%) ortodox zsidók konzervatív zsidók reform zsidók Az amerikai zsidó irányzatok néhány jellemzője (százalékban, az adatok forrása: Pew Research Center) annak mintegy 200 működő zsi­nagógáját. A mozgalom hitelveit a „Pittsburgh platform”-on fektették le 1885 novemberében. Itt deklarál­ták, hogy a Tórai micvák nagy része őket nem kötelezi. Nem fogadták el a zsidóság nemzet voltát: „Magunkat A St Louis-i zsidóság egyik vezetője és nagyvonalú támogatója volt Nathan Harris (jobbra), aki látványos fogadású ünnepséget rendezett, amikor Joszéf Jichák Schneerson rabbi (középen) 10 napos látogatásra érkezett a városba 1930-ban MISSOURI HISTORICAL SOCIETY LUBAVITCH ARCHIVES

Next

/
Thumbnails
Contents