Egység, 2011 (70-71. szám)
2011-04-01 / 70. szám
lalva. A közösség gazdálkodását tehát önálló lábakra kell állítani. Zsidó egységet A fenti célok elérésének egyik legjelentősebb előfeltétele a zsidó hitközségek közötti egység megteremtése. Az egység nem egybeolvadást vagy egyformaságot, hanem elsősorban közös célok érdekében történő összefogást és együttműködést, illetve a mindannyiunk érdékét szolgáló egészséges versenyhelyzet előfeltételeinek megteremtését jelenti. Kérdés nem férhet ahhoz, hogy egymás képességeit és lehetőségeit kihasználva sokkal többet tudnánk a teljes magyar zsidóság érdekében elérni, mint széthúzással, és azzal, hogy energiáink egy jelentős részét egymás ellehetetlenítésére és a nyilvánosság- illetve a politikai hatalom előtti lejáratására fordítjuk. Az egység megteremtésének előfeltétele, hogy a Mazsihisz tárgyalásokat kezdeményezzen a többi zsidó szervezettel (elsősorban az EMIH-hel) az erőforrások megosztásáról a közös célok érdekében, illetve a feladatok megosztásának kérdésében. Köves Slomó az EMIH vezető rabbija a hazai adományok célzott gyűjtésével és felhasználásával jöhet létre. A közösségi célokat és súlypontokat a begyűjtött adományok összege és az adakozók száma alapján lehet egyedül meghatározni. Az egyes körzetek és egyes civil szervezetek életképességének letéteménye az adomány, és így az állami támogatást is csak ennek mértékében és arányában szabad elosztani. Az adakozás még egy fontos kérdésnek az alappillére, ez pedig az a másik általános alapelv: az önellátás halogathatatlan kérdése. Minden ügy mérge a teljes állami függőség, amely óhatatlanul a hatalom és politika eszközévé teszí a zsidó közösséget. Lévén, hogy a Mazsihisz teljes mértékben a mindenkori hatalom mellén csüng, így a közösség (vagy a potenciális közösség) megszólítása és kegykeresése helyett a hatalom és az aktuálpolitika ügyeiben mélyed el, és kicsinyes hatalmi politikai célokhoz való asszisztálásban vesz részt. Ha a megélhetést legalább részben a közösséget fenntartó zsidó emberek vagy szimpatizánsok adnák, akkor a közösség vezetői velük és nem a hatalmi szereplőkkel, az ő véleményükkel és igényeikkel, nem pedig a hatalom politikataktikai szükségleteivel lennének elfogvalójában még megoldatlan kérdés a normális kóser húsellátás. A kóser étkezés legfontosabb elemét még mindig kőkorszaki módszerekkel állítják elő, csak egy helyen, nagyon nehézkesen, nem vásárló-barát módon árusítják. Az EU területén egyre több országban nehezítik meg a kóser vágást. Izraelben egy pár éve betiltották a libatömést. Vissza nem térő lehetőség lenne ezt kihasználni egy nagy kapacitású kóser baromfivágóhíd létrehozásával, amely üzleti szempontból hatékonyan elláthatná az egész európai és izraeli piacot kóser baromfival és libamájjal, és egyúttál lehetőséget teremtene a magyar kóser húsellátás rendeződésére is. Az adomány legyen alapja a közösségi kontrollnak A különböző történelmi okoknak köszönhetően a magyar zsidóság abban a kitüntetett szerencsés helyzetben van, hogy évi közel három milliárd forint állami adópénzt kap, hogy a kegyetlenül elpusztított közösséget újjáépítse. Első látásra nagy szerencse ez. Ha azonban jobban belegondolunk, rögtön láthatjuk, hogy ez könnyen nagy szerencsétlenség forrása is lehet. A piacgazdaság szabad versenyéhez és az államilag monopolizált gazdasági rendszerhez hasonlóan itt is azt kell, hogy mondjuk, hogy egy élő közösségnek semmiképp sem jó, ha a közösség nem gyakőről kontrollt az intézményei és kezdeményezései felett. Ez a kontroll pedig csak azáltal alakulhat ki, hogy ha a közösség (valós vagy potenciális) tagjai nem csak kapnak, hanem adnak is. Adnak, mégpedig arra, amit valóban fontosnak, szükségesnek és hitelesnek tartanak. Ha pedig adnak, akkor arra is odafigyelnek majd, hogy pénzüket a megfelelő módon és kellő hatékonysággal költi el a vezetőség. Az ügyeket ugyanis sajátjuknak érzik. Fontos hangsúlyozni, hogy ez nem csak a korrupció és a közösség pénzének és vágyónának felelőtlen elherdálását akadályozza meg (vagy legalábbis szűkíti le), hanem ami még ennél is fontosabb: kijelöli a szűkséges irányokat. A közösség olyan dolgokra költi a pénzét, amelyeket szükségesnek lát, a közösség vezetői olyan dolgokat nyilatkoznak és mondanak, amelyet a közösség helyesnek és vállalhatónak tart. Egy szóval beindul a közösségi kontroll. Vagy más szóval: létrejön maga a közösség. A Holokauszt és az azt követő államosítás által elvesztett közösségi erőforrások kompenzálásához feltétlenül szűkséges az állami támogatás, de ez csakis a közösségi kontroll segítségével tudja a valós szükségeket kielégíteni. A közösségi kontroll, és maga a közösség is csak saját önerő bevonásával, 4 c(b*׳---------------------------------------------------------------------------------------■V£ KOVÁSZOSELADÁSI MEGHATALMAZÁS Én (mi)*............................................................................................................ ezúton felhatalmazom Oberländer Báruch rabbit, hogy e különleges kovászoseladási szerződéssel a zsidó törvények alapján járjon el a tulajdonomban (tulajdonunkban) létező kovászost illetően (otthonomban, munkahelyemen vagy másutt). □ A kovászos és chomécos dolgok, amelyek eladásra kerülnek, egy zárt helységben vagy zárt szekrényben lesznek elzárva az ünnep alatt, 2011. április 17-én 18 órától április 26-án 21 óráig. A helységen vagy szekrényen fel lesz tüntetve, hogy ״Peszáchra eladott.” (Kérjük kipipálni a fenti négyzetet.) Lakáscím:........................................................................................................ Munkahelyi cím:.............................................................................................. Dátum:................................... Aláírás(ok): ................................................... ' A férj és a feleség neve külön-külön vagy együtt is szerepelhet: a családi megbízást a családfő írja alá. A meghatalmazást legkésőbb 2011. április 17. 15 óráig kérjük eljuttatni Oberländer rabbihoz vagy a Keren Or Chábád irodába (Budapest 1052, Károly körút 20., fax: (1) 342 7876, e-mail: info@zsido.com). Tudnivalók Április 18-án estétől április 26-án estig ünnepijük a Peszáchot. Az ünnep előestéjétől az egyik kötelezettség az, hogy otthonunkat és minden más általunk használt területet (irodát, autót, raktárát stb.) teljesen megtisztítsuk minden kenyérmorzsától és egyéb kovászos ételtől, cháméctól. • Cháméc minden étel, ital, ami az öt fő gabonafajta - búza, rozs, árpa, zab vagy tönköly - felhasználáséval készült, kivéve a különös gonddal, speciális eljárással készített ünnepi maceszt. • Az előírás szerint a kovászos ״ne legyen látható” és ״ne legyen fellelhető”: ki kell takarítani, fel kell kutatni, és meg kell semmisíteni. Ez mindenre vonatkozik, ami Peszáchkor nem kóser - azaz olyasmi, ami cháméc ot tartalmazhat akkor is, ha nincs benne szemmel látható cháméc, mint a kenyérben, a száraz tésztákban, a búzalisztben. Például a keksz, nápolyi, egyes mélyhűtött termékek mint a panírozott hús vagy hal, és a sör, vodka és egyéb gabonákból készített ital is cháméc. • A fenti nyomtatvány háztartások számára készült. Ha Ön üzletszerűen foglalkozik kovászos készítéssel vagy forgalmazással, akkor kérjük személyesen vegye fel a kapcsolatot a rabbival az ünnep előtt.
