Egység, 2011 (70-71. szám)
2011-09-01 / 71. szám
Egység Uj MAZSOK - új koncepciók A Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítványt 1997-ben hozták létre azzal a céllal, hogy ״azok a magyarországi személyek, illetve utódaik és közösségeik, akik zsidó származásuk miatt fasiszta szellemű zaklató rendszabályok elszenvedői voltak újjászervezhessék vallási, kulturális, oktatási rendszerüket, erősíthessék zsidó identitásukat és javíthassák szociális helyzetüket.” Feladataik között szerepel többek a Magyar Állam áltál megelőlegezett, ún. uratlan vagyon után járó kárpótlások kifizetése is. A MAZSÖK munkáját régóta számtalan kritika övezte, elsősorban a MAZSIHISZ-szel való összefonódás, és az átláthatatlan pénzkezelés valamint pályázati kiírások miatt. jesen az 1%-okat tükrözik. A MAZSIHISZnek ugyanis pl. akkor 15-ször Önöknek meg 4-szer annyi képuiselőjük kéne, hogy legyen a kuratóriumban, minta reform közösségnek?- Az 1%-os kampányok nem csak a pénzről szólnak, hanem a kapcsolattartásról is. Arról, hogy ki mennyi embért ér el és ezáltal mennyit képvisel a valóságban. Jó tehát ez a rendszer, hiszen végső soron az egészséges versenyre sarkall a szervezetek és a hitközségek között. Ami pedig az arányokat illeti: a hitközségek viszonylatában egyelőre nem alkalmazható teljességgel az 1%-os arány, hiszen a MAZSIHISZ a (MAZSÖK-től független) évi 1,5 milliárd forintnyi örökjáradék egyedüli élvezője, és így a kisebb hitközségek költségvetésének segítését máshonnan kell kompenzálni.- Mire kellene a jövőben a MAZSÖK-nek a legnagyobb hangsúlyt fektetnie a munkája során?- Elsődleges feladat volt a túlélők segítése. Véleményem szerint érdemes lenne ennek az eddig bevett rendszerét újragondolni. Lehet, hogy nem egyszeri egyenlő kifizetésekkel kellene segíteni a túlélőket, hanem segítőközpontokat, személyes és gyakorlati segítséget biztosító bázisokat kellene létrehozni, ahol morális és gyakorlati segítséget kaphatnak, amire sok esetben nagyobb szükségük van, mint 30 000 Ft postai kifizetésre. A jövő legfontosabb feladata véleményem szerint a - nagyrészt szintén a holokauszt miatt kihalt, eltűnt - közösség újjáépítése és oktatási rendszerének tökéletesítése.- Hogyan látja a magyarországi zsidó közösség sorsát egy évtized múlva, és mi az, amit szeretne látni?- Felnőtt a zsidóságban egy új generáció, alakulnak a családok, szülétnek a gyerekek. Most kezdődött el az infrastruktúra fejlődése például az oktatás és a kóserság terén. Ez lehetőséget ad a zsidóság mindennapi megélésére. Tíz éve, mikor a mostani fiatál felnőttek gyerekek voltak, az volt a kérdés, vállaljam-e a zsidóságom, ma ben Böhm Dávid a Külügyminisztérium képviseletében, valamint Szabó György, aki egyben a kuratórium elnöke is. ״A politika ne avatkozzon zsidó belügyekbe!” A MAZSÖK reneszánsza alkalmából elsőként Köves Sióméval, az EMIH vezető rabbijával beszélgettünk.-Az EMIH-et és személyesen önt is gyakran éri az a vád, hogy túlságosan ״Fidesz-közeli zsidók". Mit gondol, valóban van-e ilyen pártközeliség, és ez befolyásolhatta-e a MAZSÖKben kapott helyüket?- Kénytelen vagyok visszautasítani a vádat. Nem vagyunk semmilyen párthoz elkötelezve. Kizárólag a magyarországi zsidóság érdekeit tartjuk szem előtt, és ennek érdekében mindenkivel kapcsolatot tartunk. Ha a zsidóság érdekei úgy kívánják, felszólalunk bármilyen politikai erő ellen, így például elsóként álltunk ki a parlamentben elhangzott zsidózás ellen is. Fontos, hogy még a látszatát is elkerüljük annak, hogy bármilyen, a zsidó közösség érdekeitől független politikai céljaink lennének. Az, hogy a zsidóság teljes spektrumát képviselhetik a szervezetek például a MAZSÖK-ben, pont azt mutatja, hogy az állam nem szól bele a zsidó belügyekbe, nem zár ki senkit a párbeszédből és képviseletből különböző politikai vagy lobbi érdékék miatt.- Mi a véleménye arról, hogy az 1%-ok döntenek a kúratóriumba való bejutásról? A civil szervezetek tekintetében ez meg is valósul, de a hitközségek tekintetében az arányok nem telA kuratórium új összetétele Idén új koncepció alapján állt fel a kuratórium, azzal a céllal, hogy valóban a magyarországi zsidóság teljességét képviseljék a kurátorok, hiszen hazánkban mára színes és változatos zsidó élet alakult ki, melyet lehetetlen egyetlen szervezettel képviseltetni. Ezzel a megújulással a MAZSÖK letette voksát a vallási és kulturális sokszínűség, valamint a valódi párbeszéd mellett. Az összesen tizenhét tagú kuratórium az alábbiak alapján áll fel: a MAZSIHISZ három, az EMIH kettő, az ortodox és a reform közösség pedig 1- 1 taggal képviseltetheti magát. A civil szektort az a három szervezet képviseli, amelyek a legtöbb 1%-os felajánlást gyűjtötték. így az első kuratóriumba a Magyarországi Chábád, a Lauder Javne Iskola és a Jointot képviselő Mazs közalapítvány került be. Mellettük három közéleti szereplő biztosítja a külső kontrollt - ők olyan független szakemberek, akik bár kapcsolódnak a zsidó közélethez, nem részesei annak. Az idei három kiválasztott: Megyeri András, David Moskovitch és Michael Silver professzor. A zsidó szervezetek delegáltjai között van még a holokauszt túlélők képviselete is, Sessler György (MŰSZÓÉ) és Shay Csillag (WJRO) személyében. Végül a mindenkori kormányt két delegált képviseli, jelen esetNyári kép: az azóta már elindult Bét Mertáchem iskola Dohány utcai új épülete a felújítás idején 12
