Egység, 2012 (72-74. szám)
2012-09-01 / 73. szám
״Elő kapja a virágot, a kavicsot a holtnak hantja” A magyarországi zsidó temetők sorsa Magyarországon jelenleg körülbelül 1500-2000 településen található zsidó temető vagy emlékmű. A feldűlő sírkövek, gazzal felvert temetők fájdalmas mementói az egykor itt élt közösségeknek. Sok helyen már csak egy-egy sírkő lelhető fel - a többit elhordták építkezéshez, vandál kezek törték szét vagy egyszerűen az időjárás pusztította el. Másutt azonban szépen karbantartott sírkerteket találhatunk. Mitől függ, melyik temető ítéltetik pusztulásra, és melyik maradhat fenn? A házak között meghúzódó bicskei temetőt a HJFC alapítvány hozta rendbe általában jól karbantartott sírkerteket találunk. Ilyen például a debreceni temető. Ritkább esetben valamely cég kezelésében van a terület - ezek jobbára viszonylag jól karban tartottak. Meg kell említenünk, hogy több szervezet is foglalkozik a magyarországi temetőkkel. Ezek közül kiemelkedik a Heritage Foundation For Preservation of Jewish Cemeteries (HPJC, ״A zsidó temetők megőrzéséért” örökség alapítvány), amelyik számos hazai temető rendbetételét és gondozását vállalta magára. Emellett szót kell ejteni a Magyar Zsidó Temetőkért Alá-Már látszanak a sírkövek a kisvásárhelyi temetőben pítványról, amelyik az egyik legszélesebb körű temető adatbázist hozta létre és támogatják a temetők rekonstrukcióját. Az elmúlt évtizedek során több civil szervezet is kezdeményezett temető-felújítási önkéntes akciót. Legutóbb idén nyáron a szarvasi ortodox temetőt tisztították meg a Lauder táborban nyaraló fiatalok. Végezetül egy különleges temetőt szeretnénk bemutatni, ami a pozitív hozzáállás és a tenni akarás példájaként állhat. Ismerjék meg a Kisvásárhely és Mihályfa között fekvő zsidó temetőt. Az elhagyott, gazzal felvert területet közösségi összefogással tisztították meg: a 70 fős falucska 180 ezer forintot fordított a temető rendbetételére 2008-ban. A területet körülvevő kőkerítést a Zalaegerszegi Zsidó Hitközség állíttatta - bár ez az elmúlt négy évben sajnos ismét omladozni kezdett. 2008-ban Kisvásárhely a temető rendbetéteiéért Podmaniczky-díjat kapott Város- és Faluvédők Szövetségétől. A kaposvári temető megrongált sírjait önkéntesek állították helyre Sok múlik (egykori) zsidó közösségen, a temető fekvésén és terület tulajdonosán. Döntő kérdés lehet egy temető sorsával kapcsolatban, hogy volt-e túlélője a holokausztnak az adott településen. Ha volt, és vannak leszármazottai, valószínűleg lesz, aki gondozza, vagy gondoztassa a sírt, így nem merülhet a feledésbe a temető. A másik fontos tényező, hogy kik nyugszanak a sírokban. Nagy cádikok, híres, szentéletű rabbik sírjához gyakran zarándokolnak el követőik, hogy ott imádkozzanak. A szent sírokat általában ohel, a síremlék fölé emelt épület (szó szerint sátor) védi, gyakran a külföldön élő hívek finanszírozzák a kerítés és a temető rendben tartását. Legjobb példái ennek a nagykállói és a bodrogkeresztúri temetők. Meghatározó tényező a temető fekvése is. Az erdők mélyén, félreeső domboldalakon megbúvó temetők könnyebben lesznek az enyészeté, mint azok, amik a települések belterületén, esetleg központi helyen fekszenek. Ezeket a temetőket - mivel inkább szem előtt vannak — jobban karban tartják az önkormányzatok. A sors fintora, hogy ugyanezekét a nyughelyeket más veszély fenyegeti: a jó fekvésű telkék értékesebbek annál, semhogy elhagyott temetőként parlagon heverjenek ahelyett, hogy lakóháznak, sportpályának vagy pláne üzletnek, bevásárlóközpontnak adjanak helyet. Sok temető tulajdonképpen valakinek a kertjében van. Ezek általában olyan házak, amikben eredetileg zsidók éltek. Ezekben az esetekben sokszor veteményeskert található a sírok mentén. A holokauszt idején legnagyobb számban a keleti országrészeken éltek zsidók. Míg a Duna- Tisza közében és Nyugat- Magyarországon a nagyobb, centralizált közösségek voltak a jellemzőek, addig a keleti megyékben számos apró közösség élt, szinte minden faluban lakott 1-2 zsidó család. Értelemszerűen sokkal nagyobb számban találunk zsidó temetőket a Kelet-Magyarországi régióban, elsősorban a Kárpát-aljához közeli területeken. Ezekre a területekre napjainkban nagy szegénység és munkanélküliség jellemző, nem meglepő hát, ha az elhagyott sírok gondozására nem futja az önkormányzatoknak. Az, hogy kinek a feladata a temető rendben tartása attói függ, kinek a tulajdonában van a terület. A hitközségek általában helyi segítőkkel oldják meg a temetők gondozását, amiért kisebb-nagyobb térítést fizetnek. Sok esetben az önkormányzatot, vagy a helyi városszépítő egyesületet bízzák meg a feladattal. Azokon a településeken, ahol még - vagy néhány örömteli esetben már újra - működik a helyi hitközség, főleg, ha lehet temetkezni a zsidó temetőbe, ott Bakonytamásiban idén kerítették be a szépen gondozott temetőt 12 Steiner Zsófia
