Egység, 2011 (70-71. szám)
2011-09-01 / 71. szám
kb. 15 zsinagógát adtunk el - részben az államnak, részben városoknak és községeknek... Több esetben nagy harccal kellett megtörni az egyes hitközségek ellenállását. Gyöngyösön egy évig kellett viaskodnom a hitközség vezetőségével... Kiskőrösön, ahol 14 zsidó maradt, majdnem kiátkoztak, hogy kierőszakoltam Ortutay Gyula képviselő kívánságára a zsinagóga átengedését... Abaujszántón a régi zsinagógából új postahivatal lesz...” (Belügyminisztérium I1/5-C alosztály ״Szigorúan titkos” összefoglaló jelentés. Budapest, 1960. március 7.). Mindezek fényében tehát egyértelműén kijelenthető az is, hogy az ilyen módon eladott zsinagógák eladása nem volt jogszerű, és az épületek szentsége a helyén maradt. Kötelességünk hát, hogy lehetőségeink szerint megváltsuk az ilyen épületeket, vagy ha más nem legalább törekedjünk a meggyalázó használat megakadályozására. tént, hiszen az ilyen beleegyezéseket nyilvánvalóan megfélemlítés előzte meg. A ״központi” hitközség vezetősége pedig egy működő helyi közösség esetében nem tekinthető a ״hét elöljárónak”, különösen az akkori magyar valóságban, ahol a központi hitközség vezetése ״fentről” lett kijelölve, és a célja enyhén szólva sem a közösség építése és erősítése volt, hanem - ahogy Toronyi Zsuzsa, Zsidó közösségek öröksége című művében írja1211 az egyik korabeli hitközségi elnökről - ״feladata ebben a helyzetben a hitközségi élet csendes felszámolása lett”. ״Két és fél év alatt 15 zsinagógát adtunk el” Mi sem jellemzi jobban ezt az abszurd helyzetet Sós Endre, ’56 utáni MIOK elnök, nemrég nyilvánosságra hozott1221 jelentésénél. A ״Sipos” ügynöknéven jelentő hitközségi elnök egy helyen a következőket írja: ״Két és fél év alatt volt tovább hol imádkozniuk: Más ortodox zsinagóga egyáltalán nem volt a környéken, míg a legközelebbi neológ zsinagóga, a Frankel Leó utcai is 2 km távolságra esik onnan. Volt-e joga a központi hitközség vezetőségének ezeket a zsinagógákat eladni? A válasz nyilvánvalóan az, hogy nem! A városi zsinagógák esetében a kérdés eleve kevésbé merül fel, hiszen, ahogy korábban elemeztük, azokat senki, vagy csak a fent említett különleges feltételek mellett adhatja el. Semmiképpen akkor, ha még működik benne aktív közösség. De bizony még a falusi zsinagógák esetében sem mondhatjuk, hogy joga lett volna a központi vezetésnek a működő közösség feje felől a zsinagógát eladni, vagy az államnak átengedni, és ezzel megtörni a helyi közösség szellemét, vagy teljesen véget vetni a helyi közösségi életnek. Még akkor sem, ha az végül a helyi közösség ״belegyezésével” tör111 Talmud, Mögilá 25b.; 121 Erről lásd Jichák Elchánán Spektor rabbi (1817-1896): Éjn Jichák responsum 3. fej.; 131 Uo. 27b.; 141 Lásd Toszáfot és RáN uo.;151 Uo.;161A talmudi korban a közösség elöljárósága (legalább) ennyi emberből állt.;171 Báuá bátrá 3b.;181 Orách chájim 153:7.;191 Römá uo.; 1101 Lásd pl. a miskolci Gottlieb Chájim Mordecháj Jáákov rabbi (18761936־): Jágél Jáákou responsum, Orách chájim 11:4.; 1111 Lehorot Nátán resposum Vili. köt. 6:16.;1121 Lásd Abrahám Djivid Wahrman rabbi (1770-1840) jegyzetei a fent idézett Sulchán áruchhoz.;1131 Mägen Áuráhám uo. 13.; 1141Műszót Benjámin responsum 33. fej. Idézi Mágen Áuráhám uo. 37.; 1151Lásd pl. Stop.hu 2010. január 22. (http://www.stop.hu/articles/ article.php?id=597389): ״Meglepő fordulat: Zsinagógában a Jobbik elnöke”.;1161 Erdő Péter esztergomi érsekkel való szóbeli egyeztetés szerint, habár a Római Katolikusoknál vannak bizonyos korlátozások az eladott templomok új funkcióját tekintve, de magát az eladást nem tiltják egyházi törvényeik. Feltételezve, hogy az a megfelelő egyházi vezető engedélyével történik.; 1171 Sévet Hálévi responsum IX. köt. 33. fej.; 1181 TáSBáC responsuma III. köt. 5. fej.; 1191 Avodá záró 52b.; 1201 ״Dr. Schöner Alfréd, az OR-ZSE rektora úgy emlékszik, hogy még az Anna Frank gimnázium felső tagozatának tanulójaként, majd rabbinövendékként a hatvanas évek közepén (valamikor 1965 és 1967 között) ő leinolt és alkalmanként prédikált a zsinagóga utolsó hívei számára. Neki mondta el az egyik utolsó látogatásakor könnyek között az utolsó hitközségi elnök, Weisz Lipót (foglalkozását tekintve autófényező), hogy a MIOK vezetősége a fejük felett eladta, átengedte az államnak az elnéptelenedett zsinagóga épületét”. Lásd Haraszti György írása, Múlt és Jövő 2010/3. 38. old.; 1211 16. old.; 1221 Gadó János közlése, Szombat 2001/3. 16-17. old. A szigeti zsidók Ment a fesztivál 10 forintért programunk. Ennek keretében bárki feltehet 10 forintért egy kérdést, akármilyen témában. A befolyt összeget jótékony célokra fordítjuk, így egyben az adakozás micvájának fontosságát is terjesztjük. Sokszór nem vallási kérdésekkel fordulnak hozzánk, a párkapcsolati problémáktól a munkavállalásig sok téma felmerül ilyenkor. Sok kérdés az antiszemitizmussal kapcsolatos, meséli Faith Aser rabbinövendék. Egészen különleges élmény, hogy van, akinek meg tudjuk változtatni a negatív hozzáállását. Aser legérdekesebb beszélgetése idén egy vallásos keresztény férfival zajlott. A férfi arról panaszkodott, hogy hívő ember létére még nem látta hitének eredményét. Aser elmondta, hogy nem azért hiszünk, hogy ezzel valamilyen eredményt érjünk el, ugyanakkor sokszor vakon elmegyünk a valóban elért eredményeink mellett. Szinte már elképzelhetetlen a budapesti nyár a Sziget fesztivál nélkül, a Sziget pedig a Zsidó Sátor nélkül. Évek óta vagyunk jelen Magyarország legnagyobb nyári fesztiválján, sokan már visszatérő vendégek a Civil szigeten álló Chábád-EMIH sátorban. Célunk, hogy elérhessenek bennünket azok is, akik év közben nincsenek kapcsolatban a zsidósággal: autentikus választ kaphassanak kérdéseikre, megismerkedhessenek munkánkkal és céljainkkal. Számos barátot szereztünk az évek során, olyanokat, akik ebben a nem szokványos környezetben ismerték meg a gyökereiket, itt kaptak kedvet, hogy jobban elmerüljenek a vallásban, tanuljanak, fejlődjenek. Idén a Smá Jiszráel felirata fogadta a betérőket, akik megismerkedhettek kiadványainkkal, és beszélgetéseket hallgathattak a sátorban elhelyezett kényelmes babzsákfotelekben. A témák között szerepeltek a jellegzetes zsidó viseletek és a kóser házasélet mibenléte is. Minden nap kóser sólettel fogadtuk azokat az érdeklődőket, akik sikeresen töltötték ki a napi tudásfelmérőnket. A zsidó férfiaknak lehetősége volt a tfilin rakásra is. A Pesti Jesiva bócherei mellett Köves Slomó, Glizenstein Smuel, Faith Aser és Gazsi Dávid, Gönczi Péter, Klopfer Dávid, Iványi János, Lőwy Judit, Godó Eszter vettek részt a sátor életében. Külön köszönet illeti Nagypál Viktort, aki az egész projektet sikeresen szervezte meg. Évek óta töretlen népszerűségnek örvend a Rabbi tanácsa 11
