Egység, 2016 (26-27. évfolyam, 84-91. szám)

2015-10-01 / 89. szám

egység | 2016 OKTÓBER 24 JIDDISKÁJT | TÖRTÉNELEM és a konzervatív mozgalom közötti valódi különbség, leginkább abban tértek el, hogy a konzervatív zsidó irányzat elnézőbb volt hívei vallási elhajlásaival szemben. Azonban a ’40-es évektől a konzervatív rabbik aktívabb törvénykezésbe kezdtek, és hivatalosan is elkezdték módo­sítani a háláchát, megengedve ez­zel olyan dolgokat, amik felett ko­rábban csak szemet hunytak. Ezzel elkezdték kialakítani és törvénybe foglalni a konzervatív zsidóság, a reformtól és az ortodoxiától is elté­rő teológiáját. Az ortodox rabbik felháborodva fi gyelték ezt a folyamatot és 1956-ban19 a tizenegy leghíresebb ortodox rab bi, köztük Mose Feinstein (1895– 1986), Áron Kotler (1892–1962), Jáá ­kov Kamenetsky (1891–1986), valamint a lubavicsi rebbe (1902–1994) hivata ­losan elhatárolódtak a konzerva­tív mozgalom ideologiájától. Tilos volt olyan rabbinikus vagy hitköz­ségi szervezet tagjának lenni, ahol a konzervatív mozgalmat legitim tag­ként ismerték el20 . Ennek folytatá ­saként Feinstein rabbi az Igrot Mosé responsum könyvében21 már nem is ­merte el a konzervatív rabbinátusi válás érvényességét, ahogy a refor­mét sem. Azokban az ese tekben, amikor valamiért nem lehetett gett el elválni a férjtől, a házasságot érvény­telennek nyilvánította. JAVULÓ KÖRÜLMÉNYEK OTT – VÁLTOZÓ VÉLEMÉNYEK ITT A ’30-as években két nagy válto­zást történt Amerikában, ami meg­könnyítette a zsidók életét: a nagy gazdasági válság után megalakuló szakszervezetek nyomán több joga lett a munkavállalóknak, ennek ha­tására pedig elterjedt az ötnapos munkahét, ami lehetővé tette, hogy a sábesz megszegése nélkül tudják eltartani a zsidók családjukat. Tu­lajdonképpen ezt tekinthetjük az amerikai ortodox zsidó élet egyik nagy fordulópontjának. – már sürgette a kiutazást és 1941 márciusában bekövetkezett halálá­ig ő maga segített ehhez papírokat szerezni 23. „AMERIKA IZ NIST Á NDERS” A hatodik lubavicsi rebbe, Joszéf Jichák Schneersohn rabbi (1880– 1950) 1929. szeptembertől 1930. jú­liusig majdnem egy évet töltött az USA-ban, hogy segítsen feléleszte­ni a nagyszámú orosz zsidó közös­ségben a hagyományok iránti elkö­teleződést24 . Végül nem telepedett Ros Hásánái képeslap a 20. század elejéről HEBREW PUBLISHING COMPANY AZ AMERIKAI ZSIDÓ NÉPESSÉG JÖVÕJE IRÁNYZATONKÉNT haszid és jesiva ortodoxok centrista ortodoxok konzervatívokreform zsidók szekuláris zsidók 6% 6%32%46%49% 6,72 3,39 1,74 1,36 1,29 1. generáció 100 100 100 100 100 2. generáció 324 163 66 46 41 3. generáció 1050 266 44 21 17 4. generáció 3401 434 29 10 7 Az amerikai zsidó népesség növekedési rátája, irányzatok szerint Vegyesházasságok aránya Az egy nőre eső gyermekek átlagos száma Zsidó népesség lélekszáma (az első generáció = 100) Ezzel párhuzamosan, az európai rabbik a történelmi események ha­tására kénytelenek voltak felülbírál­ni nézeteiket. A lubavicsi rebbének megválto­zott a véleménye már az I. világhá­ború és az orosz komunista forrada­lom után: engedélyt adott azoknak, akik menekülni akartak, hogy Ame­rikába utazzanak – köztük a fent említett Jacobson rabbinak is 22. A II. világháború kezdetén, ami­kor Németország lerohanta Len­gyelországot, a fent említett pápai rabbi, még ellenezte a kivándorlást az USÁ-ba, de később, amikor „a córesz még nagyobb lett” – utalva ez­zel feltehetőleg a 2. zsidótörvényre Az amerikai zsidóságot felmérő statisztikák szerint jelenleg a reform és a konzervatív mozgalom rendelkezik a legnagyobb taglétszámmal, azon­ban mindkét irányzat gyorsuló ütemben veszít támogatottságából. Egye­dül az ortodox közösség létszáma mutat jelentős növekedést, ahol erős a hitelvekhez való ragaszkodás, magas a gyermeklétszám és szinte isme­retlen fogalom a vegyes házasság. „Volt idő, amikor minden zsidó biztos­ra vehette, hogy lesznek majd zsidó unokái, akikkel együtt töltheti el a széder estét, vagy a sábátot. Az adatok azonban azt jelzik, ez az elvárás már nem annyira megalapozott. Sőt, a kutatásaink szerint rövid időn be­lül az amerikai zsidó közösség visszafordíthatatlanul átalakul.” (Pew Rese ­arch Center, Antony Gordon and Richard Horowitz kutatása nyomán)

Next

/
Thumbnails
Contents