Egység, 2012 (72-74. szám)

2012-04-01 / 72. szám

Egység Akik az életüket adták A Holtzberg há­­zaspár képe be­­járta a világsaj­­tót, mikor a mumbai terror­­támadás során meggyilkolták őket. Gavriel és Rivka Holtzberg 2002-ben kő­­töttek házasságot és Indiába költöztek slichutra. Meg­­keresték a helyi zsidókat és mindenben támogatták az Indiába érkező turistákat és üzletembereket. Megalakí­­tották a helyi chabadházat; mikvét és zsinagógát mű­­ködtetek. Nap, mint nap megküzdöttek a zsidóságukért, hiszen Mumbaiban semmilyen kóser élelmiszer nem volt: a Rivka által a piacon vásárolt élő csirkét Holtzberg rabbi vágta le. Mindenki, aki ismerte őket, egyetért abban, hogy végtelenül szeretetreméltóak és lenyűgö­­zően barátságosak voltak. Minden hozzájuk fordulót egy­­forma szeretettel és odaadással fogadtak, az egész éle­­tűket a közösségük segítésére tették fel. A Mumbait ért 2008-as terrortámadás során a Chabad központ is cél­­ponttá vált, a terroristák elfoglalták az épületet és meg­­gyilkolták az ott tartózkodó Holtzberg házaspárt, négy másik zsidóval együtt. Rivka Holtzberg halálakor öt hó­­napos terhes volt. Gyermeküket, Moshét indiai dadája menekítette ki csodával határos módon az épületből: ezért a tettéért az Igazak díjával tüntették ki, melyet olyan nem zsidók kaphatnak, akik életük kockáztatásé­­val mentenek meg zsidókat. A Holtzberg házaspár mun­­kája nem szakadt meg halálukkal: életük sokak számá­­ra vált példaképpé, diákcsoportok tanulnak emlékük­­re, gyermekek és intézmények tucatja viseli nevüket, sőt rajzfilmfigurákká is váltak: róluk mintázták egy vallásos gyerekfilm két fő karakterét, a mellékszereplők között pedig megtaláljuk a másik négy meggyilkolt áldozatot is. A Mumbai chabad ház — egy másik, meg nem neve­­zett helyen - újra működik a csapás ellenére is: 2010- ben Chanoch Gechtman rabbi és felesége, Leiky vet­­ték át a mumbai-i chabad irányítását. Gechtman rabbi nem ismeretlen terepre megy, hiszen korábban ő is ré­­szese volt a mumbai-i chabad központ életének. és kihívásokkal teli. Azokban a vágyva vágyott távoli, eg­­zotikus országokban sokszor olyan helyzetekkel kell meg­­birkózniuk, amit elképzelni sem tudtak korábban. Sok he­­lyen nincs közel s távol kóser hús, így nekik maguknak kell az élő állatokat beszerezni és levágni, nincs mikve, így az asszonyoknak akár kilométerek százait kell utazni, hogy teljesíthessék a rituális megtisztulás parancsát. A fi­­zikai kihívások mellett számtalan olyan lelki megpróbál­­tatáson is felül kell emelkedniük, mint a magány, hiszen sokan szinte az egyedüli állandó zsidó lakosok állomás­­helyükön. Sokaknak okoz problémát, hogy nincs zsidó óvoda vagy iskola, ahova járhatnának a gyerekeik, sőt, annyi vallásos zsidó sincs, amennyiért működtetni lehet­­ne oktatási intézményeket. A 21. század technikája sze­­rencsére sok problémára kínál megoldást: az interneten keresztül működő Shluchim Online School egymástól több ezer kilométerre lévő diákokat egyesít, akik így az ottho­­nukból vagy a helyi chabadházból tudnak részt venni az oktatásban. Családi tanácsadó és foundraiser egy személyben A program kezdetekor, az 1950-60-as években, a Rebbe személyesen választotta ki, milyen helyszínre és kiket küld. A későbbiekben a fiatal párok maguk jelentkeztek a Reb­­bénél, hogy hova szeretnének küldöttként menni. A Rebbe elbeszélgetett a jelentkezőkkel, majd ellenőrizte a küldetés választott helyszínét, és ha megfelelt, áldását adta a slichutra. így történt a magyarországi vezető s/iách-hal és feleségé­­vei, az Oberländer házaspárral is. Esetükben a Rebbe egyet­­len kikötést tett: bizonyosodjanak meg róla, hogy van kó­­ser mikve Budapesten. Miután erre a kérdésre igenlő vá­­laszt kaptak, 1989-ben, pár hónappal az esküvőjük után, megkezdték munkájukat Magyarországon. A Rebbe halála után megalakították a lubavicsi nemzetkö­­zi nevelése központot, a Merkas Leinyanei Chinuchot. Ennek titkárához, Kotlarsky rabbihoz futnak be a jelentkezések, és ő dönt a kérdésben. Ha olyan helyre jelentkezik a pár, ahol már van chabad küldöttség, akkor szükséges az ottani vezető sliách hozzájárulása is. Előfordul olyan, hogy egy slichuton szükség van új emberre, esetleg valamilyen specifikus területen: ilyen­­kor a helyi saliách fordul a Merkas Leinyanei Chinuch-hoz, hogy segítsenek megfelelő embert találni. A központok önfenntartóak: adományokból finanszíroz­­zák működésüket. Az új helyeken, főleg az egzotikus orszá­­gokban, ahol - ha van egyáltalán - nagyon kicsi a helyi zsi­­dó közösség, igyekeznek központi támogatást nyújtani, il­­letve támogatókat szerezni a sliáchoknak. Napjainkban több, mint 4500 család van slichuton: 3300 intézményt működtetnek a világ 76 országában és az USA 50 tagállamában. Iskola az interneten Sliáchok élnek hétköznapi nagyvárosokban is, ahol nagy zsidó közösségek működnek. Bár mindennapi életük sok szempontból könnyebb, munkájuk nem kevésbé izgalmas Ugrás az idegenbe 1975-ben egy fábrengenen (chászid összejövetel) a Rebbe azt mondta: tíz küldöttet, sliáchot szeretne kül­­deni Izraelbe, azon belül is Cfátra és Jeruzsálembe. Kül­­detésük célja, hogy támogassák a háború árnyékában lévő országban a zsidókat: tanítsanak és különböző kampányokkal és programokkal minél több embernek segítsenek visszatérni a valláshoz. Több százan jelent­­keztek a feladatra, anélkül, hogy pontosan tudták vol­­na, mi a Rebbe szándéka; jesiva tanulók, fiatal házas­­párok, és többgyerekes családok is készen álltak, hogy elhagyják otthonukat és részt vegyenek a rendkí­­vüli küldetésben. Végül összesen huszonkét fér­­fit, mindkét városba ti­­zenegyet választott ki a Rebbe a feladatra, olya­­nokat, akik vagy még nem terveztek megháza­­sodni legalább egy évig, vagy már több, mint egy éve házasok voltak. így összesen harminchat ember, köztük tizennégy egye­­dülálló férfi, nyolc házaspár és hat kisgyermek indult útnak. A Rebbe személyesen vállalt felelősséget a fel­­merülő igények kielégítésére és különleges figyelem­­mel fordult a kiválasztottak felé. Nechama Griesman, a Through the eyes of a woman című könyv szerzője, a kiválasztott sluchák egyike Steiner Zsófi 9 A Holtzberg házaspár

Next

/
Thumbnails
Contents