Egység, 2015 (81-83. szám)
2015-09-01 / 82. szám
Megtért hírességek - híres megtértek Minden zsidó lelkének legmélyén ott lapul az Istentől származó, legbelső zsidó én, amelynek elég lehet egy apró szikra ahhoz, hogy lángra lobbanjon. Összeállításunkban két korból, a Talmud időszakából, illetve a jelenből mutatunk be néhány híres megtérőt. egy sérülése miatt fordult fokozatosan a vallásosság felé. Ennek a folyamatnak elsősorban a zene volt a mozgatórugója, a vallásos zsidó zenei életből is elsősorban a lubavicsi haszid Avraham Fried zenéje. Jellegzetes, gitárral kísért dalaiban a breszlávi haszidizmus szellemisége tükröződik. Tovia Luskin, a Givot Olám olajcég alapítója egy Tánácchal a kezében kereste az olajat az ígéret Földjén. Az oroszországi zsidó családból származó Luskin felnőttként lett a lubavicsi haszidizmus követője. Jelentős olajipari tapasztalatai segítségével, és a Rebbe áldásával felvértezve, a Tóra szövegét alapul véve, Rási magyarázatait követve Tovia Luskin találta meg Tel-Avivtól északra azt az olajmezőt, amit korábban mások is kerestek ugyanezen tórái források alapján. Talán meglepő lehet, hogy a Rebbe is szerepel a történetben. Luskin, amikor minden forrás a rendelkezésére állt, megkereste őt, és miután a Rebbe minden elküldött anyagot áttanulmányozott, azt mondta Luskinnak, hogy ״Jó híreket hozol majd nekem“. Luskin ezután New Yorkba utazott személyes beszélgetésre a Rebbével, aki ismét megerősítette ezt a meggyőződését. így Luskin eladta ausztráliai lakását, és Izraelbe költözött. A történet többi része pedig a Givot Olám cég sikertörténete. Végezetül ismerkedjünk meg még egy tudóssal. Herman Jirmijáhu Branover lettországi ateista zsidó szülők gyermekeként látta meg a napvilágot Rigában. Fizikusi karrierjével párhuzamosan haladt előre a vallásos élethez való egyre erőteljesebb kapcsolata, melynek az lett az eredménye, hogy nemcsak hűséges lubavicsi haszid lett belőle, de alijázott is Izraelbe. A fizikus társadalom a magnetohidrodinamika (MHD) terén végzett úttörő munkáját ismeri elsősorban, a zsidó világban pedig oktatóként és népszerű előadóként ismert. Ch. D. 13 sohasem, úgy nem fogják elfogadni Eliézer megtérést sem. A férfi ettől anynyira megrémült, hogy a hegyek közé futott, kérte a hegyeket, a földet és az eget, a Napot és a Holdat, a csillagokat és a csillagjegyeket, hogy lépjenek közbe az érdekében, de azok mind azt felelték neki, hogy ők a saját érdekükben kell, hogy eljárjanak, nem tudnak neki segíteni. Ezután a lábai közé hajtotta a fejét, mivel rájött, hogy a dolgot egyedűl magának kell megoldania. Őszinte megtérésében addig sírt, ameddig a lelke el nem távozott a testéből. Ekkor egy Égi Hang ezt mondta: ״Eliézer ben Dordia rabbinak része van az eljövendő világban.“ Erre mondta Jehuda Hánászi rabbi, hogy ״Egyesek sok év munkájával nyernek örök életet, mások pedig egy óra alatt.“ Modem megtörök Ismerkedjünk most meg néhány újkori megtérttel. A zsidókat a vallásos életmódhoz visszavezető kiruv (közelhozás)mozgalomnak, valamint a hatalmas információáradatnak köszönhetően napjainkból rengeteg példát tudnánk idézni. A megtértek között ugyanúgy akadnak hétköznapi emberek, mint hírességek. Joszef Kárduner A művészeti életből említhetjük a breszlávi chászid Joszef Kárdunert (eredeti nevén Gilád Kárdunisz), akinek érdemes meghallgatni leghíresebb dalát, a Sir lámáálotot (121. zsoltár). A korábban aktívan sportoló és a hadseregben is komoly szolgálatot teljesítő Kárduner Megtért ókori férfiak Közülük talán Simon ben Lákis rabbi (más néven Rés Lákis) a leghíresebb. Rés Lákis egyes magyarázatok szerint hírhedt bűnöző volt, mások szerint anyagi okok miatt állt gladiátornak. Hatalmas testi erejét több helyen is említi a Talmud. Egy napon a Jordán folyóban meglátta a korának legszebb férfiaként számon tartott Jochánán rabbit. Szépsége miatt nőnek vélte, és beugrott mellé a vízbe. Jochánán rabbi azonban így szólt: ״Ezt az erőt a Tóra tanulmányozására kellene fordítani”. Ezután alkut kötöttek: Jochánán neki adja feleségül a még nála is gyönyörűbb lánytestvérét, ő pedig felhagy a banditaéletmóddal, és Tórát fog tanulni. így is történt, és Simon ben Lákis korának egyik legnagyobb rabbijává és Talmudtudósává lett. Egy másik történet a második Széntély korának legvégén, illetve a Szentély pusztulását közvetlenül követő időszakban élt Eliézer ben Horkenosz rabbiról szól. Földműves-családban nőtt fel. A tanulatlan, írástudatlan fiatalemberben hirtelen feléledt a tóratanulás iránti vágy, és apja kifejezett tilalma ellenére felment Jeruzsálembe, hogy ott Jochánán ben Zákáj rabbi tanházában tanuljon. A Talmud szerint Eliézer hatalmas szórgalommal tanult, így tudásában hamarosan beérte kortársait, majd túl is tett rajtuk. Kezdetben sokat nélkülözött, olyannyira, hogy néha napokon át csak földet evett. Apja kezdetben ki akarta tagadni az örökségből, amikor azonban meghallotta, hogy milyen magasságokba emelkedett a fia a Tóra tanulmányozásában, megbocsátott neki. Bár szigora és a többségi véleménnyel való szembenállása miatt idős korára kitagadták a közösségből, végű mégis visszafogadták, és tanítványai körében halt meg. Jelentőségét mutatja, hogy ő a Talmudban az egyik legtöbbet idézett rabbi. Egy másik szomorú talmudi megtérés-történet Eliézer ben Dordiáról szól, aki igen szívesen látogatott ledér hölgyeket (Talmud, Avodá Zárá traktátus). Egyszer hallott egy prostituáltról, aki gyönyörű volt, de igen sok pénzt kért a szolgálataiért. Eliézer ben Dordia hajlandó volt megadni az összeget. A nő azt jövendölte neki, hogy ahogyan a kieresztett levegő nem tér vissza hozzá
