Egység, 2016 (26-27. évfolyam, 84-91. szám)
2015-07-01 / 86. szám
egység | 2016 JÚNIUS-JÚLIUS 30 MISPÓHE | KONYHA PASTRAMI, BAGEL, RUGELACH – utazás a zsidó streed food világában A street food napjaink egyik legdivatosabb gasztronómiai irányzata. Olyan készételt jelent, melyet az utcán, vagy piacon árulnak azonnali fogyasztásra. A világ különböző helyein élő zsidók konyhájában bőségesen találhatunk olyan étel eket, melyek viszonylag olcsón és gyorsan elkészíthetőek, és leülés nélkül, menet közben fogyaszthatóak. DÉNES ANNA ÍRÁSA ÓHAZAI ÍZEK AZ ÚJVILÁGBAN Az 1880-as és az 1920-as évek között a kelet-európai zsidóság mintegy egyharmada kerekedett fel, és keresett új hazát magának. Túlnyomó többségük Amerikába vándorolt. Érkezésük teljesen átformálta az amerikai zsidóság arculatát, kultúráját, és ezen belül étkezési szokásait is. A körülmények adta életmódjuk is hozzájárult étkezési szokásaik alakulásához. Kicsi, túlzsúfolt, nyáron szinte elviselhetetlenül forró lakásokban laktak, ahova sokan leginkább aludni jártak haza. Ahhoz, hogy fenn tudják tartani magukat, a nőknek, sőt, a nagyobb gyerekeknek is dolgozniuk kellett, illetve gyakran előfordult az is, hogy csak a férfiak vándoroltak az Újvilágba, az asszonyok csak később érkeztek, amikor az összegyűlt pénzből újabb hajójegyeket tudtak vásárolni. Szűkös keresetük meghatározta, hogy miféle ételeket fogyasztottak. És az eredmény? Olyan ételeket örököltünk tőlük, melyek a street food napjainkban tartó reneszánszában kiemelkedő szerepet játszanak. Ilyen a pastrami, a bagel, a knis és a lox. Képzeljük magunkat a századelő New Yorkjának egy zsúfolt utcájára. A magas házak földszintjén különböző boltok, köztük étkezdék kínálatából válogathatunk. Zsidó árusok kézikocsikról kínálják az árujukat, a hangzavarban a jiddis keveredik a lengyellel, a magyarral és az orosszal. A pastramit román és orosz zsidó bevándorlók honosították meg New Yorkban a XIX. század második felében. Eredetileg libamellből készült, Amerikában azonban ára miatt a marhahúst részesítették előnyben. A húst alaposan befűszerezték, megfüstölték, majd meggőzölték. Így biztosították, hogy sokáig ehető maradjon. A pastramis szendvicsek a legenda szerint olyan sikeresek voltak az amerikai fő-BAGEL 1 kocka élesztő; 1⁄2 pohár víz; 1 kk. só; 4 tojás; 2 ek. cukor; 1⁄2 pohár olaj; 6 pohár liszt A élesztőt felfuttatjuk a vízben. A többi hozzávalót tálba tesszük, az élesztőt is hozzáadjuk, és rugalmas tésztát készítünk. Szükség esetén apránként adjunk még hozzá vizet. Meleg helyen duplájára kelesztjük, lenyomkodjuk, és még egyszer kelesztjük. Ha megkelt, a tésztát maroknyi gombócokra osztjuk, a gombócokból hurkákat, majd végeiket összeragasztva köröket formálunk. Egy széles és mély lábosban sós vizet forralunk, egyszerre 3-4 bagelt dobunk bele, és 3 percig forraljuk. A bageleket ezután sütőpapírral sütőlemezre sorakoztatjuk, szezámmaggal, vagy mákkal megszórjuk, és 180 fokra előmelegített sütőben 15-18 perc alatt készre sütjük. Figyelem! Mivel a tésztában kevesebb a víz, mint az összes többi folyékony összetevő összesen, ezért erre a péksüteményre „mezonot ” áldást kell mondani. Ha azonban annyit ettünk belőle, hogy jóllaktunk vele, akkor étkezés után el kell mondani a teljes asztali áldást (birkát hámázon ). Kóser üzlet New Yorkban FORRÁS: WHATITMEANSTOBEAMERICAB.ORG; CARL LENDER, STU_SPIVACK
