Egység, 2015 (81-83. szám)
2015-09-01 / 82. szám
Egység Térj meg! De hogyan? Interjú Oberländer Báruch rabbival a megtérés gyakorlati kérdéseiről Elül hónap és az őszi ünnepek fő motívuma a megtérés, ám kevés szó esik arról, hogyan kell megtérni. Elég igazán megbánni vétkeinket, vagy fejünkre hamut szórva kell bűnbocsánatért könyörögnünk? Milyen utat jár be az, aki generációk tévelygése után tér vissza zsidó gyökereihez? zel együtt illik még ezt is megbocsátani (ÁH uo.) Létezik-e helyrehozhatatlan kár?-Mi történik, ha nem lehet helyrehozni a kárt?- A Talmud (Báuá kámá 94b., ÁH uo. 1. de lásd Szmá, Chosen mispát 231:33.) erre egy olyan tolvaj esetét hozza példának, aki nem tudja, hogy kitől mit lopott el. Erre az a megoldás, hogy valamit tegyen a közösségért, ami a károsultaknak is hasznára van - a Talmud javaslata szerint ״építsen fürdőt”, amit a meglopottak is használni tudnak.- Hogyan tudjuk jóvátenni az Örökkévaló elleni bűnöket a bocsánatkérésen túl? Istent is lehet kártalanítani?- Vegyük például azt az esetet, hogy elmaradt a tfilinrakás vagy a szombati gyertyagyújtás. Hiába kezd el innentől tfilint rakni, vagy gyertyát gyújtani az illető, a kimaradtakat nem tudja pótolni, hiányzik az a szentség, ami a micva által érkezett volna a világba. Ha azonban másokat inspirál arra, hogy tartsák meg ezeket a micvákat, az olyan, mintha a maga elmaradt micváit pótolná be általuk, a javára lesznek írva azok az alkalmak, amikor valaki az ő hatására tesz tfilint vagy gyújt gyertyát. [Lásd a lubavicsi rebbe, ígrot kodes 23. kötet 454. oldal.] A tempó egyéni, de az út töretlen- Változtatott-e a tsuvá folyamatán a modern kor?- Az elvek ugyanazok, a nyilvánosság előtti bocsánatkérést például ott kell megtenni, ahol a sértés megesett. Ebből a szempontból mindegy, hogy a zsinagóga közössége előtt zajlik, vagy a facebookon. Azonban a modern kor egy újfajta tsuuát hozott elő azzal, hogy sajnos generációk nőnek fel a vallástól elszakadva. Ők a báál vagy báálát tsuuák, olyan zsidók széles tömege, akik nem kaptak hagyományos nevelést, nem látták otthon a vallásgyakorlást, soha nem tanulták, nem ismerik az előírásokat, de egyszer csak felébred benember ezt hangosan kimondja, akkor felerősödik a szégyenérzet benne, ami megszilárdítja az elhatározását, hogy máskor ne kövesse el azt a bűnt. A viduj megtalálható a Jóm kipuri imában részletesen kifejtve, minden elképzelhető bűnt felsorolva (Sámuel imája 381-384. old., Az engesztelő nap imarendje 55-59. old.): az engesztelő nap folyamán estétől estéig összesen tízszer mondjuk el. Fontos szempont, hogy különbséget kell tenni az ember és az Isten ellen elkövetett bűnök között. Az emberek között megesett bűnökért nem Istennél kell kezdeni a bocsánatkérést, hanem annál az embertársunknál, aki ellen vétkeztünk (Talmud, Jomá 85b.). Ha szóban ártottunk, fájdalmat okoztunk, akkor bocsánatot kell kérni, ha nyílvánosan megszégyenítettünk valakit, akkor nyilvánosan kell megkövetni az illetőt (Áruch hásulchán, Chosen mispát 422:2.), ha pedig fizikai vagy anyagi kárt okoztunk, akkor kártalanítani kell a sértett felet. Mindezek után fordulhatunk Istenhez az ő bocsánatáért. Amikor nem csak rajtam és Istenen múlik a megtérés-Mi a teendő, ha nem bocsájt meg az az ember, aki ellen vétettünk?- A Sulchán áruch (Orách chájim 606:1. Römá) azt mondja, hogy az embernek nem szabad keményszívűnek lennie, és ha elnézést kémek tőle, akkor meg kell bocsátania, ugyanúgy, ahogy mi is elvárjuk Istentől, hogy bocsásson meg a vétkeinkért. Ha elsőre nem járunk sikerrel, akkor összesen háromszor kell megismételnünk a bocsánatkérést három ember jelenlétében, ha pedig harmadik kérésre sem engesztelődik meg a másik fél, akkor több kötelezettségünk nincs az illetővel szemben (SÁ uo.). Az egyetlen eset, amikor joga van nem megbocsátani, ha a rossz hírét keltették, hiszen biztosan lesznek olyanak, akikhez a pletyka eljutott, de annak cáfolata és a bocsánatkérés híre nem (SÁ uo.), kivéve ha a nagy nyilvánosság előtt terjesztik azt (Áruch hásulchán, Orách chájim uo. 2.). EzOberländer Báruch rabbi, a Budapesti Ortodox Rabbinátus vezetője 27. éve él Magyarországon a lubavicsi mozgalom küldöttjeként. Számtalan magyar zsidót kísért végig a teljes vallástalan- Ságtól a hithű életmódig vezető úton, és azt is jól tudja, hiába a vallásos neveltetés, mindenki vétkezik néha, amit aztán megbán. Ezúttal a megtérés gyakorlati technikájáról kérdeztük. Tett a tettért, érzés az érzésért- Mi a bűn és mi a megtérés a zsidóság szerint?- A haszidizmus szerint a véteknek két része van. A bűnös cselekedet és annak tiltott élvezete. A bűn teste maga a bűnös cselekedet, annak élvezete pedig a bűn lelke. Amikor az ember megtér, akkor mind a kettőt helyre kell állítania, először szégyenérzettel és szívfájdalommal bűnhődik a tiltott élvezetért, majd szavakkal a bűnös cselekedetért - érzés az érzésért, tett a tettért. Ha az ember nem tér meg saját elhatározásából, akkor Isten ró ki rá büntetést, ami elveszi a bűn okozta élvezetet, és ezáltal tisztul meg az embér lelke. [Lásd Derech micvotechá, Micvát viduj tsuva 1.]-Megtörtént a baj, valaki elkövetett egy bűnt. Mit kell tennie ekkor az eltévelyedett zsidónak?- A megtérés lényege Maimonidész szerint (A megtérés szabályai 2:2.), hogy a bűnös mélyen bánja meg a múlt rossz cselekedeteit és egy erős elhatározás szülessen benne a jövőre nézve, ״úgy hogy az Örökkévaló tanúskodjon róla, hogy soha többet nem fogja ezt elkövetni”. Nézzünk egy példát: egy zsidó éhes volt és nem tudott ellenállni egy nagyón jó illatú, gusztusos, de nem kóser étel csábításának. Amikor rájön, hogy hibázott, akkor tsuvát tesz, megtér, és erős elhatározás születik meg benne, hogy soha többet nem fog megenni semmilyen nem kóser ételt. Ezután következik a viduj (bűnvallomás) micvája, amikor az ember szavakba önti bűnbánatát és kimondja: ״Vétkeztem, ezt és ezt követtem el, kérlek, Istenem, bocsáss meg nekem!” (Maimonidész uo. 1:1.) Amikor az 7
