Egység, 2011 (70-71. szám)
2011-04-01 / 70. szám
Egység A magyar zsidóság jövőjének programja A Mazsihisz választások margójára Pozitív zsidó imázst Nem szükséges különböző szociológiai felméréseket tanulmányoznunk ahhoz, hogy belássuk, Magyarországon egyre nagyobb teret nyernek (különösen a fiatalság körében) a szélsőséges nézetek és az antiszemitizmus. Ez sajnos európai tendencia, ugyanakkor a magyar társadalom esetében ez a kérdés talán az átlagnál is kényesebb. Ebben a helyzetben nekünk, zsidóknak is óriási a felelősségünk. Nem nyugtathatjuk lelkiismeretünket csupán azzal, hogy minden antiszemitának vélt megnyilatkozást kikérünk magunknak és felháborodunk. Ha a helyzeten változtatni akarunk, akkor nekünk kell azon változtatnunk. A pozitív zsidó imázst kell felépítenünk. Isko- Iákba, egyetemekre, klubokba kell járnunk, és a zsidóságról felvilágosító előadásokat tartanunk. Cikkek, nyilatkozatok kell, hogy megjelenjenek. Fel kell építenünk egy teljes kommunikációs és oktatási hálózatot, amely az embereknek megmutatja, mit is jelent a zsidó vallás, egy élő zsidó közösség. Ennek a fajta pozitív zsidó imázs-építésnek fontos szerepe lehet ennek abban is, hogy megszólítsuk azt a több tízezer ״bujkáló” zsidót, aki a társadalomban fellelhető előítéletektől való félelem és a pozitív zsidó identitás hiánya miatt messze elkerüli az aktív zsidó élet minden lehetőségét. Nyitott zsidó külkapcsolatokat A pozitív zsidó imázs-építés automatikusan a zsidó külkapcsolat kiépítésének kérdéséhez vezet. Ha ugyanis a pozitív zsidóképet szeretnénk elültetni, nem csak a társadalom szélesebb rétegeire kell gondolnunk, hanem kiemelt módon kell keresnünk a kapcsolatot a magyar társadalom véleményformáló és meghatározó személyiségeivel a kultúra-, az egyházi élet-, a politika- és a média területéről. Kóser infrastruktúrát A kóser infrastruktúra tekintetében óriási előrelépések történtek az elmúlt tíz évben. Ma már szinte minden fajta kóser élelmiszer kapható Budapesten. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy ez nem a Hitközség ténykedésének, hanem egyéni kezdeményezéseknek illetve az igény növekedésének és olyan külső tényezőknek, mint az EU-s csatlakozás köszönhető. Ezzel együtt A zsidó felnőttoktatás egy következő szintre emelése az, amikor a résztvevők maguk is oktatókká és közösségi szervezőkké lesznek. Be kell látni, hogy Budapest és a környék teljes területén, mindenhol élnek zsidók, és ráadásul olyanok is, akikben nagy igény van a tanulásra és a közösségi életre. Ezeknek az embereknek a rendszerezett oktatásával olyan vezető és oktatóképző hálózatott hozhatnánk létre, melyben az oktatást elvégző felnőtt civilek saját környékükön rendszerés közösségi életet szerveznének. A szerteágazó zsidó közösségi élet alapja, hogy minél több kis közösség alakuljon, a lehető legtöbb területen. Zsidó Egyetem, Jesiva, Rabbiképző Nem lehet úgy zsidó oktatásról beszélni, hogy ne említsük a Zsidó Egyetem és a Jesiva kérdését. 150 évvel ezelőtt a neológ rabbiképző és a jesiva a két fajta oktatási rendszere feletti vita volt az ortodox-neológ szakadás egyik fő sarkköve. Sajnos a Holokauszt után mindkét oktatási rendszer vagy megszűnt, vagy igen csak meggyengült. Ugyanakkor a magyar zsidóság abban a kiemelt helyzetben van, hogy államilag elismert, akkreditált zsidó egyeteme van. Ez mind az infrastruktúra, mind az anyagi háttér szempontjából keretet teremt mindenfajta zsidó felsőoktatás megújítására. Ha azonban valódi megújulást kívánunk elérni, ezen a téren is nyitni kellene, minél többféle oktatást kellene lehetővé tennünk. A zsidó Egyetem színvonalán kellene haladéktalanul javítanunk, majd a rendelkezésre álló keretrendszeren belül minél több divíziót, szárnyat kellene nyitnunk. Előremutató lenne, ha nyitnánk (a nagy sikerű bécsi Lauder Business School mintájára) a gazdasági oktatás felé, és a vallási oktatás tekintetében is lehetőséget adnánk az ortodox rabbiképzésre és a Jesiva oktatás megújítására. Mind a két irány egyszerre adna perspektívát a magyar és a külhoni haligatók megszólítására. Ehhez azonban szükséges, hogy a Zsidó Egyetem és a neológ Rabbiképző Intézet fogalmát valamiképpen leválasszuk egymásról, és hogy a Mazsihisz képes legyen más zsidó szervezetekkel és hitközségekkel való együttműködésre. A hiúsági és egyéb kérdéseket átlépve, kompromisszumokat kötve, közösen alkotni, a teljes magyar zsidóság javára. Tavasszal tisztújító választások lesznek a Mazsihiszben. Habár az EMIH meggyőződésből nem tagja a Mazsihisznek, mégis talán nem elvitatható tény, hogy a Mazsihisz rendelkezésére álló anyagi és infrastrukturális erőforrások minden magyar zsidó ügye, így a miénk is. így anélkül, hogy a választás körülményeiről mondanánk véleményt, mindenképp jó apropó ez arra, hogy a magyar zsidó közösség jövőjéről gondolkodjunk közösen. Az itt megfogalmazott gondolatok, vitaindítók csupán, de talán elegendőek ahhoz, hogy a sárdobálás helyett egy érdemleges párbeszéd kezdetét szolgálják. Az oktatás legfontosabb feladatunk A zsidó élet jövője, csak úgy, mint a múltja az oktatás területén keresendő. Az elmúlt húsz évben megszülettek azok a zsidó iskolák, amelyek büszke öntudatos zsidó fiatal nemzedéket neveltek fel. Ez egy óriási előrelépés. Nem adott azonban egyetlen iskola sem olyan szellemi vezetőket, akik nem csak jó lelkű résztvevői, hanem vezetői is lehetnének a magyar zsidóságnak. Nem látjuk a vallási és világi szempontból egyaránt felkészült, nyelveket beszélő zsidó hitközségi világi vezetők és rabbik új nemzedékét. Nyilvánvaló, hogy a zsidó oktatást nem lehet a ház tetejével kezdeni, mindenekelőtt az alapokat kell nagyon erősen megteremteni. Komoly zsidó elemi és középiskola beindítása szükséges, amely nem csak egy felületes judaisztikai ismeretet, hanem mélyreható héber nyelv, zsidó vallás, filozófia és háláchá tudást nyújt. Egy héber-magyar kétnyelvű iskola megalapítására lenne szükség. Színvonalas civil felnőttoktatás és közösségszervezés Az oktatás legfontosabb pillére a gyérmekoktatás, de nem ez az egyetlen. Felmérhetetlen értéke van a magas szintű felnőtt-oktatásnak, ahol a zsidó neveltetősből kimaradt 2-3 nemzedék tagjai lehetőséget kapnak, hogy ne csak érzelmeiken, hanem intellektusukon kérésztül is közelebb kerüljenek őseik éltető forrásához. Lehetőséget ad a vallási élettől távol álló, tipikusan értelmiségi zsidóságnak a közösségi életbe való bekapcsolódásra, a hagyományok mégismérésére. 3
