Egység, 2016 (26-27. évfolyam, 84-91. szám)

2015-10-01 / 89. szám

HASZIDIZMUS | HOHMECOLÓ 2016 OKTÓBER | egység 9 Államokban az Oktatás és a (tudás) Meg osztásának Napja (Education and Sharing Day). Az ünnepnapot Jimmy Carter elnök vezette be a kong­resszus határozata alapján 1978. április 18-án, a Rebbe oktatási tevékenységé­nek elismeréseképpen, és azóta is min­den évben megünneplik – különleges módon a zsidó naptár szerint. Niszán hónap 11-ét az amerikai elnö­kök kezdettől fogva beszédekkel tisztel­ték meg, melyekben elismerték a Rebbe rendkívüli szerepét a zsidóknak és nem­zsidóknak egyaránt nyújtott erkölcsi út­mutatásban. A Rebbe válaszában soha nem mulasztotta el hangsúlyozni az Egyesült Államok és azon belül az ame­rikai elnökök rendkívüli befolyását a vi­lágban. Az első oktatási és osztozási napon a Rebbe így fogalmazott: „az oktatásnak általában nem szabad a tudás megszer­zésére és a karrierre való készülődésre – a közbeszédben „jobb életre” – korláto­zódnia”. A ’jobb élet’ vonatkozásában nemcsak az egyént, hanem a társadalom egészét is figyelembe kell vennünk. En­nek megfelelően az oktatási rendszer­nek több figyelmet kell szentelnie a jel­lemépítésre, kihangsúlyozva az erkölcsi és etikai értékeket. Sőt, mi több, a leg­több figyelmet ennek kell szentelnie.” Négy évvel az Oktatás és (tudás) Megosztásának Napja bevezetését kö­vetően, 1982-ben, a Rebbe 80. születés­napja tiszteletére a kongresszus még egy napot szentelt a Rebbe munkásságához kapcsolódva az oktatásnak, és április 4-ét a Reflexió Nemzeti Napjává emel­te. A nap célja, hogy „az amerikaiak el­gondolkozzanak ősi etikai elveken és erkölcsi értékeken, melyek népünk jelle­mének alapjait jelentik”. REGENT’S PRAYER Érdekes a Rebbe állásfoglalása a Re­gent’s Prayernek nevezett ame ri kai eset­tel kapcsolatban. 1959-ben óriási vitát kavart az a tény, hogy az amerikai is­kolákban egysoros imában mondanak köszönetet reggelente Istennek: „Min­denható Isten, elismerjük mindenkori függőségünket Tőled, és könyörgünk ál­dásodért önmagunkra, szüleinkre, taná­rainkra és hazánkra. Ámen”. Bár egyes zsidó csoportok felháborodásukat fejez­ték ki a szöveg és az imádkozás ténye tott elsődleges fontosságot, befolyását leginkább ebben a témakörben kama­toztatta. A politikai döntéshozóknak gyakran adott tanácsot, útmutatást, el­sősorban az oktatásra vonatkozó dönt­vények kapcsán. Ezt emelte ki Gerald Ford elnök is a Rebbe hivatalos vezetővé válásának 25. évfordulóján írt levelében: „Az Ön oktatá­sért tett erőfeszítései és számtalan, huma­nitárius kezdeményezése nagy haszonnal jártak, és megerősítették társadalmunkat.” Ronald Reagan elnök is mélyen tisz­telte a Rebbét és tanításait. Nem egy­szer fejezte ki külön tiszteletét, mert a Rebbe harcolt azért, hogy minél több nem-zsidót ismertessen meg Noách (Noé) fiainak hét törvényével. Rea gan elnök a Rebbe egyéb indítványait is megértéssel és tenniakarással fo gadta, gyakran találkozott, vagy beszélt vele, igen közeli kapcsolatban áll tak. Ami­kor Chájá Muská rebecen el hunyt, az elnök, a maga és felesége ne vében, le­vélben fejezte ki együttérzését. 1978-ban, miután a Rebbe közzétet­te felhívását, melyben az oktatás szerepé­nek hangsúlyozásáról írt, Jimmy Carter elnök levélben méltatta a Rebbe szere­pét az oktatás előtérbe helyezésében. A Rebbe így válaszolt neki: „Saját, szemé­lyes érdekeltségem az oktatásban, meg­duplázva az Ön kiemelt pozíciójával nagymértékben előmozdítja az oktatás életbevágó fontosságának ügyét”. Lezárásként Reagen elnök szavait idézzük: „Az emberek számára, legyenek bár­milyen vallásúak is, fénylő példaként szolgál az oktatás szerepét illetően a lubavicsi mozgalom, élén Menáchem Schneerson rabbival, az egész világon ismert szellemi vezetővel. A lubavicsi Rebbe munkássága emlékeztetőként szolgál a számunkra, hogy a tudás érték­telen cél csupán, ha nem kíséri az erköl­csi és spirituális bölcsesség és megértés. Noé fiaianak hét törvényét eleven példa­ként képviseli, és ezek azok az előírások, melyek erkölcsi útmutatóként szolgál­nak mindannyiunk számára, vallásos hi­tünktől függetlenül.” Nem sokkal 1992-ben bekövetke­zett halála után Kongresszusi Aranyérem mel tüntették ki „az oktatásban, erkölcsiség­ben és jótékonyságban elért kimagasló és tartós eredményeiért. miatt, a Rebbe kifejezetten támogatta, mondván, hogy Isten dicsőítése jót tesz a léleknek. Úgy vélte: „az oktatás fon­tos feladata felhívni a figyelmet a jó és a rossz erkölcsi fogalmára és a Teremtő létére, akitől nem csak tartani lehet, ha­nem akit szeretni is kell.” „Amerika széltében-hosszában gyer­mekek százezreivel van megáldva, fiúk­kal és lányokkal, zsidókkal és nem-zsi­dókkal, akik fiatal hangjukon naponta fordulnak imával Istenhez, elismerve, hogy Ő a világegyetem ura, áldást kér­ve országukra, és mindenkire, aki kedves a számukra, kifejezve az Ő jóságába ve­tett bizalmukat. Hogyan tilthatnánk hát meg, hogy imádkozzanak, milyen hatása lenne egy ilyen tiltásnak egy országban, ahol a vallás szabad gyakorlása egyike a leginkább nagyra tartott értékeknek”? OKTATÁS MINDENEK FELETT Az eddigiekből is látható, hogy a Reb­be az oktatást minden egyéb cél és ér­ték fölé helyezte. Abraham Shemtov rabbi volt „a Rebbe washingtoni embe­re”, aki a Rebbe képviselőjeként számos magasrangú tisztségviselővel találkozott, és részt vett olyan, nagy jelentőségű ese­ményeken, mint egy chanukai gyertya­gyújtás Jimmy Carter elnök jelenlétében az iráni túszválság idején, vagy a George W. Bush-sal tartott megbeszélés közvet­lenül a szeptember 11-i események után. Shemtov rabbi többször beszélt ar­ról, milyen hatással bírt a Rebbe a vi­lág egyik szuperhatalma politikájának tekintetében. Kiemelte azonban azt is, hogy a Rebbe az oktatásnak tulajdoní-A Rebbe köszönőlevele az elnök születésnapi gratulációjára

Next

/
Thumbnails
Contents