Egység, 2015 (81-83. szám)
2015-09-01 / 82. szám
Egység gyerek. Például vallásos családokban kizárt dolog, hogy a szülőket vagy nagyszülőket névvel említsék, nincs Ági mama vagy Mózes papa, annyira, hogy sokszor a kisgyerekek nem is tudják mi a szüleik, nagyszüleik valódi neve... Ennek alapja a szülők iránti tisztelet (Sulchán áruch, Jore déá 240:2., 24.). A másik ilyen, hogy mocé sábeszkor (a szombat kimenetele után) hiába ér véget a szombat, nem öltözünk át hétköznapi ruhába, hanem megtartjuk a sábáti hangulatot azzal, hogy ünnepi ruhát viselünk (lásd Chikré minhágim 2. kötet 72. fejezet).- Mit nem kell megtagadni a tsuuá miatt? Milyen az élet a megtérés után? Mivel foglalkozhat egy báál tsuva, aki teszem azt mérnök volt eddig?- Nem minden vallásos zsidó lesz rabbi vagy rebbecen, a többségnek valamilyen polgári foglalkozása van, lehet mérnök, fodrász vagy villamos vezető is. Ott, ahol nagy zsidó közösség él, nem ritka látvány a kipás orvos, vagy a befedett fejű ügyvédnő. Az embemek nem kell megtagadnia magát a megtérésével, a tehetségét, tudását fel kell használnia. A lubavicsi Rebbe mindig ellenezte, hogy egyetemisták félbehagyják tanulmányaikat a jesiva kedvéért, inkább azt szorgalmazta, hogy az egyetemmel párhuzamosan tanulják a zsidóságot is. Ha már úgy alakult, hogy elkezdte világi tanulmányait, fejezze be azt először és utána járjon jesivába. Hasonlóképpen a nemzeti identitását sem kell megtagadnia valakinek azért, mert vallásos lett. A magyarság és a zsidóság nem zárják ki egymást. Az, hogy az ember megerősítette magában a zsidó identitását, foglalkozik a zsidó vallással és kultúrával, nem jelenti azt, hogy nem fér el mellette szülőhelyének kultúrája és szeretete. Steiner Zsófia A tsuvá soha sem ér véget — Hol ér véget a báál tsuvá fejlődése?- Ahogy a magyar mondás tartja, jó pap holtig tanul, a folyamat nem ér véget, a zsidóságban mindig lehet tovább fejlődni. Ez a vallásos családba született zsidókra ugyanúgy vonatkozik, mint a báál tsuvákra. Ha véget nem is ér, persze megváltozik a ״minősége”. Úgy fogalmaznám meg, hogy a fordulópontot az jelenti, ha a vallásos élet természetévé válik, például ha hiányérzete támad, mert nem imádkozott reggel tfilinben, ha véletlenül sem veszi fel a telefont sábeszkor, ha magától értetődő része az útipoggyászának a tfilin és nem felejt el kóser ételt rendelni a repülőútra. Idővel az ember ráhangolódik a zsinagóga szellemiségére is, és az ima a szöveg elmondásából egy folytatólagos beszélgetéssé válik, amellyel személyesen Istenhez szól. A Tóratanulás például kezdetekben főleg az ismeretek, a hiányzó tudás megszerezéséért zajlik, ám ha már valóban vallásossá vált valaki, felismeri, hogy az valójában önmagában is micva, és fontos elmélyülni az isteni bölcsességben, átvenni azt a fajta gondolkodásmódot. A különbség az, hogy ha a tudás megszerzéséért tanul valaki, akkor a tanulás talán véget ér, ha már úgy érzi, mindent tud a témáról. A Tóra azonban nem egy véges tudás, tanulmányozása az isteni bölcsesség megismerésére irányuló, véget nem érő folyamat. — Ezek szerint eltűnhet a különbség a született vallásosok és a visszatérők között? Hogy az angol szlenget idézzük, meg lehet valakiről mondani, hogy FFB (frum from birth, születésétől vallásos) vagy BT (báál tsuva, visszatérő)?- Finom különbségek talán maradnak, mondjuk az íratlan szabályok ismeretében. Olyan apróságokra gondolok, amit otthonról hoz magával a vagy a micvák gyakorlásától válik valaki hívővé?- Hit nélkül nem igazán létezik a micvák gyakorlása, ahogy a Talmud (Bráchot 13a.) mondja, hogy előbb kell hogy legyen a Parancsoló aztán pedig a parancsolatai, de az a jó hírém, hogy a zsidóság szerint minden egyes emberben, a lelke mélyén ott van az erős hit Istenben, amit csak felszínre kell hozni. Az Álter Rebbe a Tánjában (19. fejezet) hosszasan értekezik a kérdésről, és erre - napjainkra lefordítva és mai példával élve - azt hozza bizonyítékul, hogy egy zuhanó repülőn nincsenek ateisták... Vagyis sokszor külső esemény váltja ki azt, hogy hirtelen felfedezi magában az ember az istenhitet. Annak a zsidónak, aki közeledik a valláshoz, nem kell a hitet újdonságként megszereznie, csupán tudatosítania kell azt, ami a tudatalattijában rejtőzik. A Tóra szerint az ősatyák, akik elsőként ismerték fel és hirdették az egyistenhitet, kutakat ástak (1 Mózes 21:2529:10 ״26:15-25 ״ .): szükségük volt vízre az élethez, és ahelyett, hogy vizet szállítottak volna külső forrásból, eltávolították azt, ami a friss víz útjában állt. A Kabbala úgy tartja, hogy ez a bennük rejlő istenhit felszínrehozását szimbolizálja és ugyanígy kell ״leásni” magunkban, a hit útjából eltávolítva a rárakódott rétegeket, hogy felszínre törhessen. [Lásd Likuté szichot 1. kötet 29. oldal.] A micvák gyakorlása segíti ezt az ״ásást”, rajtuk keresztül könnyebben tudatosítja a hitet magában az embér, ahogy a tettek más esetben is elősegítik, hogy egy-egy jellemvonás megerősödjön és a személyiség szervés részéve váljon. Például, ha valaki gyakran jótékonykodik és segít másokon, előbb-utóbb jószívű, gondoskodó emberré válik (Széfer háchinuch 16. micva). A hit tehát alapja a cselekedetnek, és a cselekedetek erősítik a hitet. Ros Hásánái ünnepi vacsorák Pesten és Óbudán is sok szeretettel várjuk azokat, akik velünk költenék el az ünnepeket! Fiatalok vacsorája Az ünnep második estéje a fiataloké (30 éves korig) a Vasváriban! Ha zsidó fiatal vagy, s lenne kedved az év második estéjét fantasztikus hangulat és ízek mellett tölteni, akkor ez a te programod. Szeptember 14-én 18.30-kor várunk téged meglepetés programmal a Vasváriban a helyed. Az ünnep és az ételek misztikájában Faith Áser segít majd elmélyülni. Újévi kidus és ünnepi vacsora Óbudán Szeptember 13. és 14. 18.30. Családias hangulatú ünnepi vacsora a kidus után. Ár: 5000 forint/fő/est Ros hásánái vacsora a város szívében Mindenkit szeretettel várnak a Vasvári Pál utcai zsinagógában a szeptember 13-án, 18.30-tól tartott ima után rendezett vacsorán a Bét Menáchem Gyermekoktatási Központban. Ár: 1500 forint/fő 9
